Napirenden egy javaslat, amely törvényben kívánja rögzíteni, hogy a kommunista államberendezkedés jogtalan és erkölcstelen volt.
Az aktuality.sk információi szerint a törvényjavaslat azért problémás, mert nem lehet egyértelműen kijelenteni azt, mely történelmi személyiségek szimpatizáltak nyíltan a totalitárius rendszerekkel, ebben az esetben a kommunista rezsimmel.
A tilalom azonban nem vonatkozik azon személyekre, akik a rendszer részei voltak, de aktív szerepet játszottak a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásban.
Az aktuality azt írja, a törvény megtiltaná, hogy a kommunista, illetve fasiszta közéleti szereplőkről utcákat nevezzenek el vagy emléktáblát állítsanak nekik.
A portál felhívja a figyelmet, hogy több olyan személy is tiltólistára kerülne, akik az elmúlt rendszerben aktív szerepet vállaltak, például Rudolf Schuster, volt köztársasági elnök fontos funkciót töltött be a nyolcvanas években az államszocializmus idején, így az ő személye is kérdéses.
A törvény beterjesztői azt szeretnék, hogy ne lehessen mellszobrokat emelni olyan politikusoknak, mint Vasil Biľak vagy Jozef Tiso.
A törvény értelmében neves szlovák írókról és költőkről sem lehet majd emléktáblákat készíteni, mint például Ladislav Novomeský, Jozef Cíger-Hronský, Milo Urban, Ján Smrek és Valentín Beniak.
Olyan személyiségekről van szó, akikről már régebben utcákat neveztek el. A koalíciós képviselők törvényjavaslatát néhány szlovák történész értelmetlennek tartja.
A törvény alól van egy jelentős kivétel, amely még megvitatásra vár. Kivételt képeznek azok a személyek, akik képviselték ugyan a fasiszta vagy a kommunista rendszert, de később azok bírálói lettek.
Az OKS elnöke, Ondrej Dostál kiemelte, több történelmi személyiség miatt tettek kivételt, mint Ján Golian tábornok, vagy Alexander Dubček, aki a Kommunista Párt Központi Bizottságának volt az első titkára.
Golian előbb a Tiso-féle szlovák hadsereg katonája volt, de később ő lett a szlovák ellenállás egyik katonai vezetője. Dubček a nyolcvanas évek végén bírálta a rendszert.
A törvény bírálói szerint túlzottan általános, sok minden nem világos benne. Főleg a szlovák történészek kritizálják, Tomáš Černák, aki az 1945 utáni időszakkal foglalkozik, vagy Martin Mocko, aki a Husák életéről szóló könyv társszerzője.
Utóbbi elmondta, nagyon nehéz meghatározni, kik számítanak „kivételnek”, mert a kommunista rezsim számos képviselője, mint Schuster, Milan Čič és mások más-más formában revideálták nézeteiket, vagy értékelték korábbi tetteiket.
A történészek egyetértenek abban, hogy a korábbi rendszereket nagyon nehéz objektíven megítélni, mert nem minden fekete vagy fehér. A kommunista rendszer például egész más volt az ötvenes és más a nyolcvanas években. Černák szerint minden eset teljesen más, ezért egyenként kell azokat elbírálni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
