Bár Szlovákiában emelkednek a bérek, ez a tény önmagában még nem minden. A külfölddel összehasonlítva ugyanis kiderülnek a gazdaság gyengeségei. A bérek növekedése nem jelenti azt, hogy a gazdaság alapvetően erősödik, s ha a dolgok mélyére tekintünk, kiderül, hogy ezen a téren is le vagyunk maradva.
Sajnos igaz ez annak ellenére, hogy maguk a számok tágabb kontextus nélkül jól mutatnak. A szlovák gazdaságban egy alkalmazott átlagos havi nominális bére 2023-ban elérte az 1430 eurót. Éves összevetésben ez 9,7 százalékos növekedést jelent, növekedési üteme 2022-höz képest két százalékponttal gyorsult. Az éves növekedés így 2004 óta a legmagasabb volt.
A reálbérek továbbra is csökkentek, de a csökkenés 0,7 százalékra mérséklődött.
Éves szinten a gazdaság mind a 19 vizsgált szektorában nominálisan nőttek az átlagkeresetek. Közülük tíz azonban továbbra sem bírta az infláció ütemét. A 2023-as teljes év reálbére a legnagyobb mértékben a művészeti, szórakoztató és rekreációs területen dolgozók esetében csökkent, összesen 3,6 százalékkal. Ellenkezőleg, a reálbérek éves összehasonlításban az ingatlanügyletek területén nőttek a legnagyobb mértékben, 3,2 százalékkal. Az ipar, mint a legnagyobb munkaadó területén éves összevetésben 10,1 százalékkal, 1511 euróra emelkedett a bérek, reálértéken azonban kismértékben, 0,4 százalékkal csökkentek.
Ismét legyőzzük az áremelést
A jó hír az, hogy Szlovákiában fokozatosan megszűnt a polgárok elszegényedése.
Ami a nominális növekedést illeti, a fejlődés egyértelműen pozitív volt a munkavállalók számára. A reálbérek növekedését illetően, az évet kétfelé kell osztanunk: az első félévben a bérnövekedés nem volt elég az inflációhoz, a második félévben viszont már a reálbérek növekedését is tapasztaltuk. Ennek a tendenciának 2024-ben is folytatódnia kell”
– fogalmazott Tibor Lörincz, a Tatra Bank elemzője.
Szlovákiában a bérek növekedése jelentős részben az állami döntéseknek köszönhető. „Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a tavalyi dinamikus bérnövekedés mögött az állami szektorban tapasztalható meredek fizetésemelés áll, ahol azonban a bérek sok esetben csak az átlagos szintet érték el” – jelentette ki Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.
Csehországban már régóta magasabbak a bérek, ám rossz hírt jelent a szlovák gazdaság számára a többi szomszédos ország fejlődése.
Lekörözött bennünket Lengyelország, és már Magyarország is megelőzött bennünket, ahol korábban rosszabb volt a helyzet.
„Azt látjuk, hogy Csehország az átlagkereset tekintetében hosszabb ideje megelőzi Szlovákiát. Ezzel szemben a magyar átlagkeresetek sokáig a szlovákok alatt voltak, míg a lengyelek átlagosan ugyanannyit kerestek. Üzleti modellünk nagyrészt a szakképzett, de olcsó munkaerőre épült, miközben kedvező földrajzi elhelyezkedésünk Európa közepén, valamint uniós és eurózóna-tagságunk is segített. A szomszédaink modellje alapvetően hasonló volt.
Az elmúlt években viszont azt látjuk, hogy Szlovákia gazdasága stagnál az uniós átlaghoz való felzárkózásban”
– mondja Kočiš.
S ez az a pont, ahol a szakember véleménye szerint Szlovákia levegőt veszít. „Magyarország és Lengyelország gazdasága viszont elkezdett felzárkózni az uniós átlaghoz, miközben utolértek, illetve megelőztek bennünket.
Szlovákiában hiányzik az a strukturális reformimpulzus, amely újraindíthatná gazdaságunkat a tudás és az innováció irányába. Azt látjuk, hogy ezen a téren szomszédaink bizonyos előnnyel rendelkeznek, ami fokozatosan megmutatkozik a bérek szintjén és alakulásában is”
– teszi hozzá Kočiš.
Csehország még nem győzte le az áremelést
Csehországot viszont továbbra is gyötrik az emelkedő árak. Náluk tavaly 2,9 százalékkal csökkentek a reálbérek. „2019 óta, ami az utolsó normális, vagyis járványmentes és az ukrajnai háború nélküli év volt, Csehországban a bérek nominálisan 25,3 százalékkal, az árak viszont 36,5 százalékkal nőttek. A hazai lakosság béreinek vásárlóereje 8,2 százalékkal csökkent” – mutat rá Lukáš Kovanda, a Trinity Bank elemzője.
A bérek nagysága azonban csak a fele a történetnek, ha az árszínvonalat vesszük, akkor egy kicsit más a helyzet.
A V4-en belül a harmadik helyen állunk, közel Lengyelországhoz, ami meglehetősen tisztességes pozíció. A probléma azonban az, hogy az elmúlt években a bevételeink lassabban nőttek, mint a Visegrádi Négyek többi országában”
– mondja Tibor Lörincz. Marián Kočiš azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ezt a mutatót számos tényező befolyásolja, kezdve az adó- és járuléktehertől, amely hazánkban az egyik legmagasabb a régióban, a különféle szociális transzferekig és nem utolsósorban az árszint is az egyes országokban” – teszi hozzá Kočiš.
A vásárlóerő-paritás megszünteti az árkülönbségeket az egyes országokban, és lehetővé teszi a bérek összehasonlítását a különböző országokban. Mivel nettó bérekről van szó, az egyes országok összehasonlítását befolyásolja például az adók és a járulékok összege.
Ha például Szlovákiában alacsonyabbak lennének a járulékok, akkor Szlovákia helyzete jelentősen javulhatna.
Tehát ebben az összehasonlításban a változások nem igénylik a gazdaság állapotának nagyobb javulását, a nettó jövedelmet azonnal érintő egyedi döntések is befolyásolják azokat.
Szlovákiában viszonylag magas az adó- és járulékteher. Különösen a járulékok magasak hosszú távon, ez azonban szükséges ahhoz, hogy az állam tudjon nyugdíjat és különféle szociális segélyeket fizetni. Szlovákia hosszú távú tartalékokkal rendelkezik az ingatlanadó területén is. Ezek viszont jó ideje alacsonyabbak, mint más fejlett országokban.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
