A többség ellenzi, de mégis meglesz. Vagy? Károly Zsolt2023. 10. 03., k – 10:13 Nagyudvarnok |
Még egy 20 négyzetméternél nagyobb tyúkól építéséhez is nem kevés bürokráciát kell bevállalnia annak az elvetemültnek, aki erre vállalkozik a saját területén. A hegyétei ipari park példája szerint sokkal egyszerűbbnek tűnik egy 135 ezer négyzetméternyi terület beépítése. Vélemények, érvek a nagyudvarnoki lakossági tiltakozó akción, ahol mindenki ott volt. Kivéve azokat, akik döntéshelyzetben vannak.
Ismét felélénkült a vita a tervezett hegyétei ipari park körül. Nagyszombat megye képviselői helyszíni szemlét tartottak a Nagyudvarnok, Dunaszerdahely, Balázsfa közvetlen közelében és Hegyéte község kataszterében tervezett ipari park helyszínén. Egyúttal lakossági tiltakozó akciót is szerveztek a lakosok, Bindics Zsolt vezetésével. A kiváltó ok a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal környezetvédelmi szakosztályának döntése, amely szerint a tervezett építkezéssel kapcsolatban nincs szükség környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére. Ezt a döntést helyben hagyta a Nagyszombati Járási Hivatal is, így elvileg zöld utat kapott az amerikai beruházó Panattoni cég beruházása.
Tyúkólra is engedély kell
„Azt hittem ez csakis vicc lehet, amikor három évvel ezelőtt először hallottam, hogy kb. 40 futballpályányi nagyságú területet terveznek ipari parkként beépíteni lakóhelyeink közvetlen közelében. Majd kiderült, hogy nem vicc, sőt, ez csupán a kezdet. Mert a 135 ezer négyzetméteres csarnok csak az első lenne. Ezt hat további, valamivel kisebb, de összterületileg hasonló nagyságú építése fogja valószínűleg követni”
– kezdte beszédét a tiltakozáson Bindics Zsolt, aki 2020 őszén, a hír megjelenése után petíciót indított. Rövid idő alatt több mint 5500 aláírás gyűlt össze, Hegyéte, Balázsfa, Nagyudvarnok és Dunaszerdahely lakosai közt. Hegyéte 1200 lakosából 811 tiltakozott a tervezett építkezés ellen. Bindics rámutatott arra is, hogy mindenki, aki megpróbált 20 négyzetméternél nagyobb építményt, akár tyúkólat emelni saját tulajdonban lévő telkén, tudja, milyen bürokráciát kell bevállalnia az engedélyeztetéshez.
„Ez a csarnok viszont távolról sem tyúkól. A megadott paraméterei szerint Szlovákia legnagyobb és Európa egyik legnagyobb csarnokáról beszélünk, 150 kamionbeállóval. Mindez csupán néhány méterre három település családi házakkal beépített területétől”
– magyarázta az egybegyűlteknek Bindics.
Majdnem mindenki eljött
A helyszíni szemlére a megyei képviselőkön kívül eljött a megyeelnök, Jozef Viskupič, az alelnök, Berényi József is, valamint jelen volt Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, Deraj Mihály, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója, Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnöke és Nagy József is, aki a megyei környezetvédelmi bizottság elnökeként indítványozta a helyszíni szemlét. Ott voltak mind a megye, mind a járás képviselői, kivéve a két döntéshozót, azaz a beruházó Panattoni cég képviselőjét és a területtel egyedül rendelkező hegyétei önkormányzat képviselőjét, azaz polgármesterét, Bokros Ferencet. Bindics Zsolt elmondása szerint mindkettőjüket értesítették az akcióról.
A vélemények
A megyei képviselet nevében Berényi és Viskupič is többször hangsúlyozta, hogy a döntés nem a megye kezében van. Annak ellenére, hogy a tervezett beruházás nincs összhangban a megyei területrendezési tervvel, amely szerint Hegyéte vidéki jellegű település, ahol csak lokális, mikroregionális vállalkozások működhetnek. Ezzel szemben Hegyéte község rendezési tervében az adott terület ipari területként van nyilvántartva. Ám egyik rendezési terv sem kőbe vésett szentírás, akár a megye, akár a falu változtathat rajta. Mindenesetre a jelenlegi állás szerint a helyi, azaz ebben az esetben a hegyétei rendezési terv felülírja a megyei rendezési tervet.
Hasonlóan paradox helyzet áll a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal környezetvédelmi osztályának döntése mögött is. A járási elöljáró, Deraj Mihály minden erejével ellenzi a beruházást, ám a hivatalába tartozó osztály mégis a beruházó javára döntött azzal, hogy nem kell környezetvédelmi hatástanulmány.
„Önálló szakosztályról van szó, amely munkájába nem avatkozhatom bele. Többször is nyomatékosan megkértem őket, hogy professzionálisan végezzék munkájukat, ehhez képest úgy érzem, a 100 százalékos elvárható munka helyett kb. 20 százaléknyira teljesítettek”
– jelentette ki az elöljáró.
Többen felhívták a figyelmet arra, hogy egy ilyen volumenű beruházás óhatatlanul közlekedési káoszt fog okozni a környéken. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere figyelmeztetett arra, hogy a város már most telített, napi plusz 150 áthaladó kamionforgalmat nem bír el, nem is beszélve a csatlakozó utak minőségére, jobban mondva hiányára, akár Galánta, akár Dunaszerdahely, akár Komárom irányába indulnának a kamionok.
„Kezdjünk már végre azon gondolkodni, hogy óvjuk meg Szlovákia éléskamráját és a még megmaradt ivóvízkészletet”
– figyelmeztetett Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnöke. Így is már a Csallóköz túl nagy területe vált a nyereségéhes befektetők, pénzéhes önkormányzatok martalékává.
A hegyétei ipari parkban, csupán az első megépítendő csarnok 2000 munkaerővel számol, ami másfélszerese Hegyéte népességének. A munkaerőpiac szinte telítve van, a Dunaszerdahelyi járásban 4 százalékos a munkanélküliség, vagyis gyakorlatilag, aki dolgozni akar, gond nélkül talál munkát, sőt, nem hivatalos értesüléseink szerint, a közeli egyházkarcsai ipari parkban már külföldi vendégmunkásokat foglalkoztatnak.
A Panattoni vállalat sajtóközleményben reagált, amiben megjegyzik, hogy nem kaptak meghívást a lakossági és képviselői találkozóra. Közölték továbbá, hogy a hegyétei beruházás világszínvonalú, és transzparens módon tájékoztattak minden érintettet a részletekről. Úgy vélik, a tiltakozás résztvevőit félrevezették, főleg a projekt méreteit illetőleg. Mindezek mellett szerintük a projektet egyesek politikai ambícióik megvalósítására használják fel, bár ők nem kívánnak ezek részeseivé válni.
A következő racionális lépés egy kerekasztal-találkozó lehetne, amelyen valamennyi érintett, beleértve a beruházót és a községet is, részt vesz, hogy megpróbáljanak egy élhető konszenzust találni. Ha ez nem jön létre, marad a bíróság, ahol mindenki perelhet mindenkit.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
