Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évről évre megemlékezést szerveztek, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárult.
Székely zászlós hagyományőrző lovas a Kurultaj -Magyar Törzsi Gyűlésen
A Székely Szabadság Napjának története – dióhéjban
A Székely Szabadság Napja a Március 10. a Makk József tüzérezredes által szervezett erdélyi felkelés megtorlásának napja. Az felkelés tervét 1851-ben Kossuth Lajossal együtt Törökországban dolgozták ki. A felkelés célja egész Magyarország függetlenségének elérése, a terv szerint néhány ezer fős fegyveres csoport (12 központból) folyamatosan zaklatja a Habsburg szerveket, majd a közigazgatás átvétele után egy új magyar kormány állhatott volna fel. A legkomolyabban a Kárpátok bércei között, székely területeken indult meg a lázadó magyar katonaság felállítása. Sajnálatos módon a mozgalomba beépült osztrák kém lebuktatta a szerveződést, így a letartóztatások már 1851 decemberében elindultak. 1852-ben már 60 felkelőt tartóztattak le, majd a perek lezárulta után a fővezéreket kivégezték Marosvásárhelyen, 1854. március 10-én, és Sepsiszentgyörgyön április 29-én. A Székely Vértanúk Emlékművét 1875-ben avatták fel, és ettől az időponttól kezdve ünneplik itt a március 15-i megemlékezéseket, majd a 2012-től a Székely Szabadság Napját.
A marosvásárhelyi tüntetés 2013-ban
A 2013-as tömegrendezvényen a szervezők becslése szerint mintegy harmincezren vettek részt. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és az állami hatóságok a későbbi években megpróbálták megakadályozni a felvonulás megtartását, több ízben is tetemes bírságot róttak ki a szervezőkre és a résztvevőkre. Az SZNT perek tucatjával érvénytelenítette a bírságokat, és vívta ki a felvonulás jogát. Az elmúlt években tömegrendezvényt lemondták a szervezők a koronavírus-járvány miatt.
A korábbi években a marosvásárhelyivel egy időben számos európai nagyvárosban tartottak megmozdulásokat a székelyföldi autonómiatörekvések támogatására.
a 2022-es megemlékezés Sepsiszentgyörgyön a Turul szobornál – fotó: MTI/Kátai Edit
Az idei megemlékezésen Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a sepsiszentgyörgyi Turul téren megtartott rendezvényen kijelentette hogy, van tere az értelmes cselekvésnek Székelyföldön, és ha egy közösség élni akar, akkor megszervezi önmagát, és cselekszik. A közösségi vezető hangsúlyozta: a székelységnek van elképzelése a jövőjéről. Ezért indította el a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezését, ezért tett javaslatot a székely személyi kártya bevezetésére, mely megalapozza az önszerveződést, valamint utat nyit a székely nemzeti konzultáció és belső választások felé.
“Ha megteremtjük Székelyföld regionális önkormányzását, közelebb leszünk az autonómiához, ahhoz, hogy Székelyföld autonómia-statútuma alapján közhatalommal is felruházza a román parlament ezt a testületet” – jelentette ki Izsák Balázs.
A havazásban tartott rendezvényen felolvasták Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszédét. A politikus úgy vélte: a székely szabadság napja egyfelől a hatalom elnyomását elszenvedőknek a napja, másfelől viszont annak az ünnepnapja, hogy a székelység a reménytelennek látszó célokat is képes elérni. A székelység két új jelképének nevezte az 1112-es és a 1 269 532-es számot. Előbbi a terrorizmus miatt elítélt Beke István és Szőcs Zoltán börtönben töltött napjainak a száma, utóbbi pedig a nemzeti régiók európai polgári kezdeményezésére összegyűjtött hitelesített aláírások száma.
Szili Katalin a háborútól szenvedő kárpátaljai magyarság megsegítésére hívta a jelenlevőket. Úgy vélte: jelen körülmények között a kiszámítható jövő és az állampolgárok védelme a legfontosabb. “Bízom abban, hogy április 3-án ismét győzedelmeskedik a kiszámítható nemzetpolitika és biztonság” – utalt a magyarországi parlamenti választásokra üzenetében a miniszterelnöki megbízott.
A rendezvényen jelen volt Dabis Attila, az SZNT Magyarországon élő külügyi megbízottja, aki háromévi kitiltás után jöhetett ismét Romániába.
kurultaj.hu / MTI
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
