A Torinói Lepellel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről számolt be Pályi Gyula modenai professzor a Vatikáni Rádió műsorában. A lepelen látható kép rejtélyes eredete, kora, Jézushoz kapcsolódása még nem nyert tudományos bizonyítást.
A torinói Keresztelő Szent János-székesegyházban őrzött a 4,4 m hosszúságú és 1,1 m széles lenvászon az egyik legfontosabb keresztény ereklye, mivel halványan, de látható rajta egy halott ruhátlan férfi képe, feltehetőleg Jézusé. Erre utalnak a gyolcsba burkolt test sérüléseinek lenyomatai, a kínzások után keresztre feszítéssel halálát lelt test nyomai. Az érdeklődés ugyan óriási, de a lepel és a rajta látható kép eredete, kora, Jézushoz való kapcsolódása még mindig nem nyert bizonyítást.
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a Vatikáni Rádióban számolt be a lepellel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről. A Lepelről szóló magyar nyelvű könyv szerzője beszámolt róla, hogy
Piero Vercelli textilmérnök könyvet írt arról, hogy archeológiai leletek alapján épített egy olyan szövőgépet, amilyet Jézus Krisztus korában használtak, és amit a Kr. u. 1. század végén más típusok váltottak fel. E gép segítségével előállított olyan lenvászon terméket, amelynek szövési jellemzői mindenben megegyeztek a torinói lepelével. Ezzel nagy segítséget nyújtott a további fizikai és technológiai kutatáshoz, hiszen így a Lepellel megegyező jellegű mintákkal lehet kísérleteket végezni, anélkül, hogy a joggal féltett eredetiben esetleg kárt okoznának.
A másik publikáció a padovai Giulio Fanti és a Bariban dolgozó Liberato de Caro munkája. Mindketten ismert lepeltudósok, szindonológusok. A két kutató a lepel egy részének, az arcképnek különböző hullámhosszúságú (különböző színű) fénnyel való megvilágítását tanulmányozta. A gondos fotofizikai és textiltechnikai vizsgálat eredménye szerintük azt támasztja alá, hogy
a lepel képe nem a vászon és a holttest, esetleg balzsamozott holttest érintkezéséből, hanem valamiféle, a holttestből kiinduló sugárzás révén jött létre.
E sugárzás jellegéről csak annyit tudni, hogy a lepel anyagát képező cellulóz elszíneződését okozó kémiai folyamatok kiváltásához elegendő energiával kellett hogy rendelkezzen. Ez a mai fizikából és biológiából levezethető folyamatokkal nem magyarázható, már csak azért sem, mert egy holttest, esetleg kihűlőfélben lévő holttest nem bocsáthat ki semmiféle elektromágneses sugárzást – mondta Pályi Gyula.
Említett viszont ennek kapcsán egy korábbi megfigyelést: Bernardo Hontanilla a plasztikai és rekonstruáló sebészet spanyol professzora 2022-ben arról írt, hogy a lepel emberének arca az ő tapasztalata szerint olyan jellegű, mint aki éppen álomból, altatásból vagy kómából ébredezik.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
