A Szociális Testvérek Társasága romániai kerületének tagjai Csíkszeredában zárták le jubileumi évüket szeptember 22. és 24. között. Az esztendő során ünnepeltek és megemlékeztek Budapesten, Kolozsváron, Bukarestben, Nagyváradon, Kassán és Csíkszeredában, ahol a kezdetektől szolgálnak. Az eseményről az erdélyi szociális testvérek számoltak be a RomKat erdélyi katolikus hírportálon.
Az erdélyi egyházmegye történetéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a szociális testvérek története is, ezért különösen is nagy öröm volt számunkra, hogy a centenáriumi út végét Kovács Gergely érsekkel együtt ünnepelhettük, és általános elöljárónk szavaival mondhattuk: Ecce adsumus, mitte nos. Alleluja! Itt vagyunk, jelen vagyunk az egyházmegye híveinek szolgálatára.
Csíkszeredai ünnepünknek hármas jelentősége is volt: centenáriumot, örökfogadalmat és az új munkaévünk, de akár mondhatjuk azt is, hogy az új száz évünk Veni Sanctéját is ünnepeltük.
1923-ban a Szociális Testvérek Társaságát Slachta Margit és társai a Fogolykiváltó Szűzanya (María de las Mercedes) képe alatt alapították meg. Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe szeptember 24-ére esett a régi liturgikus naptár szerint, ezért minden évben ezen a napon az új munkaévünkre kérjük az áldást. Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe számunkra azt a lelki üzenetet is hordozza, hogy mi, szociális testvérek a lélekmentésben határozzuk meg küldetésünket és szolgálatunkat. „A lélekmentés sok szeretetet és áldozatot kíván. Talán az életet is kívánja” – írta Boldog Salkaházi Sára a naplójában.
A hármas jelentőségű ünnepet a Szociális Testvérek Társasága a hétvégén Csíkszeredában négy helyszínen is ünnepelte. A háromnapos rendezvénysorozatra Budapestről és Mexikóból is érkeztek testvérek.
Szeptember 22-én a Szent Ágoston-templomban a szentmisét zsolozsma és szentségimádás követte, amelyet a testvérek az ifjúságért ajánlottak fel. Az ünnepi szentmisét Bálint Emil főesperes mutatta be.
Szeptember 23-án két helyen folytatódott az ünneplés: a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét a Millenniumi templomban Kovács Gergely érsek mutatta be Tamás József nyugalmazott segédpüspökkel és a jelen levő papokkal együtt. A szentmisén örökfogadalmat tett Székely Csilla testvér.
A szentmisén a szociális testvérek tisztelői, rokonai, barátai és a különböző szerzetesközösségek tagjai is részt vettek – a Jézus Szíve Népleányai Társaság tagjai, mallersdorfi ferences nővérek, árkosi betegápoló ferences nővérek, csíksomlyói ferencesek, klarissza nővérek, segítő nővérek, piaristák, pálos testvérek, fokolarinák, valamint a szemlélődő kármelita nővérek is jelen voltak az oltáron meggyújtott ajándékgyertyájuk révén.
Az ünnepség délután a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében folytatódott, ahol az előadásokra való ráhangolódást rövid zenei részletek segítették. A gazdag, színes programot egy hivatás témájú minikonferencia nyitotta meg, melynek előadói Kovács Gergely érsek, Kővári Magdolna, a szociális testvérek központi elöljárója és Ilyés Zsolt sepsiszentgyörgyi plébános személyes hangvételű, a hivatásról és elköteleződésről szóló tanúságtevő kiselőadásukkal elgondolkodtatták, lelkileg gazdagították a jelenlevőket. Többen meg is jegyezték, hogy ez a program felért egy lelkigyakorlattal, ugyanis bármely életformára érvényes életvezetési tanácsokat és az életvitelükkel kapcsolatos lényeges kérdéseikre kaptak választ.
Ezt követően az agapé során kötetlen beszélgetésre is alkalom adódott.
A program második részében a Ványolós család egyházzenei művek előadásával gazdagította a hallgatóságot, majd Murányi Teréz testvér Villanások a szociális testvérek múltjáról és jelenéről című előadása segítette a résztvevőket abban, hogy teljesebb képet kapjanak a szociális testvérek élet- és lélekmentő, szemlélet-, valamint társadalomalakító szolgálatáról Erdélyben, illetve Csíkszeredában és környékén.
