Az elmúlt év utolsó hónapjaiban tapasztalt ígéretes növekedés után az idei év elejétől életbe léptetett járványügyi szigorítások a szlovák iparvállalatokat már januárban lefagyasztották: az ágazat tavaly június óta nem látott visszaesést produkált. Egy pár hetes országos lezárásnak most katasztrofális következményei lennének a gazdaságra.
A turizmussal, a vendéglátással, a szolgáltatásokkal és a kiskereskedők egy részével szemben az iparvállalatoknak sikerült viszonylag zökkenőmentes átélniük a koronavírus-járványt. A tavaly tavaszi első hullám ugyan őket is megtépázta, az áprilisi mélypontot követően azonban fokozatosan javult a helyzetük, és az év utolsó hónapjaira már az egy évvel korábbihoz, vagyis a járvány kitörése előtti hónapokhoz képest is sikerült növelniük a gyártásukat. A járványhelyzet romlása miatt az idei év elejétől bevezetett megszorításokat azonban már ők is megérezték.
Újabb lejtőn az ipar
A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint januárban csaknem 4 százalékkal esett vissza az iparvállalatok termelése az egy évvel korábbihoz képest. „Ennél nagyobb zuhanást legutóbb tavaly júniusban mértünk, amikor az ország még a járvány első hullámával kapcsolatban bevezetett drákói szigorítások következményeivel volt kénytelen megküzdeni. Az ipar 15 legfontosabb ágazatából 9-nek idén januárban csökkent a termelése, miközben a legnagyobb zuhanást a szlovák gazdaság motorjának számító autóipar könyvelhette el. Ez utóbbinak a gyártása 15 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz viszonyítva” – nyilatkozta Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője.
Csökkent a kereslet
„A Statisztikai Hivatal most közzétett felmérésének a legfontosabb tanulsága, hogy a januári lezárásokat és a járvány további romlásával kapcsolatos negatív tényezőket már az elmúlt hónapokban egyébként jobban teljesítő autóiparnak sem sikerült kivédenie” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte az iparvállalatok teljesítményének a romlásához jelentős mértékben járult hozzá a nyugat-európai kereslet csökkenése. Szlovákia ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a gyártásuk nagy részét külföldön értékesítik, emiatt pedig rendkívül érzékeny a legfontosabb felvevőpiacain tapasztalt kilengésekre. „Szlovákia elsőrendű érdeke így az, hogy az európai országokban minél hamarabb beoltsák a lakosság lehető legnagyobb részét, beindítva a gazdaságot, aminek köszönhetően újra felpöröghet a kereslet” – tette hozzá Sadovská.
Országos lezárás?
Az elemzők is elismerik azonban, hogy még korántsem vagyunk túl a nehezén, és az ipar számára a valódi katasztrófa még csak most jöhet. A kormány a jelenleg érvényes megszorításokat ugyanis azzal a szándékkal vezette be, hogy sikerül úrrá lennie a járványon. Ha ez mégsem sikerülne, azt a lehetőséget is felvetette, hogy március 21-étől pár hétre teljesen lezárná az országot, vagyis az iparvállalatok nagy részét is leállítaná, ezzel is csökkentve a lakosság mobilitását.
Milliárdos károk
A súlyos kormányválság miatt ugyan teljesen kiszámíthatatlan, hogy az elkövetkező napokban mire számíthatunk, az elemzők szerint a teljes lezárás azonban súlyos károkat okozna a gazdaságnak. „A teljes lezárás minden egyes napja 50 milliótól 100 millió euróig terjedő veszteséget jelentene az országnak. Ha a lezárás három hétig tartana, a veszteség meghaladná az egymilliárd eurót” – állítja Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője. Ez azonban csak a közvetlen kár lenne, hiszen sok cég teljesen belerokkanna a lezárásba, ennek így hosszabb távon is súlyos következményei lennének. „És akkor még nem beszéltünk a családokra gyakorolt hatásáról, hiszen egy átlagos, négytagú családnak egy háromhetes leállás nagyjából ezereurós bevételkiesést okozna” – tette hozzá Vlachynský.
Mindenki ellenezné
Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a teljes lezárást elhibázott döntésnek tartanák a munkáltatók és a szakszervezetek is, amelyek a legtöbb kérdésben egyébként csak nehezen jutnak közös nevezőre. „Egy ilyen döntés hatalmas károkat okozna a gazdaságnak, veszélybe sodorva az iparvállalatok működését” – állítja Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai vállalatokat tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója, aki szerint a végeredmény egy újabb elbocsátási hullám lenne. Monika Uhlerová, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az alelnöke szerint ők is abban reménykednek, hogy a teljes lezárásra nem lesz szükség, ennek a negatív következményeit ugyanis még sokáig nyögnénk. „Ha mégis sor kerül a lezárásra, ez a kormány eddigi elhibázott döntéseinek a következménye lesz” – mondta el Uhlerová, aki szerint inkább az eddig meghozott szabályokat kellene szigorúbban betartatni, mellőzve az indokolatlanul sok kivételt.
Ha sikerülne elkerülni az országos lezárást, és az elkövetkező időszakban már nem romolna drámaian a helyzet, Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a tavalyi 5,2 százalékos gazdasági visszaesést idén már 4, jövőre pedig csaknem 5 százalékos növekedés követheti. „A szlovák ipar leghamarabb azonban csak az idei év végére vagy a jövő év első felére tornászhatja vissza magát tartósan a világjárvány kitörése előtti szintre” – tette hozzá Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
