A Tárki felmérése szerint a Jobbik beérte a balliberális maffiaszövetséget

A Tárki felmérése szerint a Jobbik beérte a balliberális maffiaszövetséget

A Tárki márciusi politikai közvélemény-kutatásának adatfelvétele három héttel a választások előtt készült, és, bár konkrét előrejelzésre nem ad lehetőséget, a kormánypártok fölényét megerősíti, és arra is rámutat, hogy a baloldali Kormányváltók és a Jobbik támogatottsága a korábbiaknál kiegyenlítettebbé vált. Az alacsonyabb részvétel a jobboldali pártoknak kedvez (a közvélemény-kutató a Fideszt is annak tartja – a szerk.), míg a magasabb részvétel az LMP-nek és a baloldali ellenzéknek lenne előnyös.

A Tárki rendszeres havi közvélemény-kutatásának legutóbbi adatfelvétele 2014 márciusában három héttel a választások előtt készült, így pontos előrejelzésre és mandátumbecslésre nem alkalmasak, hiszen a kampány hajrája előtti helyzetképet mutatja, a politikai klímát és a kampány dinamikáját azonban jól illusztrálja. Eszerint a magyar választónépesség 43 százaléka szeretné, ha maradna a kormány, 36 százaléka viszont kormányváltást szeretne (további 21 százaléknyi válaszadónak nincs véleménye, vagy nem árulja el azt). Az Orbán-kormány maradását preferálók 79 százaléka Fidesz-szavazó, 6 százaléka a Jobbikra voksolna, míg 9 százaléknyian nem mondják meg pártpreferenciájukat, a válaszadók fennmaradó része pedig más pártokkal szimpatizál. Akik kormányváltást szeretnének, azok 38 százaléka az MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok alkotta Kormányváltókra szavazna, 32 százaléka a Jobbikkal, 9 százaléka a LMP-vel, míg 10 százaléka egyik párttal se szimpatizál. Jelentős különbség a kormány maradását illetve leváltását preferálók között az is, hogy előbbiek 66 százaléka, utóbbiaknak viszont csak 56 százaléka ígéri biztosra, hogy elmegy szavazni.

Ami a pártok támogatottságát illeti, a márciusi adatok három héttel a választások előtt – a februári kutatáshoz hasonlóan a választási helyzetet szimuláló borítékos módszerrel mérve – a Fidesz-KDNP biztosan tartja előnyét: a teljes népesség 38 százaléka szavazna ugyanis a kormánypártokra, míg a Kormányváltók néven közös listát állító MSZP-Együtt-PM-DK-Liberálisok 16 százalékon, a Jobbik 15 százalékon, az LMP pedig 4 százalékon áll. Egyéb pártot említett 2 százalék, 19 százalék viszont egyik pártot sem választotta, míg további 6 százaléknyian nem válaszoltak a pártpreferenciára vonatkozó kérdésre. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 51 százaléka mellett a Kormányváltók 21 százalékos, a Jobbik 20 százalékos, az LMP pedig 6 százalékos támogatottságot élvez. Egyéb pártok összesen 2 százalékot kapnának.

Választási részvételét a kérdezettek 54 százaléka ígéri biztosra. Vélhetőleg a tényleges részvételi arány ennél magasabb lesz, és a részvétel mértéke alapvetően befolyásolhatja az eredményeket. Az alacsonyabb részvétel a jobboldali pártoknak kedvez, mert az ő bázisuk a legelkötelezettebb. A kisebb mértékű választói aktivitás egyértelműen kedvezőtlen az LMP számára, melynek parlamenti bejutása múlhat azon, hogy mennyire képes a saját táborát rávennie a szavazásra. Egy magasabb részvételi arány esetén viszont az LMP támogatottsága akár lényegesen meg is haladhatja a parlamenti küszöböt. A baloldali ellenzéki lista is kedvezőbb eredményre számíthat, ha sikeresen mozgósít.

Azt feltételezhetjük, hogy a listás szavazatok mintegy fele a Fidesz-KDNP-re, néhány százalékponttal több mint 20 százaléka a Kormányváltókra, közel 20 százaléka a Jobbikra, 6-8 százaléka az LMP-re, és néhány százalék a parlamenti küszöböt el nem érő kis pártokra fog jutni.
Az adatfelvétel 2014. március 12-19. között zajlott.

(Tárki.hu nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »