Azonnali hatállyal fel kell függeszteni azt a végrehajtót, aki közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás alatt; a felfüggesztett végrehajtó nem gyakorolhatja a kari tisztségéből eredő jogait – ezt a módosítást javasolta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a bírósági végrehajtásról szóló törvényben csütörtökön.
A testület a kormánypárti képviselők kezdeményezésére kiegészítené az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot a végrehajtási törvény módosításával.
A módosító javaslat szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének vezetője a tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Ha közvádra üldözendő gondatlan bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt a végrehajtó, akkor a felfüggesztés csak lehetőség, de ha szándékos bűncselekmény miatt, akkor azonnali hatállyal fel kell függeszteni.
Ha a végrehajtóval szemben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, köteles azt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének és a végrehajtói kar hivatali szerve vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni.
Rögzítenék, hogy a végrehajtó pénzkezelésére vagy díjszabására vonatkozó szabályok megsértése lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedésnek minősül abban az esetben is, ha annak a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása nem volt.
Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a végrehajtói kar hivatali szervének feladata lesz, szakmai beszámoló készítési kötelezettség teljesítését a hatóság ellenőrzi.
A bizottság azt is javasolja, hogy az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár és a miniszterelnök politikai igazgatója a kormány előzetes engedélyével tagja lehessen a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának, a Szanálási Alap igazgatótanácsának, a Likviditási Bizottságnak és a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságnak, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányítótestületének, illetve felügyeleti feladatokat ellátó irányítótestületének, valamint közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának, továbbá elnöke és tagja is lehessen a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának.
Szintén kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosulna az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A pécsi egyetemet fenntartó alapítványhoz kerül – az alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a meghatározott közfeladatok ellátása érdekében – a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum.
Kanász-Nagy Máté (LMP) és Varju László (DK) azt tudakolta, államosítják-e a szakrendelőket. Hajnal Miklós (Momentum) azt kérdezte, miért adja át az állam a pécsi egyetemnek a harkányi gyógyfürdőt.
Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta, a kormány várhatóan három héten belül dönteni fog a szakrendelők ügyében. A harkányi intézményről közölte, annak egyes részei most is állami tulajdonban vannak, egyes részei pedig nincsenek, ezt a helyzetet szüntetné meg az előterjesztés.
A bizottság megtárgyalta az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya több módosítását kihirdető törvényt, amit Novák Katalin köztársasági elnök még tavaly novemberben küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő a ki nem hirdetett jogszabállyal kapcsolatban alapvető jogi problémának minősítette, hogy az ténylegesen nem tartalmazza az összes olyan nemzetközi jogi dokumentum szövegét, amelynek kihirdetésére a törvény címe és paragrafusai utalnak. A bizottság elfogadta a köztársasági elnök észrevételeit orvosló módosító indítványt.
A törvényalkotási bizottság jelentős módosításokat javasolt az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról szóló törvényjavaslatban. Az előterjesztésnek a címe is megváltozhat: egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat lehet.
A jövőben az Országos Bírói Tanács (OBT) jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel rendelkezhet, és bővülhetnek a feladatai.
Kivezetnék a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek, hatóságok alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz.
Ezentúl az választható az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé, aki legalább két évig bírósági vezetői tisztséget töltött be. A köztársasági elnök csak olyan személyt javasolhat OBH elnöknek, akiről az OBT megállapította, hogy megfelel a kinevezési feltételeknek.
Hasonló rendelkezések vonatkoznának a Kúria elnökére: a hatályos feltételeken túl legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal kell rendelkeznie. A Kúria elnöke nem választható újra, személyére az államfő azok közül javasolhat valakit, akiről az OBT megállapította, hogy megfelel a kinevezési feltételeknek.
Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke úgy értékelte, a módosító indítvány elfogadása az uniós pénzek 93 százalékának megnyitását eredményezheti.
MTI 2023. április 27., csütörtök 17:33
Országgyűlés-jogalkotás
OGY – A végrehajtókkal kapcsolatban kezdeményez változtatásokat a törvényalkotási bizottság
Budapest, 2023. április 27., csütörtök (MTI) – Azonnali hatállyal fel kell függeszteni azt a végrehajtót, aki közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás alatt; a felfüggesztett végrehajtó nem gyakorolhatja a kari tisztségéből eredő jogait – ezt a módosítást javasolta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a bírósági végrehajtásról szóló törvényben csütörtökön.
A testület a kormánypárti képviselők kezdeményezésére kiegészítené az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot a végrehajtási törvény módosításával.
A módosító javaslat szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének vezetője a tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Ha közvádra üldözendő gondatlan bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt a végrehajtó, akkor a felfüggesztés csak lehetőség, de ha szándékos bűncselekmény miatt, akkor azonnali hatállyal fel kell függeszteni.
Ha a végrehajtóval szemben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, köteles azt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének és a végrehajtói kar hivatali szerve vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül írásban bejelenteni.
Rögzítenék, hogy a végrehajtó pénzkezelésére vagy díjszabására vonatkozó szabályok megsértése lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedésnek minősül abban az esetben is, ha annak a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása nem volt.
Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a végrehajtói kar hivatali szervének feladata lesz, szakmai beszámoló készítési kötelezettség teljesítését a hatóság ellenőrzi.
A bizottság azt is javasolja, hogy az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár és a miniszterelnök politikai igazgatója a kormány előzetes engedélyével tagja lehessen a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának, a Szanálási Alap igazgatótanácsának, a Likviditási Bizottságnak és a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságnak, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányítótestületének, illetve felügyeleti feladatokat ellátó irányítótestületének, valamint közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának, továbbá elnöke és tagja is lehessen a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának.
Szintén kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosulna az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A pécsi egyetemet fenntartó alapítványhoz kerül – az alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a meghatározott közfeladatok ellátása érdekében – a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum.
Kanász-Nagy Máté (LMP) és Varju László (DK) azt tudakolta, államosítják-e a szakrendelőket. Hajnal Miklós (Momentum) azt kérdezte, miért adja át az állam a pécsi egyetemnek a harkányi gyógyfürdőt.
Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta, a kormány várhatóan három héten belül dönteni fog a szakrendelők ügyében. A harkányi intézményről közölte, annak egyes részei most is állami tulajdonban vannak, egyes részei pedig nincsenek, ezt a helyzetet szüntetné meg az előterjesztés.
A bizottság megtárgyalta az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya több módosítását kihirdető törvényt, amit Novák Katalin köztársasági elnök még tavaly novemberben küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő a ki nem hirdetett jogszabállyal kapcsolatban alapvető jogi problémának minősítette, hogy az ténylegesen nem tartalmazza az összes olyan nemzetközi jogi dokumentum szövegét, amelynek kihirdetésére a törvény címe és paragrafusai utalnak. A bizottság elfogadta a köztársasági elnök észrevételeit orvosló módosító indítványt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
