A szlovák gazdaság megváltóként tekint az ukrán menekültekre, de csak töredékük tervez hosszútávon Szlovákiával

A szlovák gazdaság megváltóként tekint az ukrán menekültekre, de csak töredékük tervez hosszútávon Szlovákiával

Az orosz-ukrán háború egy évvel ezelőtti kirobbanása óta Szlovákia irányában 1,2 millió háborús menekült lépte át az ukrán határt. Az ENSZ adatai szerint csak töredékük maradt itt, kicsivel több mint 109 ezer ember. A többség tovább ment nyugatra, ahol jobb lehetőségek és kilátások várják őket. Ettől függetlenül naponta átlagosan 20 ezer ukrán menekült érkezik Szlovákiába, közül csak 600 folyamodik átmeneti menekültstátuszért. A politikai narratíva szerint az ukrán menekültek jelentős hozzáadott értéket képviselhetnek a szlovák gazdaság számára, mert olcsó munkaerőt jelentenek.

A Pravda közlése szerint a több mint százezer Szlovákiában lehorgonyzott menekültből (akik között a szlovák adatok szerint cirka 16800 férfi, 54 400 nő és 38500 gyerek van), 16 500 vállalt munkát Szlovákiában. A cégek pedig meglátták a lehetőséget.

A koronavírusjárványt és energiaválságot nyögő gasztroszektor állítólag munkaerőhiánnyal küzdött. Egyrészt, az ágazat által kínált perspektívák a válság miatt bizonytalanok, másrészt, az egyik leggyengébben fizetett szektorról van szó. A Pravda szerint épp az ukrán menekültek segíthetnek talpra állni a szektornak – olcsó munkaerő. 1220 ukrán menekült el is helyezkedett az ágazatban.

A legtöbben persze az iparban találtak munkát. 4065 ukrán ma a gyártósorokon dolgozik, 3127-en az építőiparban vagy a szállítás/közlekedés szektorában helyezkedtek el. A legtöbben azonban segédmunkásokként kapnak állást – ez a munkaadók oldaláról több száz euróval kisebb költséget jelent.

Akár még pozitív is lehet a végeredmény…

A Pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet elemzése szerint Szlovákia tavaly és idén 318 millió eurót költ a menekültek ellátására, ennek nagy része szállásra, segélyezésre megy el. Az intézet szerint ennek az összegnek a fele visszajön az államkasszába a foglalkoztatott ukránok után elvezetett adók és járulékok vagy a magasabb foglalkoztatásból adódó GDP-növekmény formájában. Állításuk szerint a szabad álláshelyek betöltésével nő a szlovák ipar exportteljesítménye is, és végső soron a fogyasztáson és a termelésen keresztül nőnek az állami bevételek is.

Azt azonban biztosra nem jelentik ki, hogy a mérleg végül a hozadékok felé fog billenni.

“A menekülthullám hazai gazdaságra gyakorolt pozitív hatása sokkal nagyobb lehet, ha javulnak a harmadik országból érkező külföldiek foglalkoztatásának körülményei”

Hírdetés

fogalmaz az IFP.

Buktatók – nem teljesen az, aminek látszik

Ez egy régi vita újbóli megnyitását jelenti. Már a Fico-kormányok idején is voltak a külföldiek foglalkoztatottságának hangos kritikusai. Mivel Szlovákia akkor ellenállt a migrációnak, nem az afrikai és közel-keleti menekültek, hanem például a szerb munkavállalók borzolták a kedélyeket.

Akkor az egyik oldalon a munkaadók azzal érveltek, hogy a hazai munkaerő túlságosan drága és több százezer szakmunkás hiányzik a piacról. A másik oldalon a szakszervezetek a bérek letörésétől tartottak.

Akár reálisak az IFP által felvázolt “lehetséges” gazdasági előnyök, akár nem, az ukrán munkavállalók integrálása nem olcsó és nem megy egyik napról a másikra. Le kell küzdeni a nyelvi akadályokat, a nyelviskolák kapacitása pedig korlátozott. Gondok adódhatnak a szerzett szakképesítés szlovákiai elismerésével, a különbözeti vizsgákkal (az ukrán orvosok esetében ez már évek óta nyitott kérdés).

Ráadásul az ukránok nagy része nem tervez Szlovákiában hosszútávra. A nagy többség vagy haza akar térni, amint erre lehetősége lesz, vagy tovább akar menni nyugatra, ahol az állami támogatások, a munkalehetőségek és az életvitel is sokkal szélesebb perspektívákat nyújt számára.

Ezt jelzi az az adat, amit a Munkaügyi Hivatal közölt a januári hónapra. Eszerint nem egész 11 ezer ukrán vendégmunkás dolgozott Szlovákiában januárban. Ők azok, akik nem menekültstátusz égisze alatt tartózkodnak itt. Számuk azonban kisebb, mint volt a háború előtt. Tavaly januárban ugyanis 13 300-nál is több ukrán munkavállaló volt az országban. Csak sejteni lehet, hogy egy részük vagy hazatért harcolni, vagy élt a lehetőséggel, és szerencsét próbált nyugaton a szabályok enyhítését kihasználva.

Az is fontos kérdés, hogy a szakképzett munkaerőre kiéhezett szlovák gazdaság milyen mértékben lesz képes profitálni egy túlnyomóan nőkből, gyerekekből álló embertömegből. (Ezzel nem az ukrán menekültek megsegítését vitatjuk, hanem a gyanúsan optimista állami előrejelzések buktatóit emeljük ki – a szerk.). Szlovákiában ugyanis elsősorban magasan képzett szakmunkásokra van igény: IT specialistákra, CNC-kezelőkre, villanyszerelőkre, orvosokra (Dél-Szlovákiában is egyre több az ukrán orvos, vegyes fogadtatással…)

Ugyanakkor a vállalati szektor valószínűleg az ukrán menekültek integrációjának kihívását arra fogja használni, hogy nem csak az ukránok, hanem általában minden más harmadik országbeli munkavállaló előtt megnyissa a szlovák munkaerőpiacot. Négy évvel ezelőtt például nagy erők munkálkodtak azon, hogy olcsó távolkeleti munkások kapjanak tömegesen munkavállalói engedélyt…

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »