A szenátus hirtelen naprendjére tűzött két, RMDSZ-es képviselők által benyújtott törvénytervezetet, amelyek már 2004 óta ott vannak, s mindezidáig nem sikerült napirendre tűzni. Az egyik egy kerettörvény, és általánosan a romániai kisebbségek úgynevezett személyi elvű autonómiájáról szól, a másik pedig a romániai magyarok személyi elvű autonómiájának statútuma. Ezeket még annak idején Bakk Miklós és Toró T. Tibor dolgozta ki és Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Sógor Csaba (akkor még mind RMDSZ-es honatyák voltak) nyújtották be a képviselőház állandó bizottságának. Ezeket 2004-ben már visszautasította a képviselőház, és a szenátusi szakbizottságok is elmeszelték még ugyanabban az évben, de a végső döntés a szenátus kezében van.
A kerettervezet nem területi alapú autonómiát kért, a lényege az lenne, hogy a nemzeti közösségeknek az állam segítségével joguk legyen létrehozni helyi önkormányzati intézményeket helyi szinten (helyi önigazgatás) és nemzeti közösség nemzeti önkormányzati intézményeit nemzeti szinten (nemzeti önigazgatás).
Ezenkívül a tervezet kérte a különleges státusú területi közigazgatási egységek létrehozását azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja az 50%-ot.
A kezdeményezés szerint a nemzeti önrendelkezési forma:
– fenntartja és biztosítja a nemzeti jelentőségű oktatási intézmények működését,
– különleges segítséget nyújt a kisebbségi nyelvoktatásban,
– dönt az általa támogatott vagy irányított intézmények vezetőségének kinevezéséről,
– figyelemmel kíséri és felügyeli az anyanyelv használatára vonatkozó jogszabályok és rendelkezések alkalmazását és betartását,
– jóváhagyja saját költségvetését,
– dönt a saját épített és kulturális örökségének kezeléséről,
– javaslatot tehet a kormánynak törvénytervezetek kidolgozására és elfogadására,
– kidolgoz és elfogadtat egy, a nemzeti kisebbség személyi elvű autonómiájáról szóló statútumot.
Az erdélyi magyarok személyi elvű autonómiájának tervezete tulajdonképpen azt kérte, hogy:
– azokon a településeken, ahol a kisebbség eléri a 10%-ot, a kisebbségi nyelv váljon hivatalossá a helyi adminisztrációban,
– a választott helyi képvielők szabadon használhassák anyanyelvüket munkájuk során, tanácsüléseken is,
– a közterek, utcák, települések neve legyen feltüntetve a kisebbségek nyelvén is.
A romániai magyarok a szavazással megválasztott helyi és nemzeti tanácsadó testületeken keresztül kormányozhatják magukat, ugyanazokkal, mint amelyeket az előző tervezet tartalmazott – a kisebbségi tagok által négy évre szavazással megválasztott tanács, egy végrehajtó bizottság és egy elnök vezetné őket, akit a Tanács a tagok abszolút többségével választ meg.
Az RMDSZ-t is megkérdeztük, Hegedüs Csilla, a Szövetség szóvivője azt ígérte, visszahív minket, de végül közleményt adtak ki az ügy kapcsán. Azt írják: a „Szövetség 1993 óta harcol a romániai magyarok nemzeti identitásának megőrzéséért a demokrácia eszközeivel”.
„Hiba lenne nem észrevenni, hogy a Nemzeti Liberális Párt egy 16 éve a fiókokban heverő tervezetet tűzött ma a szenátus napirendjére, és sürgősségi eljárásban akarta tárgyalni azt. Ma nem az autonómiatervezet vitája volt napirenden, ma az autonómia elutasítása volt a liberális párt célja.
A 16 évvel ezelőtti valóság tükrére megírt két tervezet szövegén túl, az RMDSZ kiáll a romániai magyarok nemzeti identitásának megőrzése mellett, amelynek eszköze az autonómia.
Arra hívtuk fel a figyelmet ma a parlamenti vita alatt, hogy az uszítást félretéve, higgadt, racionális társadalmi vitára van szükség ebben a kérdésben” – írják.
Hírünk frissül!
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
