Az év vadvirága mozgalom 2011-ben indult Magyarországon, eredetileg magánkezdeményezésként, mostanra viszont már a Magyar Természettudományi Múzeum támogatja. Fő célja, hogy a Magyarországon természetesen előforduló, ritka vagy ritkulóban lévő növényfajokat minél szélesebb körben ismertté tegye.
2021-es évre vonatkozóan kilenc kategóriában is lehetett szavazni, minden kategóriában több jelölt közül választhattak a természetkedvelők. A vadvirágok kategóriájában három olyan növényfajt választottak jelöltnek, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, gyakran a szántók melletti mezsgyékben vagy mélyebb vizesebb foltjaiban fordulnak elő. Így lehetett szavazni a pici egérfarkfűre, a bíborfekete hagymára, valamint a vetési konkolyra.
Csaknem 1500 ember adta le szavazatát ebben a kategóriában, s a már említett három vadvirág közül a vetési konkoly közel 700 ember tetszését nyerte el, így ez lett a 2021-es év vadvirága. A vetési konkoly, latin nevén Agrostemma githago, nem számított közkedvelt növénynek, közönséges vadvirágként gyakran irtották. Az irtás és a vegyszerhasználat eredményeképpen ma már csak ritkán találkozhatunk vele. 1993 óta a védett növényfajok közé tartozik, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Az idei év vadvirága gyönyörű, egyszerű mezei gyomnövény, mely teljes mértékben mérgező. Éppen ezért is irtották, mert gyakran a takarmány, búza közé került. A mondás úgy tartja, „nincsen búza konkoly nélkül”. A kutatások alátámasztották ezt, ugyanis a vetési konkoly pozitívan hat a gabona növekedésére, a gabonafélék magasabbra nőnek, ha vetési konkoly van a közelben. Magja tömegében és méretében annyira hasonlít a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták, amely könnyedén megmérgezte azt. Érdekesség, hogy míg fogyasztása mérgező volt emberekre és állatokra nézve is, a népgyógyászatban bőrbetegségeket gyógyítottak vele.
Gyönyörű lila, bíborszínű, belseje felé világosodó virágai öt sziromból állnak. Sziromlevelei is különlegesek, szélei hullámosak, csipkések. Magányosan fejlődnek, ugyanis egy száron csak egy virág található, amelyek 2-4 cm-es virágkocsányon nőnek. A vetési konkoly május és július között virágzik. Szára felálló és csakúgy, mint a levelei, selymes tapintásúak a rásimuló szőrzettől, levelei vékonyak, kardszerűek, keresztben, átellenes irányban állóak.
Zárvatermő, toktermésében sok fekete, vese alakú mag fejlődik, viszont a toktermése is igazán különleges, mivel kiálló, lándzsás, levélszerű fogak védik. Csészéje erőteljesen bordás, hossza 3-8 cm is lehet, viszont ennek több mint a fele a szirmokon is túlnyúló szálas cimpa.
(NZS/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
