Az őszi időszak szüretjeihez hagyományosan sajátos szokások és különleges étrend társult. A munka és az ünnep szorosan összekapcsolódott: zenélés, felvonulás, bál, mulatság kísérte a betakarítást. A Fortepan képein a századfordulótól az 1980-as évekig követhetjük nyomon a szőlőszemek útját.
A Magyar Néprajzi Lexikon definíciója szerint a szüret nem egyéb, mint a szőlőfürtök levágása a tőkéről, a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamata, illetve a szőlőlé leszűrése és a szőlő feldolgozása a borkészítéshez.
Csoportos pózolás a századforduló idejéből, az 1903-as bicskei szüret (Fortepan / Székely Márton)
Szorgalmas szüretelők (1919) (Fortepan / Fortepan)
A szüret ideje október és november közé esik. Kezdőnapja a 18-19. században hagyományosan meghatározott volt, amely az ezzel kapcsolatos járandóságok beszedéséhez kapcsolódott. Emellett a szüretkezdetben a szőlőfajták érési idejének helyi tapasztalata is tükröződött.
A kézben a lényeg (Bicske, 1903) (Fortepan / Székely Márton)
A fotózásra mindig érdemes lopni néhány percet a munkaidőből (1920) (Fortepan / Fortepan)
A szedés a szőlőhegy felszabadításával, a hegykapuk megnyitásával vette kezdetét. A szedő lányok és asszonyok görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágták el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűjtőedénybe tették.
Beállított spontán életkép (1929) (Fortepan / Jurányi Attila)
Badacsonyi szőlőtőkék (1908) (Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)
Innen a férfi puttonyosok, illetve csöbrösök vállon vagy kézben hordták a szedő vagy taposó kádba vagy hordóba.
Szőlőtaposók sorakozója a betonkádban (1932) (Fortepan / Antal Dániel)
Tokaji szőlőhegy a település látképével és a Bodrog folyóval (1908) (Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)
Magyarország egyes régióiban a szüretnek a mai napig nagy hagyománya van, ahogyan a magyar borok és borászatok is népszerűségnek örvendenek.
Szüreti felvonulás Nógrádverőcén (1935) (Fortepan / Gyurcsok Gabriella)
Vidámság a szőlőhegyen (1940) (Fortepan / A R)
A szőlőtermő területeket jelenleg 22 borvidékbe, bortermőhelyekbe és egyéb szőlőtermőhelyekbe soroljuk.
A csoportkép 1950-ben is kötelező volt (Fortepan / Fortepan/Album002)
Egy lóerős Badacsonyi szüret (1959) (Fortepan / Mészáros Zoltán)
Magyarország – szőlőterületét tekintve – a világ szőlőtermesztő államai között sorrendben jelenleg a 13. helyet foglalja el 1,6%-os aránnyal.
Puttonyos mosoly a kamerának lovas szekérrel (1959) (Fortepan / Mészáros Zoltán)
Van minek örülni (1962) (Fortepan / Fortepan/Album009)
A termésre 1962-ben sem panaszkodhattak (Fortepan / Bauer Sándor)
A szüretelő is lehet szomjas (1962) (Fortepan / Mohl József)
„Árpád” szőlője (1982) (Fortepan / Gábor László)
A szekszárdi dombvidék büszkesége (1964) (Fortepan / Bojár Sándor)
Ki traktorban, ki gumicsizmában (1985) (Fortepan / Erdei Katalin)
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
