Három tanügyi érdekvédelmi képviselet, a FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot. Tegnapi közös közleményükben leszögezték: a tervezet egyrészt nem ad választ a követeléseikre, másrészt nem biztosítja a pedagógusi hivatást megillető helyet a közalkalmazottak jövőbeni bérhierarchiájában.
A szakszervezetek beszámoltak arról, hogy a képviselőik részvételével tartott keddi Cotroceni-palotai egyeztetésen a közalkalmazotti bértörvény oktatásra vonatkozó részének két változatát ismertették. Az első több módosítást tartalmazott az eredeti tervezethez képest. Ezek közé tartozik, hogy az osztályfőnöki tevékenységért a 4100 lejes referenciaérték 10, 15 vagy 20 százalékának megfelelő pótlék jár, az osztály létszámától függően. Emellett növelik az óraadó tanárok díjazását is. A felsőoktatásban kiigazították a korábbi bértáblák egyes szorzóit, és elfogadták, hogy a tutori tevékenységért a 4100 lejes referenciaérték 10 százalékának megfelelő pótlék járjon.
A második változat új bértáblát javasol a közoktatásban. Eszerint a felsőfokú végzettségű pályakezdő tanárok fizetését 2,12-es szorzóval, az I-es didaktikai fokozattal és több mint 25 év munkaviszonnyal rendelkező pedagógusokét pedig 2,55-ös szorzóval számolnák ki. Ezt a bértáblát 2028. szeptember 1-jétől alkalmaznák.
A felsőoktatásban szintén új bértáblát vezetnének be 2028. szeptember 1-jétől. Ebben a rendszerben a legalacsonyabb, 2,12-es szorzó a legfeljebb három év munkaviszonnyal rendelkező egyetemi tanársegédekre vonatkozna. A több mint 25 év szakmai tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetését 4,05-ös szorzóval számolnák ki.
A Cotroceni-palotában kezdődött egyeztetések kedden a munkaügyi minisztériumban folytatódtak, de végül nem sikerült megoldást találni a lényegi kérdésre, vagyis a bértáblára – olvasható a szakszervezetek közleményében.
A három szövetség szerint a kedden bemutatott módosítások csak részben oldják meg a problémákat, mert a szorzók szintjével és a tanárok bértáblán belüli helyével továbbra is elégedetlenek. Közleményük szerint olyan rendszert kérnek, amelyben a pedagógusok bérszorzói 2,10 és 2,90 között mozognak. Szerintük csak egy ilyen skála ismerné el ténylegesen a szakmai előmenetelt, a tapasztalatot és a felelősséget, és csak ez tenné újra vonzóvá a tanári pályát. A felsőoktatás esetében a szakszervezetek továbbra is olyan bértáblát kérnek, amelyben az oktatók szorzói 2,25 és 4,05 között mozognak, és ezek az értékek már tartalmazzák a doktori cím után járó juttatást is.
A szakszervezetek szerint a jelenlegi költségvetési korlátok nem határozhatják meg tartósan a tanári fizetéseket. „Ha a kormány nem vállal olyan bértáblát, amely megfelelően tükrözi a pedagógusok munkájának értékét és felelősségét, akkor a parlamentnek erkölcsi kötelessége vagy elfogadni a szakszervezetek bérjavaslatát, vagy leszavazni a Bolojan-kormány tervezetét” – fogalmaztak a közleményben.
Tegnapi rendkívüli ülésen a képviselőház megszavazta azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra – tájékoztatott az RMDSZ. A közlemény szerint elszigetelt településeken, ahol nehéz pedagógust találni, a tanfelügyelőség jóváhagyásával továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a vezetők többletórákat vállaljanak, ha ez szükséges az oktatási intézmény működésének biztosításához. Az RMDSZ törvénymódosító tervezetét a szenátus vitatja meg döntő házként.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
