A V4-ekben látja a jövőt a bajor AfD elnöke

Die Welt

Petr Bystron többek között a csehek jelenlegi politikája miatt bizakodó, de a másik három tagállam magatartását is sokra tartja, mivel mereven ellenállnak az Angela Merkel által erőltetett migránspolitikának és a kötelező kvóták ötletének. A Die Welt-nek ugyanakkor egy egész Európát érintő vízióról is beszélt, amire nekünk magyaroknak is érdemes odafigyelnünk.

Angela Merkel hamarosan jelentőségteljes útra készül:

csütörtökön a kancellár Csehország fővárosába látogat, hogy személyesen győzze meg a kormányt, hagyjanak fel az eddigi ellenállással és fogadják el a rájuk kiszabott kvótát.

A cseheknek 2691 migráns befogadásáról kell majd dönteniük, ám úgy néz ki, hogy Prága, illetve a német bevándorlás-koncepciónak eddig nagyon keményen ellenszegülő Milos Zeman miniszterelnök és Bohuslav Sobotka államelnök be fog inteni a kancellár asszonynak.

Merkel pedig ezzel roppant kellemetlen helyzetbe kerülhet, hiszen két dolgot is veszít:

bukhatja az egyetlen potenciális Kelet-európai támogatóját, illetve továbbra sem sikerül megbontania a V4-ek egységét a kvóta kérdésében, ami létfontosságú ahhoz, hogy európai szinten keresztül verje a német törekvéseket.

Amennyiben ilyen fiaskóba torkollik a kancellár prágai kirándulása, az egy ember számára jelenthet hatalmas győzelmet, aki nem más, mint Petr Bystron.

A keleti kapcsolat

De mégis, hogy jön az Alternatíva Németországnak (AfD) bajorországi elnöke ahhoz, hogy egy ilyen fontos esemény végkimenetelét befolyásolja?

Úgy, hogy a csehül, szlovákul és lengyelül is beszélő, Csehországból elszármazott,  euszkeptikus politikus kifejezetten közeli viszonyt ápol Milos Zeman cseh miniszterelnökkel.

Ennek köszönhetően a bajor politikusnak, kis túlzással mindennapos bejárása van a cseh legfelsőbb körökbe, illetve a nagyobb médiumokhoz, akik előszeretettel hívják is migrációs politikai témák kapcsán konzultációra.

Ő pedig megy is szívesen, és nem zeng ódákat a merkeli elképzelésekről:

Bystron legalább olyan hévvel igyekszik figyelmeztetni a cseheket arra, hogy a “menekültekkel” együtt terroristákat engedhetnek be országukba, és, hogy ebben az esetben “az áldozatok vére a cseh kormányzat kezéhez tapad majd”, mintha a saját választóit akarná meggyőzni.

Az eredményeket tekintve pedig sokkal jobban is áll, mint Németországban, hiszen a cseh közvélemény és politika egyre inkább kezdi magáévá tenni álláspontját.

Az európai nemzeti politika összekovácsolója?

Bystron azonban sokkal komolyabb ambíciókat is dédelget annál, minthogy a cseh támogatást kicsavarja Angela Merkel karmai közül.

Az AfD politikusa nem kisebb cél tűzött ki maga elé, mint egy frakcióba terelni az európai nemzeti pártokat és mozgalmakat, hogy együtt vehessék föl a harcot a jelen formájában működésképtelen Európai Unióval szemben.

Az ötlet korántsem új, hiszen ezzel már a francia Nemzeti Front, a brit UKIP és a Jobbik is próbálkozott, egyelőre sajnos sikertelenül.

Az összefogás olyannyira nem akaródzik körvonalazódni, hogy egyelőre maga az AfD sem tudja eldönteni, hova is húzzon inkább, hiszen két EP képviselőjük két külön frakcióban foglal helyet:

Beatrix von Storch a UKIP, míg Marcus Pretzell az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Nemzeti Front nevével fémjelzett brigádban ül.

Bystront azonban nem aggasztják ezek a látszólagos ellentmondások. A politikus azt szeretné, illetve azt tartja szükségesnek, ha legkésőbb a 2019-es EP-választásokig az összes euszkeptikus formáció egy frakcióban politizálna.

“Ez sikerülhet, hiszen a mi patriotizmusunknak nincs köze a korábbi évtizedek sovinizmusához, amikor az emberek mások kategorizálása mentén definiálták önmagukat.”

Hozzátette:

“Napjainkban az euszkeptikusok mindig a saját hazájukért, történelmükért és nemzetükért állnak ki. Épp ezért értékelni fogják, ha ezt mások is megteszik számukra. Ez lehet a központosított, multikulti EU-val szembeni, Európa-párti ellenkultúra.”

A mentor

Ezek a gondolatok nem is állnak olyan távol az AfD egyik legfőbb külföldi patrónusától:

Václav Klaus volt cseh elnöktől, aki szintén jó viszonyban van Petr Bystron-nal, de a párt magasabb szintű vezetésével is jó kapcsolatokat ápol.

Olyannyira, hogy a veterán politikus az AfD-pártnapok rendszeres vendége.

Most például a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartandó, szeptember 4-i tartományi parlamenti választások kapcsán turnézik egyet patronáltjai mellett, akik rácáfolva az országos kutatások pesszimista eredményeire, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közvélemény-kutatása szerint 19 százalékos eredményre számíthatnak (ez 7 százalékponttal több, mint az országosan mért AfD-támogatottság – a szerk.).

Egyszerűen hangzik; csoda lesz, ha összejön

Bystron valószínűleg sokat köszönhet Klausnak, és a Die Welt úgy véli a cseh politikus volt az, aki a bajor AfD vezetőjét arra ösztönözte, hogy a V4-ek politikájából merítsen ihletet.

Bystron nem titkolja, hogy imponál neki a Visegrádi Együttműködés, szerinte épp ebből a közös gondolkodásból és cselekvésből kell inspirációt merítenie az európai nemzeti tábornak, amihez közös célokra van szükség:

a brüsszeli önkény megtörésére és a bevándorlás jelentette veszélyek elleni fellépésre.

“Nagyon tisztelem a visegrádi államokat, amiért ellenszegültek az arab vidékekről érkező bevándorlók befogadásának.”

– nyilatkozta, majd hozzátette, hogy ezzel szerinte a kormányok a népeik akaratát teljesítették.

“Az, hogy a visegrádi országok együtt szavaznak a migráció kérdésében a legjobb értelemben vett európai együttműködés. Ám mivel ez Merkel érdekeivel ellentétes, Berlinben úgy fognak tekinteni a V4-ekre, mint egy ellenséges csürhére, és harcolni fognak ellenük.”

– figyelmeztetett Bystron.

A Die Welt szerint azonban a politikus könnyen elkalkulálhatja magát, amennyiben az együttműködést a V4-eknél délebbre, illetve keletebbre is ki akarja majd terjeszteni.

A balkáni államokban, a görögöknél, de akár a románoknál sem találna pozitív fogadtatásra egy V4-ek iránt ekkora szimpátiát mutató kezdeményezés, pláne akkor ha figyelembe vesszük, hogy keleti szomszédaink – ismét nagyon jól ráérezve, hogyan kell elárulni a közös Közép-európai érdeket – épp nemrég hőbörögtek amiatt, hogy a Visegrádi Együttműködés ellehetetleníti őket az európai politika porondján.

A hellének pedig az elmúlt években amúgy is joggal gyanakvóak nemcsak a németekkel, de úgy általában a nyugattal szemben is, és ezalól a nemzeti erők sem lesznek kivételek.

Bystron azonban egyelőre nem mutat túl sok hajlandóságot arra nézve, hogy például a görögökkel zöld ágra vergődjenek migráns kérdésben:

“Görögországnak semmi alapja nincs elvárni, hogy mások fogadják be azokat a bevándorlókat, akiket hanyag módon, éveken keresztül ő engedett be a kontinensre.”

De a V4-eken belüli együttműködés sem lesz valami könnyű, ha figyelembe vesszük, hogy a kisantant államok euszkeptikus pártjai például nagyon is soviniszták nem csak velünk magyarokkal, de például az osztrákokkal, vagy a németekkel szemben is.

Ilyen közegben már egy félsiker is hatalmas bravúr lesz, mindenesetre érdemes odafigyelni Bystron működésére, hátha neki sikerül.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »