A görénynek a szaga miatt rossz a PR-ja, pedig ez a menyétféle kisragadozó nagyon hasznos szerepet is betölthet a rágcsálógyérítésben.
Az állattal való vadászat formái az ókortól napjainkig vajmi keveset változtak, hisz a kotorékozásban, az agarászatban, a solymászatban, vagy éppen a görénnyel folytatott nyúlvadászatban vagy patkányirtásban az ember tulajdonképpen csak társa az idomított ragadozónak, aki a saját hasznára fordítja annak ösztöneit.
A menyétféle ragadozóknak általában nem örülünk annyira. A csoportnévadó menyét egyébként kis cuki, de egymaga is képes lemészárolni egy baromfiudvart.
Konrad Lorenz jeles német etológus egyebek mellett borzot is tartott házi körülmények között, ám ebben valószínűleg kevesen követték. A menyétfélék közül az emberrel tartós szimbiózist a görénynek sikerült kialakítani. Már az ókori görögök és rómaiak is kihasználták ragadozó, egyben játékos természetét, a görények ugyanis hajlamosak minden lyukba belemászni. Ausztráliában például, ahol a behurcolt nyulak állandó veszélyt jelentenek az őshonos állatfajokra, a mai napig vadásznak hagyományos módon görénnyel, úgy, hogy a nyúlüregek kijáratait lehálózzák, majd leengednek egy vadászgörényt. A természetes ellenségük elől menekülő állatok pedig fennakadnak a hálóban. A vadászati törvény Szlovákiában is lehetővé teszi a vadászat e formáját, ám az üreginyúl-állomány megritkulása miatt már nem gyakorolják.
A vadászgörények valószínűleg nagyobb része házi kedvencként él, és mivel nagyon játékos és intelligens állatok, türelmes gazda kezében, aki nem bánja, hogy néha megrágnak ezt-azt, ebben a szerepkörben is ki tudnak bontakozni.
De valószínűleg azok a boldogabb egyedek, amelyek eredeti „szakmájukban” dolgozhatnak. Ők leginkább a rágcsálóirtásban kamatoztatják képességeiket.
A köbölkúti Csontos Péter az elsők között kezdett a Felvidéken vegyszermentes patkányirtással foglalkozni. „Nem állítom, hogy én vagyok az első, de biztosan az elsők között vagyok. Két éve vettem az első görényeimet, illetve a kutyákat, egy évig tanítgattam, képeztem őket, és egy éve vállalok ilyen szolgáltatást” – mondja Csontos Péter.
Jelenleg 14 vadászgörénnyel és három kutyával, egy foxterrierrel, és két foxterrier keverékkel dolgozik. Az első görényeit vásárolta, a populáció további része nála született, de vérfrissítés gyanánt vásárolt is újabb egyedeket. Azért fontos, hogy a patkányirtónak sok görénye legyen, mert az állatokat legfeljebb egy óráig, de inkább rövidebb ideig dolgoztatják, utána lecserélik.
Csontos Péter elmondta, a rágcsálók környezetében is sok ember számára problémát jelentettek, ám a méreggel való irtástól többen ódzkodnak. A rágcsálók általában ott ütik fel a fejüket, ahol haszonállatok is vannak, és félő, hogy a mérget haszonállatok vagy házi kedvencek is megennék. A patkány ráadásul intelligens állat, kísérletek igazolják, hogy idővel kiismeri a mérgeket is, így a család öreg, tapasztalt egyedei gyakran túlélnek. A patkánylyukba bemászó vadászgörény elől azonban nincs menekvés. Aki pedig a felszínre menekül, azt ott várják a kutyák.
Csontos Péter négy hónapos koruktól kezdi képezni a görényeket. Egy tanpályát, műkotorékot is épített részükre, hogy szokják a szűk helyeken való mozgást és harcot, bár ez eleve nem idegen ezektől az állatoktól. Nyolc hónapos koránál hamarabb nem dolgoztatja az állatokat, általában kivárja az egyéves kort, addigra egy jó vadászgörény mindent tud, ami a feladata ellátásához kell. Érdekes mód, a patkányfogás nincs mindegyik vadászgörénynek a „vérében”.
Ezeket a tapasztalt tenyésztő már kis korban kiszűri, belőlük lesznek a házi kedvencek, mert ugyan betaníthatók lennének ők is a feladatra, de felkészítésük sokkal több időt és energiát igényel, mint a vérmesebb egyedek esetében.
A görény betanítása azonban csak a munka egyik szakasza, a másik a kutya és görény összeszoktatása, illetve összmunkájuk kialakítása. A kutyának ugyanis tudni kell, hogy a lyukból mikor jön ki a patkány, és mikor a görény, ez utóbbira értelemszerűen nem szabad ráfognia.
A laikusok többsége azt gondolja, hogy csak a kutya árthat a görénynek, de arra is volt már példa, hogy egy-egy komolyabb görény nemcsak a patkánynak, hanem a kutyának is nekiment. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a görény ragadozó. Amikor tolja ki maga előtt a patkányt a lyukból, a legősibb ösztönök dolgoznak benne.
Ezt a kutyának is tudatosítani kell. Természetesen ez nagyon sok időt, sok gyakorlást, sok türelmet igényel, a gazda, a kutya és a görény részéről egyaránt. Bár az igaz, hogy ha a görény egyszer megharapja a kutyát, akkor az valószínűleg pályája hátralevő részére megtanulja, hogy kell tartania a távolságot” – avat be a képzés laikus számára ismeretlen bugyraiba Csontos Péter.
Csontos Péter azonban nem titkolja, akár a mérget, akár a biológiai módszereket választja valaki, a patkányok teljes kiirtás egy adott területről hosszadalmas folyamat. A megrendelőinek is elmondja, első nekifutásra inkább csak gyéríteni, redukálni lehet a kártevőket.
Ennek az állatnak nem hiába vándorpatkány a neve, ez átjön az ötödik szomszédból is. Ráadásul nagyon szapora. Hiába tartja valaki rendben a saját portáját, és végez rajta patkányirtást, ha a szomszéd területek elhanyagoltak, a patkány onnan is átjöhet.
Ha azonban zavarják őt, illetve rendszeresen csökkentik az állományt, az előbb-utóbb érzékelhető eredményre vezet” – zárja mondandóját Csontos Péter.
A Ma7 YouTube csatornáján megtekinthet két rövid videót arról, hogyan is működnek a fent leírtak a gyakorlatban. A kutyának gyakran hosszú ideig kell várakozni, hogy felbukkanjon a patkány. Ebben a videóban azt láthatják, milyen türelemmel figyeli a kutya a lyukat, hogy aztán lecsaphasson. Itt pedig ugyanez rövidebben látható.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
