Ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs, akkor az. Nagyjából ezzel a szólással is remekül körülírható, milyen sötét hadjárat folyik a fehér ember ellen világszerte, különösen az Egyesült Államokban. Lényegében teljesen mindegy, hogy milyen bűncselekmény történik, vagy, hogy egyáltalán van-e köze fehér embernek az adott bűntetthez, az elkövető „automatikusan” ebből a halmazból fog kikerülni. Az így megteremtett, új „közellenségnek” megfelelő védelem és érdekképviselet nélkül meg vannak számlálva a napjai, habár azokat, akik fehér bőrük ellenére részt vesznek Black Lives Matter-féle térdepeléseken, vagy négerek cipőit csókolgatják, ez aligha érdekli, alávetett sorsukkal bizonyosan megelégednek hosszabb távon is.
Természetesen az Iszlám Nemzet-hívő, Noah Green nevű néger esetén is megállnak a fenti állítások. Ő volt az, aki április elején belehajtott a Capitolium előtt álló rendőrökbe, akik közül az egyik bele is halt a sérüléseibe. Mivel az elkövető szélsőséges szervezethez tartozott és még mentális problémái is voltak, természetesen teljességgel megfelel a „morally white” („erkölcsileg fehér”) kategóriának. Ez nem valami megkésett április elsejei tréfa, hanem ez a kategória tényleg létezik, és olyan illetőkre használják, akik bár nem fehér bőrű bűnelkövetők, „hátterük miatt” odasorolják őket, így akkor is a fehér bőrűeket ekézheti a média, ha konkrétan közük nincs az esethez. Egyébként nyilván azt se feltételezzük, hogy a rendszer „következetesen” használja a kifejezést. „Morally white” bárkiből lehet, nincs szükség hozzá orvosi véleményre, így nem elég abszurd maga a fogalom, jakobinus hagyomány módjára bármikor, bárkire használható. (Ugyanakkor léteznek lecsúszott, elcigányosodott, elgettósodott magyarok, európaiak is, de az esetükben a közeg, az életmód és a felvett viselkedésminták – és gyakran a rokonok, párkapcsolatok is – egyértelművé teszik a helyzetet, nem szemfényvesztés valamiféle vágyvezérelt címkézés során – a szerk.)
Persze mielőtt bárkiből „morally white” lenne, a fősodratú média egyszerűbb hazugságokkal is előáll. A 25 éves Noah Green az első, MSNBC-féle beszámolóban még „white man”-ként, tehát „fehér emberként” szerepel, természetesen anélkül, hogy bármit tudtak volna az elkövetőről. Jól tudjuk, hogy amit egyszer hamisan elterjeszt a média, azt az információt sokkal szélesebb tömegek fogadják be, mint az utána lévő korrigálást, helyreigazítást. Ebben az esetben viszont még a bocsánatkéréssel sem különösebben erőltette meg magát az MSNBC, fehérektől „minek” ugyebár. Fordított eset nyilván sosem fog előfordulni ebben a politikailag korrekt világban, de képzeljük el egy pillanatra, hogy „black man”-nek azonosítanak egy fehér elkövetőt. Nem győzne térdepelni az egész szerkesztőség, a liberális politikai tömb és holdudvara bojkottot hirdetne, a „békés négerek” pedig újabb technikai eszközökkel bővítenék az otthonukban berendezett „lopott áruk boltját”.
Kettős mérce mellesleg nemcsak ebben, hanem az ikonikus helyszínnel kapcsolatban is fellelhető. Amikor Trump hívei január elején megostromolták a Capitoliumot, egyáltalán nem bántak velük kesztyűs kézzel, pedig nyilván semmilyen egyenlőségjelet nem lehet tenni köztük és Noah Green között. Utóbbiról a média sem beszélt negyedannyit sem, ami persze magyarázható azzal, hogy kevésbé volt „látványos és eseménydús”, mint az ostrom, ami igaz is, csak amíg Bidentől kezdve az egész liberális politikai „elit” és holdudvara (az önjelölt okoskodóktól kezdve egészen a kitartott Hollywood-celebekig) kórusban ajvékolt a Trump-párti tüntetők „erőszakossága” miatt, és terrorizmust kiáltottak, ez a vircsaft most „valahogy” elmaradozni látszik, és a jelenlegi elnöktől is csak annyi tellett, hogy tolmácsolja „ő és Jill fájdalmát”, pedig ebben az esetben valóban szélsőséges szervezetről is szó van. „Felettébb különös”…
A „morally white” jól jellemzi az egész „színvak” rendszert, a kirakatpolitikusokkal és az ostoba médiával együtt. Csak az a gond, hogy amennyire röhejes, ez annyira maga a valóság is.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
