A szlovák külügyminisztérium határozottan visszautasította Tarr Zoltán magyar miniszter kijelentéseit, miszerint Szlovákia módszeresen megsértené a magyar állampolgárok jogait, illetve etnikai alapon hajtana végre vagyonelkobzásokat. A tárca szerint a szlovák bíróságok döntései a szlovák jogrenden és a jogállamiság elvein alapulnak. Juraj Blanár külügyminiszter ugyancsak élesen bírálta az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalását, amely a szlovákiai demokrácia és jogállamiság helyzetével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős magyar miniszter szerdán a szlovákiai magyarság jogvédelme szempontjából mérföldkőnek nevezte a szlovák Alkotmánybíróság döntését, amelynek értelmében Bosits Miklós magyar állampolgár és társai megtarthatják a Szlovákiában örökölt földterületüket.
A magyar miniszter közösségi oldalán azt írta, Szlovákia „az 1945-ös magyarellenes rendelet” alapján, nyolcvan évvel annak elfogadása után próbálta elkobozni a Bosits család vagyonát. Hozzátette: bíznak abban, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán az érintettek végre szabadon rendelkezhetnek tulajdonukkal.
Tarr ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság döntése önmagában még nem jelent valódi áttörést, mivel nincs precedensértéke a többi, szerinte több ezer hasonló földelkobzási ügyben. Megfogalmazása szerint a bíróság megkerülte az igazán érzékeny kérdést, vagyis azt, hogy
el lehet-e ma venni valakitől a földjét kompenzáció nélkül pusztán azért, mert azt egy magyar nemzetiségű felmenőjétől örökölte.
Kép forrása: Tarr Zoltán, Facebook
A magyar miniszter szerint a Magyar Szövetség és a vele együttműködő független jogászok munkája alapján ismert, hogy 1991 óta a szlovák állam folyamatosan vesz el földeket magyar és német örökösöktől. Mint írta, ez sok esetben olyan családokat is érint, amelyek ma már szlovák nyelvűek és szlovák identitásúak.
A szlovák külügyminisztérium válaszában visszautasította a magyar miniszter állításait.
A tárca hangsúlyozta, hogy a szlovák bíróságok, köztük az Alkotmánybíróság határozatai a szlovák jogrendből és a jogállamiság elveiből indulnak ki.
A minisztérium szerint az említett ügy konkrét jogi kérdéseket érintett, miközben magát a háború utáni jogi keretrendszert sem az Emberi Jogok Európai Bírósága, sem a szlovák Alkotmánybíróság nem kérdőjelezte meg. A tárca azt is közölte, hogy Szlovákia az európai normákkal és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban régóta garantálja a nemzeti kisebbségek, köztük a magyar kisebbség jogainak védelmét.
A külügyminisztérium szerint az érzékeny történelmi kérdéseket nem szabad politikai konfrontációra használni, sem arra, hogy Szlovákiát olyan országként mutassák be, amely megsérti a jogállamiság elveit. A tárca közölte, Szlovákia kész érdemi, kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet folytatni partnereivel, köztük Magyarországgal is, ugyanakkor elutasítja a kérdés egyoldalú és politikailag motivált értelmezését.
A szlovák külügy ugyanazon a napon az Európai Parlament jogállamisággal, a demokrácia és az alapvető jogok helyzetével kapcsolatos állásfoglalására is reagált. Juraj Blanár külügyminiszter a közösségi médiában azt írta, az EP állásfoglalása nem felel meg a valóságnak, és nincs jogi hatása Szlovákiára.
Kép forrása: Juraj Blanár, Facebook
A szerdán Strasbourgban elfogadott európai parlamenti állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, megsértette-e a szlovák kormány az alapvető európai értékeket. A képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia és a jogállamiság szlovákiai gyengülése miatt, és úgy fogalmaztak, hogy a rendszerszintű hiányosságok már az Európai Unió pénzügyi érdekeit is veszélyeztethetik.
Blanár szerint az állásfoglalás lényegében politikai értékelés, amelyet Szlovákia tudomásul vesz, de nem ért vele egyet. A külügyminiszter úgy fogalmazott, a dokumentum nem tükrözi a valóságot, és szerinte ismét azt bizonyítja, hogy egyes európai parlamenti képviselők politikai színpadként használják az uniós intézményeket „liberális és progresszív propagandájuk” terjesztésére.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a szlovák kormánynak több kérdésben is eltérő véleménye van az Európai Unió működéséről, a migrációról, a médiáról vagy a külpolitikáról, ez azonban szerinte nem ad okot arra, hogy Szlovákiát kioktassák demokráciából és jogállamiságból.
Blanár szerint az Európai Parlamentnek az ilyen állásfoglalások helyett inkább az uniós polgárok valós problémáival kellene foglalkoznia, köztük a versenyképesség csökkenésével, az energetikai kérdésekkel és a biztonsági fenyegetésekkel.
A külügyminiszter hozzátette, Szlovákia betartja az uniós szabályokat, és minden témában kész konstruktív párbeszédet folytatni. Példaként a jogállamiságról szóló európai bizottsági jelentést említette, amelynek kapcsán szerinte az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd és a szlovák érvek bemutatása után sikerült elérni, hogy a jelentés objektívebb legyen.
SZE/Felvidék.ma/TASR
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
