Százötvenkét évvel ezelőtt Komáromban látta meg a napvilágot a később világhírnévre szert tett Lehár Ferenc zeneszerző-karnagy, akinek az április 30-i születésnapjáról minden évben közös koszorúzással emlékezik meg a városvezetés, a Lehár Ferenc Polgári Társulás és a Csemadok Komáromi Alapszervezete.
Az idei megemlékezésre pénteken, szűk körben került sor. Miután elhangzottak Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének és Keszegh Béla polgármesternek a komáromi operettkirály munkásságát méltató, múltidéző szavai, a résztvevők elhelyezték a hála koszorúit a Lehár-szobor talapzatánál. Az ünnepi aktuson többek közütt a Magyar Krónika magazin által januárban rendezett, A hely szelleme című fotókiállítás kurátora, Partos Nagy Eszter esztergomi képzőművész – tárlatkurátor is tiszteletét tette.
A szobor mellett továbbra is szemrevételezhető a Lehár Ferenc Emlékévben a helyi Touristinfo által installált, kültéri Lehár Ferenc-emlékkiállítás, amely magyar-szlovák nyelvű, szabadtéri panelei segítségével a város jeles szülöttjével kapcsolatos ismeretek gyarapíthatók. Az egyiken ez olvasható:
A Lehár-operettek sikerének titka elsősorban az volt, hogy a Mester újító fantáziával, színvonalas muzsikával és nagy szakmai hozzáértéssel ötvözte a párizsi és bécsi könnyűzenét a Monarchia, illetve a világ más népeinek zenei örökségével, ekképp biztosítva a sajátos leháros hangzást. Még az életében az a mondás terjedt el, hogy a zenés színpadnak 3 műfaja van: az opera, az operett és Lehár.
Bár ő Bécsben lelt otthonra, a magyar állampolgárságáról azonban az élete végéig nem mondott le… A XX. század 20-as éveinek 2. felében és a 30-as években zseniális művek sorozatával örvendeztette meg a közönséget. Akkor már a világ legismertebb és legünnepeltebb operettszerzőjének számított. Az 1948. október 24-én elhunyt és a bad ischli temetőben örök nyugalomra helyezett kiválóság életművét 32 operett, közel 200 táncmű és számtalan dal, induló alkotja, amelyeknek köszönhetően még életében elfoglalta helyét az egyetemes zenetörténet jeles alakjai között”.
A Mester 150. születésnapján indított Lehár Ferenc Emlékév – programsorozat keretében, a Duna Menti Múzeum és a Lehár Ferenc Polgári Társulás együttműködésének köszönhetően, A komáromi operettkirály címmel nagyszabású emlékkiállítás nyílt a Kultúrpalotában. Korábban pedig a Klemen Terézia és Margitay Zoltán által írt Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című, tartalmas könyv jelent meg. Akkoriban a Ma7 mindkét örvendetes hírről beszámolt, amelyek után a portálunkat nemrég újabbról tájékoztatta Galo Vilmos, a napokban Polgármesteri Díjjal jutalmazott történész.
„A Pro Museum Társulásunk „Komáromi gyerek vagyok“ – Lehár Ferenc élete és zenei munkássága címmel, a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával jelentetett meg egy magyar-szlovák nyelvű könyvecskét a város világhírű szülöttéről. Mivel ez a kiadványunk kétnyelvű, ezért a jellege eltér a Pro Museum – sorozatunkban eddig napvilágot látott 6 magyar nyelvű könyvétől. Emiatt azt különálló könyvecskeként adtuk ki. A Duna Menti Múzeum jubileumi Lehár-kiállításának az anyagát kissé átdolgoztam – kibővítettem, s a tárlatunk képanyagának javával együtt kötetbe foglaltam. Felmerült annak lehetősége, hogy ily´ módon egy új, magyar-szlovák nyelvű sorozatot indítunk azért is, mert a tárlatok kapcsán katalógusokat nem szoktunk megjelentetni“ – mondta el a Ma7-nek Galo Vilmos, a kiadvány szerkesztője. Hozzátette: mivel a Covid-járvány és a szigorú rendelkezések miatt a Lehár-kiállítást a reméltnél kevesebben láthatták, az arról lemaradóknak is némi hiánypótlásként szolgál a kötet. Továbbá a múzeum állandó Lehár Ferenc-kiállítására betérő, bel- és külföldi látogatók is szívesen vásárolják meg a csupán 5 euróba kerülő könyvecskét.
Bár a múzeum szakemberei korábban Jókai Mórról és Lehár Ferencről is összeállítottak egy-egy állandó kiállítást, eddig csak Mácza Mihály Jókairól szóló kis könyvét tudtuk kínálni az érdeklődőknek. Újabban már a Komárom másik jeles személyiségéről szóló kötetet is emlékül hazavihetik, s bármikor elővehetik, magyarul és szlovák is olvasgathatják.
Mivel főleg a turistaidény alatt a múzeumunkban osztrák és német látogatók is megfordulnak, a jövőben érdemes lenne német és angol nyelvű részekkel is bővíteni az efféle kiadványokat. Persze, e terv megvalósításához újabb anyagi támogatókat kellene szereznünk“ – magyarázta a szerző.
Komáromban a Lehár-kultusz számos megnyilvánulásával találkozhatunk. A szülőházát 1940-ben magyar, majd 1958-ban kétnyelvű emléktáblával jelölték meg, ám a 70-es években lebontották. Annak helyén azonban emlékparkot létesítettek, amelyet róla neveztek el, s ott 1980-ban állították fel az Emil Venkov által készített, 255 centiméter magas szobrát. Ugyanabban az évben állandó Lehár-emlékkiállítást létesítettek a Duna Menti Múzeumban, amely az intézmény Zichy-palotabeli részlegén tekinthető meg.
A Városi Művelődési Központ pedig először 1986-ban tartotta meg a Lehár Ferenc Zenei Napokat, amelyeket megújított formája a máig megrendezendő Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny. Majd 2012-ben alakult meg a Lehár Ferenc Polgári Társulás, amely a Mester emlékezetének a megőrzését és kultuszának ápolását tűzte ki célul – többek között a nevéhez és munkásságához méltó rendezvények szervezésével.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
