A történelem ismétli önmagát. Egy százéves dokumentumból kiderül, hogyan harcoltak elődeink a spanyolnátha-járvánnyal

A történelem ismétli önmagát. Egy százéves dokumentumból kiderül, hogyan harcoltak elődeink a spanyolnátha-járvánnyal

Nyitókép: Wikimedia Commons

A járványok emlékezet óta sanyargatják az emberiséget. A 16. századtól hitelesen dokumentálták azoknak a járványoknak a felbukkanását, amelyek az addig ismert világ összes részén előfordultak. Mindez a Közegészségügyi Hivatal által 2008-ban megírt járványügyi tervből derül ki, amit egy esetleges influenzajárvány esetére dolgozta ki.

A történészek évszázadonként átlagosan három járványt dokumentáltak, amelyek 10–50 évente ciklikusan ismétlődtek. Ezek a járványok több hullámban zajlottak le, és általában mindig a második hullám volt a legveszélyesebb.

A spanyolnátha Szlovákiát is elérte

 „A 20. századból három nagy influenzajárványt jegyzünk. Az 1918-as spanyolnáthát, az 1957-es ázsiai náthát és a 1968-as hongkongi náthát“

– írja a Közegészségügyi Hivatal.

A spanyolnátha, amit az A típusú influenzavírus (H1N1) okozott, Szlovákia területét is elérte. Becslések szerint 1918 és 1919 között a spanyolnátha 20–40 millió emberéletet követelt, ami 3,5-ször több, mint az első világháború áldozatainak száma.

Főleg fiatalok haltak meg

Európában a spanyolnátha első hulláma 1918 márciusában jelent meg. Eleinte gyorsan terjedt, de az elhalálozás nem volt magas, a tavasz végeztével pedig lecsendesedett. A járvány második hulláma sokkal alattomosabb volt. Először 1918 augusztusában csapott le és 10-szer magasabb elhalálozással hívta fel magára a figyelmet.

A spanyolnátha pusztítására a világ egyetlen országa sem volt felkészülve. A fertőzés elsősorban a fiatalokat és a nagyon idős embereket támadta és ölte meg.

„A spanyolnátha elsődlegesen a produktív korban lévő, egészséges 15 és 35 év közötti embereket támadta, az elhunytak 99%-a pedig nem volt idősebb 65 évnél“

– pontosítja a Közegészségügyi Hivatal.

Hírdetés

A betegség gyors lefolyású volt, az áldozatok pedig általában tüdőelégtelenségbe haltak bele.

Az egészségügy is csődöt mondott

A szakemberek szerint a betegek drámai növekedése és a spanyolnátha halálos áldozatainak magas száma nemcsak magának a betegségnek volt köszönhető, hanem az akkori közegészségügyi hivatalok által elkövetett hibáknak is, hiszen nem voltak képesek általános érvényű megelőző óvintézkedéseket elfogadni.

Veronika Szeghy-Gayer, a kassai SZTA Társadalomtudományi Intézetének kutatója szerint az akkori egészségügyi orvoshiánnyal küzdött. Ezenkívül hiányoztak az orvosságok, a betegek ellátása pedig gyakran szakszerűtlenül zajlott.

A legkeményebb hullám októberben volt

Nagy-Magyarország területére 1918 nyarán érkezett meg a spanyolnátha és a legtöbb emberéletet októberben, a járvány második hulláma idején követelte. Szlovákia területén a harmadik hullámra 1919 tavaszán került sor.

A történészek becslései szerint a spanyolnátha Nagy-Magyarországon több mint 53 ezer lakos életét követelte. Szlovákia területén az elhalálozással kapcsolatos pontos adatok azonban hiányoznak.

Bezárt iskolák és betiltott rendezvények

A hivatalok a vírus terjedésének megállítása érdekében bezárták az iskolákat és megtiltották a társadalmi események megrendezését. Ugyan az éttermek és a kávéházak nyitva lehettek, a tulajdonosoknak biztosítaniuk kellett a helyiségek szellőztetését és a napi kétszeri fertőtlenítését – írja a SZTA kutatója.

Hogyan harcoltak a járvánnyal száz évvel ezelőtt?

A korabeli „Útmutató az influenzáról“ c. dokumentumból, amit a Szlovák Nemzeti Levéltár őrzött meg, kiderül, hogy a spanyolnátha a nehéz tüdőgyulladás mellett ideg- és agyszövet gyulladást is okozott.

Már az akkori orvosok is tisztában voltak vele, hogy a betegség elsősorban tüsszentéssel, köhögéssel és beszélgetés útján terjed. Ezenkívül arra is felhívták a figyelmet, hogy a fertőzés kézzel, a tárgyak megérintésével is terjedhet, hiszen a vírusrészecskék rajtuk maradnak.

A szakemberek azt tanácsolták az embereknek, hogy ne köpjenek a földre, tüsszentésnél és köhögésnél pedig kendőt tegyenek a szájuk és az orruk elé. A betegeknek izolációt rendeltek el a felgyógyulásig, az egészséges emberektől pedig azt kérték, hogy a találkozások során ne csókolózzanak, és a kézcsókot is mellőzzék.

Mindemellett a jelenlegi óvintézkedésekhez hasonlóan az orvosok a rendszeres szellőztetést, a lakott helyiségek gyakori felmosását és a higiénia betartását javasolták.

Webnoviny.sk/Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »