Ezzel a kitüntetett címmel már sok szakrális helyet illettek a Földön, ám mindközül kiemelkedik egy, amelyhez foghatót a mai napig nem találtak a kutatók. Ezt a helyet át- meg átszövik a legendák. E föld ősiségéhez kétség sem férhet. A mítoszokat valódi régészeti és antropológiai csodák támasztják alá, melyek rejtélyes kapcsolatban állnak a távoli csillagos égbolttal és a Föld egyik legrégebbi ismert szupercivilizációjával. Tegyünk egy utazást a Csendes-óceán legelhagyatottabb szigetére!
Ha az a kedves Olvasó kérdése, hogy tudunk-e biztosan a Húsvét-szigettel kapcsolatban, akkor rögtön elárulhatjuk itt, a legelején, hogy nem. De ez távolról sem egyenlő azzal, hogy semmit sem tudunk. A kérdést árnyalnunk kell, hiszen bizonyítékok és leletek sora igazolja az elméleteket, melyek évről-évre közelebb visznek bennünket a hőn áhított enigmához, az igazsághoz.
Lássuk, milyen megközelítési módokat választottak a kutatók az elmúlt 300 évben a Húsvét-sziget rejtélyének megfejtéséhez! A szellemtudományos és néprajzi források számos legendát tárnak fel, melyek a mai napig is élnek a bennszülöttek hagyományaiban, s egy ősi elsüllyedt világról mesélnek. A leletek és következtetések másik csoportja inkább tudományosnak mondható: a geológiától a vulkanológián keresztül az oceanográfiáig széles skálán mozog.
Rapa Nui semmihez sem fogható egyediségét az adja, hogy Dél-Amerikától mintegy 3747km-re fekszik a Csendes-óceán egy szemmel láthatóan elhagyatott szegletén. Minden irányból a végtelen víztükör zárja el a kontinensektől, amit csónakkal átszelni – mondanom sem kell –, hogy szinte csak halált megvető bátorsággal lehet. A „közelinek” mondható szigetek távolsága is több mint Budapest-London távolsága – természetesen ez vízen értendő. Ergo a sziget igencsak „elszigetelt” és távoli az ismertebb civilizációktól. Hogy a csudába nevezhetik ezt mégis a „világ köldökének”?
A világ köldöke elnevezés nyilvánvalóan valamiféle központi funkcióra utalhat, nem pedig holmi félreeső, isten háta mögötti helyre. Ha közelebbről megvizsgáljuk a bennszülöttek névválasztását, akkor a Te Pito o te Henua kifejezés kétféleképpen fordítható: a Föld köldöke vagy a Föld széle.
Ez kissé ellentmondásosan csenghet a modern gondolkodás számára, hiszen hogyan volna lehetséges, hogy egy hely valaminek a széle is és a középpontja is. Spirituális szempontból viszont ez nem egy paradoxon.
Tudniillik, egy hely lehet egy elsüllyedt kontinens széle földrajzi értelemben, vagyis a tenger és a szárazföld találkozására utaló hely. Ezt könnyű belátni. Ugyanakkor, az előbbivel teljesen összhangban, ez a hely lehet egy középpont – értsd kapu – a fent és a lent, az ég és a föld, a csillagokból a földre érkező energia között. Kvázi, energiakapu.
Merthogy a csillagkapu kifejezés nem mást takar, mint egy olyan helyet, ahonnét távoli térségekbe lehet utazásokat tenni. A „csillag” kifejezés természetesen nem azt jelenti, hogy egy csillag kellős közepébe visz az út, ahol porrá ég a dimenzióvándor. Hanem arra a magasabb dimenziós felfogásra, illetve térre utal, amelyen keresztül az energia – olykor az ember energiateste – képes tértől és időtől függetlenül utazásokat tenni.
Valaha létezhetett egy olyan civilizáció a Csendes-óceán térségében, melynek lakói ismerhették és akár működtethették a „világ köldökeiként” számon tartott energiakapukat, s a távoli csillagrendszerek energiáit felhasználva emelhették fel a tudatukat egy magasabb rezgésszintre. Ily módon minden ilyen és ehhez hasonló kapu méltán nevezhető a „világ köldökének”, mivel mindegyik középpontja egy világ közötti kapcsolódásnak, vagyis egy energiaörvény, melyen keresztül az emberi tudat – olykor pedig még a test is – utazhat.
A köldök kifejezésről pedig annyit, hogy az minden bizonnyal nem a fizikai köldökre utal, hanem sokkal inkább az emberi aura egyik fő csakrájára (energiaörvényére). Például a solar plexusra, amely erő csakra néven is ismeretes. Mivel a csakra szanszkrit szó és kereket, forgást is jelent, így az előbbi elmélet még inkább alátámasztást nyer. Az pedig már más lapra tartozik, hogy miként függ össze a szanszkrit nyelv eme kifejezése a Húsvét-szigetekkel.
Vajon ismerték-e a nagy felfedezők a Húsvét-sziget rejtélyét? Valószínűleg nem. Számukra ez csupán egy érintetlennek tűnő, egzotikus szigetecske volt, amit az őslakosok „Rapa Nui” névvel illettek, melynek jelentése a „Nagy Sziget”. Végül is, impozáns mérete a maga 166 négyzetkilométerével éppen illett a helybéli elnevezéshez. De vajon hogyan lett belőle Húsvét-sziget, ha egyszer már volt neve a helynek? Ez egy sokkal prózaibb történet. Valahogy úgy, mint ahogy Rio de Janeiro is a nevét kapta: a hajósok a naptárra pillantottak.
Jelesül, amikor 1722. április 5-én Jacob Roggeveen kapitány először pillantotta meg a sziget partvonalait, akkor éppen húsvét hétfő ünnepére virradt az a nap. Mivel ezt égi jelnek tekintette, s mert talán jobb ötlet nem jutott eszébe, úgy gondolta, legyen ennek a vulkanikus képződmények a neve Húsvét-sziget. Ezzel vette kezdetét a világ köldökének újrafelfedezése.
Száraz György
Boldog napot!
The post A „világ köldökének” ősi spirituális titka appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