Teréz testvér előadásából idézünk egy részletet, amely rávilágít a testvérek csíkszeredai múlt- és jelenbeli tevékenységére is: „Amiről az eddigi kutatás alapján tudunk, Csíkszeredában a kezdet a Missziótársulat 1923 júliusában tartott szociális kurzusához és ünnepélyes közgyűléséhez kapcsolódik, amelyen maga gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök elnökölt. Az eseményre több mint száz meghívott személy jelent meg. A sikeres kurzus nyomán indult el a szerveződés és a szociális munka. Karizmánk szerint a mozgalmi munka prioritást élvez. Kerületünkben a leghatékonyabb szervező és legjobb előadó Csatáry Adél testvér volt, a Romániai Katolikus Nőszövetség titkára. Ő szerkesztette 1935–1936 között a szövetség hivatalos folyóiratát, A Napot. A Nőszövetség keretén belül Zachariás Flóra testvér Székelyföldön leány- és asszonyegyesületeket szervezett. Havilapuk a Vasárnapi Harangszó volt. Iványi Mária testvér pedig Erdély városaiban, falvaiban szociális és világnézeti témájú előadásokat és kurzusokat tartott. Munkafüzetek kiadásával irányították és segítették az egyesületek egységes működését. 1941 novemberében Csíksomlyón és Kézdivásárhelyen Székely Leány Népfőiskola indult, melynek célkitűzése a hitükben erős, nemzeti érzésükben öntudatos, hagyományaikat ápoló, gazdaságilag képzett családanyákat nevelni a székely falvak leányaiból. Az ősi hagyományok és népművészetek őrzését, terjesztését szolgálták.
A szociális testvérek beírták nevüket a székelyföldi népegészségügy történetébe is. Csíksomlyón, a kegytemplommal szemben álló Székháznak, akkor Stabilimentnek nevezett évszázados épülettömbben előbb háztartási tanfolyamokat és gyermeknyaraltatást végeztek, de rövid idő után egy sokkal égetőbb kérdés orvoslásába vágták fejszéjüket. 1937 őszén a Szociális Testvérek Társasága megindított egy egészen kicsi szülőotthont, a Salvator Egészségházat, mely később komoly egészségügyi intézetté vált. Előbb családlátogatás által, a csecsemő- és anyavédelem háznál való szolgálatába álltak, majd később Nagy András orvos segítségével csecsemők százai látták itt meg a napvilágot, közöttük például az idén gyémántmisés Csiszér Albert András pápai prelátus is (született 1940. november 7.). A testvérek gondozásban részesítették a csecsemőket és a szülőanyákat, akiket később is tanácsokkal láttak el. De megszervezték a Száz baba ünnepét is, hogy a nép körében ébren tartsák az együvé tartozás szellemét.
Kerületünk mára egy összetartó, erős kültagcsoportot vonzott maga köré, fiatalok és kevésbé fiatalok, nők és férfiak vették át a társaság szellemét, és terjesztik a saját tevékenységi körükben, főleg a magányosok, idősek, betegek között. A fizikai segítség mellett fontosnak tartjuk a lelki támogatást.
A kerület tevékenysége fokozatosan visszanyerte eredeti jellegét: erőinket a közszellem alakítására összpontosítjuk, hogy minél hatékonyabban dolgozzunk a közjó érdekében. A mai újpogány világban fontosnak tartjuk a kultúra evangelizálását, ezért tudományos és lelki könyveket adunk ki, cikkeket jelentetünk meg lapokban és folyóiratokban; előadásokat tartunk televízióban, rádióban, konferenciákon nem csak előadunk, de szervezzük is ezeket. Hangsúlyos az ifjúsággal való foglalkozásunk. Három testvér működik a kolozsvári egyetemen. Az egykori csíkszeredai katolikus főgimnázium helyett létrehívott Segítő Mária-líceumban nevelői, tanári vagy igazgatói szolgálatot végzett az évek folyamán több testvér, de más iskolákban is tanítunk. Az országban több nyelven hitoktatást végeztünk. Megragadtuk az alkalmakat imacsoportok vezetésére, találkozók, lelkigyakorlatok, Szentlélek-szemináriumok szervezésére.”
A délutáni program folytatásaként a gyímesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum három diákja rövid jelenetet adott elő Salkaházi Sára testvér életéből Bálint Róbert igazgató rendezésében, majd könyvbemutatóra került sor.
Murányi Teréz testvér és Sárközi Sándor piarista párbeszéde felkeltette a hallgatóság érdeklődését Fenyvesi Judit szociális testvér A Fény útja a sötétségben című könyve iránt, amelyet a helyszínen meg is lehetett vásárolni. A könyv beszerezhető a Társaság csíkszeredai vagy kolozsvári házaiban.
A nap kerekasztal-beszélgetéssel fejeződött be, melyben Tamás József nyugalmazott püspök, Simó Gáspár spirituális, Gáll Anna XII. osztályos diák, Pataki Edit és Rétyi Juliánna kültagok megosztották a szociális testvérekhez fűződő élményeiket, gondolataikat. A kerekasztal-beszélgetés vezetését Bíró Julianna kültagunk vállalta.
Távozás előtt Tamás József püspök Boldog Salkaházi Sára testvér ereklyéjével áldásban részesítette a jelenlevőket.
Vasárnap a csíksomlyói kegytemplomba, a Szűzanyához zarándokoltak a testvérek. A délelőtti ünnepélyes szentmisén kérték Isten áldását az elkezdődő munkaévükre. Urbán Erik ferences tartományfőnök, a megszentelt élet felelős érseki helynöke a szentbeszédben Slachta Margit testvér, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója gondolataival buzdította nemcsak a testvéreket, hanem a templomot megtöltő híveket is.
A testvérek a szentmise után kötetlen testvéri együttléttel fejezték be a centenáriumi, illetve munkaévkezdő programsorozatukat.
Forrás és fotó: Szociális Testvérek Társasága romániai kerülete / Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
