A szlovák parlamentben a koalíció végleg jóváhagyta Tomáš Drucker oktatási miniszter törvényét. A reform megváltoztatja a magán- és egyházi iskolák finanszírozását. Kötelező óvodát vezet be hároméves kortól. Emellett kötelező lesz a matematika érettségi is. A Smer, a Hlas és az SNS képviselői támogatták a javaslatokat.
Az ellenzék és az érintett iskolák tiltakoztak. Június vége óta tartottak a demonstrációk. Petíciókat is benyújtottak 120 ezer aláírással. Az ellenzék, különösen a KDH, szerint a törvények diszkriminatívak.
A reformok az oktatás minden szintjét érintik. Hatással van a tanárokra, a diákokra és a szülőkre is.
Változások a nem állami fenntartású iskolák finanszírozásában
A reformcsomag összesen hét különálló törvényből áll. Drucker miniszter szerint ez az elmúlt húsz év legnagyobb oktatási reformja. A legvitatottabb pont a nem állami iskolák finanszírozásának megváltoztatása. Az új szabályok a 2028/2029-es tanévtől lépnének életbe.
A miniszter szerint a cél a méltányos feltételek megteremtése. Az iskolák képviselői szerint azonban ez aránytalan beavatkozás. Attól tartanak, hogy a változások iskolabezárásokhoz vezethet.
A teljes értékű állami támogatás (normatíva) feltételekhez lesz kötve, vagyis teljes támogatásban csak azok az iskolák részesülhetnek, akik nem kérnek a szülőktől tandíjat, és egyúttal be belépnek az iskolai körzetek rendszerébe. Ez azt jelenti, hogy az iskola elsősorban az ő körzetéhez tartozó gyermekeket köteles felvenni, csak azután (ha maradt kapacitása) vehet fel körzeten kívülieket.
A változások nem érintik az összes nem állami iskolát. Kivételt képeznek például a speciális igényű gyerekekkel foglalkozó intézmények. A minisztérium workshopokat tervez az iskolák tájékoztatására.
Az iskolák válaszlépései
A nem állami iskoláknak több lehetőségük van. Maradhatnak a jelenlegi rendszerben. Ekkor megtarthatják a tandíjat és a diákok kiválasztásának jogát. Ebben az esetben azonban elveszítik az állami finanszírozás húsz százalékát, ami a tandíjak emelésére kényszeríti őket. Ez évente több száz eurós többletköltséget jelent a szülőknek.
Az iskolák arra figyelmeztetnek, hogy nehezen fizetnék az épületek bérletét vagy fenntartását. Az állami iskolákkal ellentétben ők nem kapják ingyen az épületeket, emellett nehezebben férnek hozzá egyes pénzügyi forrásokhoz. De ha kimaradnak, maguk választhatják meg, mely diákokat veszik fel.
Ellenkező esetben második lehetőségként beléphetnek az iskolakörzetbe. Ekkor megkapják a teljes normatívá, de ennek feltétele, hogy a diákok hetven százalékát a körzetből kell felvenniük. Csak harminc százalék érkezhet a körzeten kívülről.
Harmadik opció az úgynevezett közszolgálati szerződés megkötése az állammal. Ha az iskola bizonyítja, hogy a tanításon felül is végez feladatokat, megkapja a teljes támogatást. Ilyen lehet az innovációk bevezetése vagy a speciális igényű gyerekekkel való munka. Ennek részletei azonban egy külön rendeletben lesznek, és egyelőre nem egyértelműek.
Az egyházi iskolák aggályai
Az egyházi iskolák attól tartanak, hogy elveszítik identitásukat. Ha belépnek a körzetekbe, előnyben kell részesíteniük a helyi diákokat. Emiatt elutasíthatják azokat a távolabbról érkező diákokat, akik a keresztény oktatás iránt érdeklődnek. Ha maradnak a jelenlegi rendszerben, elveszítik a pénz húsz százalékát.
Drucker tett egy engedményt számukra. Az egyházi iskola kivételesen felvehet olyan diákot, akinek fontos az értékalapú nevelés. A kritikusok szerint azonban nem világos, ki fogja ezt felmérni. A magániskolák sérelmezik, hogy ez a kivétel rájuk nem vonatkozik.
A Katolikus Püspöki Konferencia (KBS) közölte, hogy tiszteletben tartja a döntést. Szerintük a gyakorlati megvalósítás lesz a döntő. A püspökök számára fontos, hogy a diákok felvételének elve megmaradjon.
Kötelező óvoda és matematika
Drucker kötelezővé tenné az óvodát hároméves kortól. A miniszter eredetileg szigorúbb tervet javasolt, végül engedett a kritikáknak. A legalább középfokú végzettséggel rendelkező szülők otthon is oktathatják gyermeküket.
A minisztérium célja a hátrányos helyzetű gyermekek segítése. Szakértők szerint azonban pont az ő bevonásuk a legnehezebb, mert problémát okozhat a férőhelyek és a személyzet hiánya is egyes régiókban.
A reform kötelezővé teszi a matematika érettségit is. Ez azokat érinti, akik 2027-ben kezdik a középiskolát. A vizsga 2031-től lesz kötelező a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. Drucker szerint a diákoknak érteniük kell a logikus gondolkodás alapjait.
Újítások a tanári pályán
A csomag több ponton érinti a tanárokat és az egyetemeket. A szlovák iskolák tanárhiánnyal küzdenek, ezért a jövőben már pedagógusi alapképzéssel („bakalár”) is lehet tanítani. Ők lesznek az úgynevezett „tanárjelöltek”.
Egyes középiskolákban nem pedagógus végzettségű igazgató is lehet. Ez a szakiskolákra és ipari iskolákra vonatkozik, a gimnáziumokra nem. Feltétel, hogy az igazgató helyettesének pedagógusnak kell lennie.
Az egyetemisták választhatnak majd a szakdolgozatírás és a szakmai gyakorlat között. Változik a szellemi tulajdon védelme is. A kutatási eredmények jogai a jövőben az egyetem helyett a munkavállalót illetik meg. Ez az utolsó pillanatban bevezetett változás nagy vitákat váltott ki, mert egy fontos kutatási forrástól fosztja meg az egyetemeket.
Ellenzéki tiltakozás
Drucker szerint a reform igazságosabb rendszert teremt. A miniszter azt állítja, a változások több tízmilliárd euró gazdasági növekedést hozhatnak. Az ellenzék azonban élesen bírálja a csomagot.
A Keresztény Unió (KÚ) felszólította az elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Szerintük a reform korlátozza a szülők szabad iskolaválasztáshoz való jogát. Milan Krajniak, a KÚ elnöke szerint a kormány a szülőket támadja ezzel a módosítással.
A KDH is a vétó mellett érvel. A kereszténydemokraták szerint a törvények diszkriminálják az egyházi és magániskolák gyermekeit. Milan Majerský, a párt elnöke szerint a kormány ezzel évtizedekkel veti vissza az oktatás helyzetét. A KDH megígérte, hogy kormányra kerülésük esetén eltörlik Drucker reformját.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Tomáš Susko
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
