Csupán kis mennyiségre van szüksége belőle a szervezetünknek, de ha nincs elég, megnő a szívinfarktus, a stroke, a cukorbetegség, és több daganatos betegség kialakulásának kockázata is. A szelén az egyik legfontosabb nyomelem, a pótlására tehát oda kell figyelni. Ahogy arra is, hogy még véletlenül se adagoljuk túl.
A szelén a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 34. eleme, nevét Szelénéről kapta, aki a görög mitológiában az ősi holdistenség megszemélyesítője volt. A tudósok már a 19. század elején felfedezték, az azonban csak a 20. század második felében vált nyilvánvalóvá, milyen fontos szerepet tölt be az emberi test megfelelő működésében. Legfontosabb tulajdonsága ugyanis az, hogy aktiválja a glutation-reduktáz és a tiredoxin-reduktáz nevű enzimeket, amelyek így képesek lesznek arra, hogy mérsékeljék az oxidatív stresszt a szervezetünkben. Az szelén tehát egy rendkívül fontos és erős antioxidáns – írja a Házipatika.com.
Antioxidáns tulajdonságai révén a szelén gátolja a szabad gyökök keletkezését, amelyek károsítják a sejtjeinket, és a sejtfalak lerombolásával gyorsítják azok öregedését is. A szabad gyökök gyulladásos folyamatokat indítanak el, jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek, az agyi területen a stroke, a tüdő területén pedig az asztma kialakulásában. Hozzájárulhatnak olyan összetett kórképek megjelenéséhez is, mint például a diabétesz. De mivel a DNS-t alkotó nukleinsavbázisokat is célba veszik, megakadályozhatják a helyes DNS-másolási folyamatot, amelynek következményeként sérült, azaz mutáns gén keletkezik. Ezzel egyfajta rossz biológiai információt indít el a szervezet, ami miatt a rákos sejtek burjánzását vonja maga után. Megfelelő szelénbevitellel tehát sokat tehetünk ezeknek a betegségeknek a kivédéséért. A szelénnek emellett antitrombotikus hatása is van, amelynek segítségével elsősorban a szív- és érrendszeri betegségeket előzhetünk meg. De nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy antivirális tulajdonságokkal is rendelkezik. Már tudományos statisztikák is kimutatták, hogy az influenza azokban az európai országokban válik rendszeresen járvánnyá, ahol a környezetben alacsony a szelén előfordulása. Így kijelenthetjük, hogy az immunrendszerünk működését is jelentősen támogatja.
A szervezet védekezőképességét azzal is erősíti, hogy képes megkötni olyan nehézfémeket, mint az alumínium, az arzén, az ólom, a kadmium és a higany. A várandós nőknek is nagyon oda kell figyelniük a megfelelő szelénbevitelre, hiszen ha nem teszik, veszélyesen kis súllyal születhet meg a gyermekük. Alacsony szelénszint állhat olyan panaszok hátterében is, mint a krónikus fáradtság. Ilyenkor sokszor hematológiai megbetegedéseket, például vérszegénységet diagnosztizálnak az orvosok. De a fáradtság és a szelén hiánya úgy is összefügghet egymással, hogy nem találnak kóros elváltozást a vizsgálatok során. A szelén fontos alkotóeleme ugyanis a neurotranszmittereknek, amelyek közé a boldogsághormonként elhíresült szerotonin is tartozik. Ez azt vonja maga után, hogy gyakran keríti hatalmába szorongás, kimerültség és depresszív hangulat azt, akinek ebből a nyomelemből kevés van a szervezetében.
Szelénből általában nagyon kevés, mindössze 10-15 milligramm található meg a szervezetünkben. Ez azt jelenti, hogy nagy mennyiséget nem is kell bevinnünk a táplálkozással. Sőt, mivel a szelént túladagolhatjuk, nagyon oda kell figyelnünk a megfelelő dózisra! Ha ugyanis túl sokat kap belőle a testünk, nem csökkentjük, hanem növeljük a rákos megbetegedések, vagy a diabétesz kockázatát! A szelénmérgezés, idegen kifejezéssel élve szelenózis tünetei a fokhagymaszagú lehelet, hajhullás, körmök töredezése, émelygés, hasmenés, bőrkiütés, ingerlékenység, vagy az idegrendszer labilitása. Amennyiben ezeket tapasztaljuk magunkon, érdemes egy időre abbahagyni a szelén szedését, és kiszámolni, hogy mekkora az ideális adag. Bár a szakemberek még mindig nem képviselnek teljesen egységes álláspontot ebben a kérdésben, a legtöbben úgy vélik, hogy a felnőttek esetében napi 55 mikrogramm, gyermekeknél pedig inkább csak 30-40 mikrogramm az ajánlott mennyiség. Egyedül a várandós nőknek javasolják, hogy napi 60-70 mikrogrammnyit vigyenek be a szervezetükbe, hiszen a magzat szükségleteit is fedezniük kell.
Magyarországon érdemes gondoskodni a szelén pótlásáról, hiszen Európa más országaihoz hasonlóan, itt sincs elég belőle a talajban, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerekbe sem kerül bele megfelelő mennyiség. Ennek ellenére a kiegyensúlyozott táplálkozással, illetve magas szeléntartalmú ételek fogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki a szervezetünkben szelénhiányos állapot. Szakemberek szerint ennek érdekében a magas fehérjetartalmú ételeket érdemes előnyben részesítenünk, ezek elsősorban a hús, a hal, a tej, a tojás és a hüvelyesek. Külön kiemelik a tengeri algát, a kagylót, valamint a belsőségeket, mint például a máj és a vese. De szelénben gazdagok emellett a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hagymák, a gombák, a brokkoli, valamint a spenót is. Meglepő módon a legtöbb szelén a paradióban található. Ha naponta egy-két szemet eszünk belőle, biztosan fedezni tudjuk vele a szervezetünk szelénszükségletét. Fontos egyébként megemlíteni azt is, hogy a szelént étrend-kiegészítők útján is lehet pótolni.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
