Takács Parajos Krisztina és Szabó Tamás, a Szlovákiai Agrárkamara bodrogközi és Ung- vidéki falugazdászai szerint nem a koronavírus-járvány terjedése okozza a legnagyobb fejtörést a gazdáknak, hanem a szélsőséges időjárás, melynek következtében egyre nehezebb megművelni a földeket az optimális időszakokban. A folyamatosan változó időjárás miatt nemcsak a vetés, hanem az aratás tervezése is egyre nehezebb.
A Szlovákiai Agrárkamara szerint a klímaváltozás miatt kialakult helyzetet javítaná, ha a jelenlegi kockázatkezelési megoldásokat egy úgynevezett kárenyhítő alap létrehozásával bővítenék ki, mely mindenekelőtt ezt az óriási bizonytalanságot enyhítené. „Ez egy önkéntes alapban való részvételből állna, amelyhez a tagok befizetésén kívül az állam és a biztosítók is hozzájárulnának. Az alapból fedeznék a károk kárpótlását, mert a mezőgazdasági termelés fokozott kockázata miatt a klasszikus biztosítási díjak egyrészt nagyon magasak, másrészt pedig némely típusú károkat nem fedeznek. Az ilyen típusú alapok néhány uniós tagállamban már sikeresen működnekˮ – magyarázta lapunknak Takács Parajos Krisztina bodrogközi falugazdász. Takács Parajos elmondása szerint az elmúlt év a mezőgazdászok számára nemcsak a koronavírusról szólt, hanem a madárinfluenzával és az afrikai sertéspestissel is meg kellett küzdeniük. Az utóbbi elsősorban a keleti régióban tevékenykedők életét nehezítette meg.
„A koronavírus miatt a gazdáknak is át kell állniuk az elektronikus kommunikációra. Eddigi tapasztalataink szerint sokakban ellenérzést vált ki az online kapcsolattartás, de ebben a helyzetben más lehetőségük nincs, mivel a különböző kérelmek beadása szinte már csak elektronikus úton történik. Szerencsére mi, falugazdák ebben is segítséget tudunk nyújtani, hiszen a határ menti régiókban 2018-tól a magyar kormány támogatásával regionális tevékenységet folytatunkˮ – tette hozzá a szakember.
A kassai kerületbeli, túlnyomórészt magyarlakta régió délkeleti csücskében található Bodrogköz és Ung-vidék tájegységeken tevékenykedő falugazdászok a hazai, az EU-s, illetve a magyarországi pályázati lehetőségek tájékoztatásában, pályázatok megírásában és azok ellenőrzésében segítenek. „A Falugazdász program egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően segítséget nyújtunk a térinformatikai (GSAA) támogatási kérelem megrajzolásában, valamint a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében, a permetezési, trágyázási napló elektronikus kitöltésében. További feladataink közé tartoznak a szakmai előadások, rendezvények és képzések szervezése. Tavaly sikerült megrendeznünk a Szlovákiai Agrárkamara és az Agroinštitút Nitra állami vállalattal együttműködve a növényvédelmi törvény által előírt kötelező képzést magyar nyelven a Bodrogközben, ezzel is közelebb hozva a régiónkban gazdálkodók számára a kötelező iskolázásokatˮ – mondta Takács Parajos Krisztina.
A tőketerebesi járásbeli Szabó Tamás ugyancsak aktív résztvevője a programnak, szakmai tudását nemcsak az irodában, hanem aktív mezőgazdászként egyenesen a szántóföldeken is alkalmazza. „Az elmúlt évet az állandóan változó időjárási viszontagságok jellemzik. Tavasszal a kukorica megfázott, ezt követően az aszály miatt nagyon nehezen fejlődött. Sajnos a kalászosok is megsínylették a tavaszi szárazságot, fenológiai fejlődésük visszamaradt, emiatt kedvezőtlen volt a tápanyagfelvétel. A kártevők is intenzíven károsították a termést, a szeles tavasz pedig nagyban korlátozta a növényvédelmi munkákat. Nyáron viszont már a sok csapadéknak inkább káros, mint hasznos hatása volt. A napraforgó virágzáskor temérdek csapadékot kapott és a tányérok közepén az ikerkaszat nem kötött meg, ezáltal a tányér közepében a napraforgószemek nem teltek kiˮ – nyilatkozta az Új Szónak Szabó Tamás, aki szerint a csapadék a betakarítást is nagyban nehezítette, a kalászosok sikértartalma is csökkent. Az enyhe és csapadékos időjárás hatása a tavaszi időszak beállta óta sújtotta a mezőgazdászokat, még az aratást is esős időben végezték. A sárban elakadtak a kombájnok, a traktorok a megtelt pótkocsikkal nehezen tudták kiszállítani a learatott termést az elázott földekről. Az őszi munkákat is megnehezítette az esős időjárás, a talaj-előkészítés több gazdaságban akadozott.
„A szója szénabetakarítása nagyon elhúzódott, normális időben már szeptemberben le kell aratni, de múlt éven még novemberben és decemberben is zúgtak a kombájnok. Voltak olyanok is, akik nem győzték a munkát, sokaknak még most is ott áll a kukorica és a szója a földeken. A sok nehézség ellenére a múlt évi terméshozammal meg voltak elégedve a gazdák. A kukoricánál a kora tavaszi fagyok és a hideg időjárás okozott gondot, nyár közepén a viharok tizedelték meg a kukoricaszárakat, de a növények még így is túlélték a károsodást, több helyen 12–16 t/ha termést is elértek nedves állapotban. A szója nyáron nagyon szépen fejlődött a sok esőtől, átlagosan akár 3–4,5 t/ha-s termésátlagot is el lehetett érni. A búzánál és a repcénél a nagyon enyhe tél miatt elszaporod-tak a kártevők. Sok munkát igényelt, hogy hektárhozamot érjünk. A búza átlagosan 5–6 t/ha-s, a repce 2,5–4,5 t/ha-s hozamot eredményezettˮ – nyilatkozta Szabó, majd végezetül azt is elmondta, hogy az őszi csapadék miatt a kalászosok vetése is nehezen volt kivitelezhető.
Nagyon sokan megkésve és nem a megfelelően előkészített talajba tudták csak elszórni a vetőmagot. „Sajnos az idei évre is rányomja a bélyegét a tavalyi esős időjárás. A szántás sem könnyű feladat, ugyanis az eddigi csapadékos idő miatt nem lehetett rámenni a talajra. A talaj megművelése a hiányzó kemény fagyok miatt is nehezen kivitelezhető, bár az elmúlt napokban rendkívül hideg volt, de még így is nagyon-nagyon telített a talaj nedvességgel. Mindezt tovább nehezíti az is, hogy a novemberi esőknek köszönhetően a belvíz is sok helyen felgyülemlettˮ – zárta Szabó Tamás.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
