A Szűzanya kísérőnk a Szent Fiához vezető úton – Mária neve búcsú a váci Hétkápolna kegyhelyen

A Szűzanya kísérőnk a Szent Fiához vezető úton – Mária neve búcsú a váci Hétkápolna kegyhelyen

Szeptember 13–14-én tartották a hagyományos Mária-napi búcsút a váci Hétkápolna kegyhelyen. Az ünnep vigíliáján Varga Lajos segédpüspök celebrált szentmisét; a búcsúi szentmisét vasárnap Marton Zsolt megyéspüspök mutatta be.

A Hétkápolna búcsúja mélyen gyökerező vallási hagyomány Vácon és környékén. A kegyhely egy korábban itt elhelyezett Mária-kép, valamint a közelben található Mária-forrás vizének tulajdonított gyógyulások kapcsán született. Az első templomot a 18. század elején kezdték építeni, 1780-ban Migazzi Kristóf püspök szentelte fel. A mindenkori váci megyéspüspökök szívükön viselték a templom és a kegyhely sorsát. A kertben hét stáció készült 1738-ban a Boldogságos Szűz Mária hét örömének és hét fájdalmának tiszteletére. Ma ezekben a „képszékekben”, amelyekről a hely a nevét is kapta, a rózsafüzér imádság titkait jelenítik meg.

Fatimai ájtatossággal kezdődött a Mária-napi búcsú vigíliája. Az este folyamán Varga Lajos segédpüspök celebrált szentmisét. A Mária-köszöntőket és a virrasztó imádságot követően a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopok mentén gyertyás rózsafüzér imádságot tartottak, éjfélkor pedig Tanczik Balázs váci plébánoshelyettes mutatott be szentmisét.

A búcsú napján a reggeli eső ellenére, Mária iránti szeretetüktől vezérelve gyülekeztek a zarándokok a székesegyház előtt, a Konstantin téren, hogy Marton Zsolt váci megyéspüspök vezetésével gyalogosan, rózsafüzért imádkozva zarándokoljanak a kegyhelyre.

Az ünnepi szentmisén Marton Zsolt homíliájában arról beszélt, a Boldogságos Szűz Mária példakép számunkra. Az üdvösségtörténet első „legyen” szava Istentől hangzik el, a második Mária ajkáról. Ezzel kezdődött az ember újjáteremtése és megváltása.

Zakariással ellentétben Mária nem kételkedett az angyal szavaiban, hanem elgondolkozott és kérdezett. Gondolkodni és kérdezni nekünk is szabad, hiszen Isten adott nekünk értelmet. Igenjével „Mária a hívő, önmagát feltétel nélkül Isten akaratának és cselekvésének odaadó, alázatos és gondolkodó keresztény ember példaképe – mondta a püspök. – Mária előbb hitt Istennek, mielőtt megbizonyosodott volna arról, hogy mi történik vele. Ha Isten szólít bennünket valaminek a megtételére, ha Isten hív valakit valamire, akkor, ha igazán boldogok akarunk lenni, és másokat is boldoggá szeretnénk tenni, akkor igent kell mondanunk neki, mint Mária.”

Hírdetés

Szentbeszédében a püspök felhívta a figyelmet, hogy az igazi, helyes Mária-tisztelet mindig Krisztus-központú. Az Üdvözlégy imádság megmutatja Mária hivatását, aki alázatosan Fiára mutat. Jézus Krisztus neve áll az imádság közepén, hiszen mindennek a középpontja, értelme Jézus.

Ha Máriát kérjük, vezessen bennünket Jézushoz, akkor képesek leszünk megtenni azt, amit a Rómaiaknak írt levélben állít elénk Szent Pál: „Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz. A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek: az Úrnak szolgáltok. A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők, az imádságban állhatatosak.” (Róm 12, 9–12)

Marton Zsolt végül kérte a Boldogságos Szűz Máriát, ma is imádkozzon értünk, és a híveket arra hívta, köszönjék meg Istennek Máriát, aki életünk párfogója, kísérője a Szent Fiához vezető úton.

A szentmise után Varga Lajos segédpüspök bemutatta a kegyhelyet és történetét a zarándokoknak, majd délután régi rítusú szentmisét celebrált.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »