A világ egyik legnagyobb olajipari vállalata, az Saudi Aramco elleni dróntámadás tökéletesen megmutatta, hogy milyen sérülékeny az olajpiac az ilyen eseményekkel szemben. A dróntámadás, amely az Aramco legfontosabb létesítményeiben okozott kárt, a napi olajkibocsátást 5,7 millió hordóval csökkentette le – ez pedig a szaúdi olajkibocsátás felét jelenti.
Az Irán elleni szankciók újbóli bevezetése, USA-iráni verbális háború, tankerek el- és lefoglalása, a kőolaj legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalaként számon tartott Hormuzi-szoros incidensei után a mostani dróntámadás teljesen új perspektívát jelent.
A Hormuzi-szoros és Irán feszültségkeltése ugyanis sosem lépett át egy stratégiailag jól behatárolható vonalat. A Hormuzi-szoros lezárása például nem az amerikai vagy a brit olajcégeknek okozott volna komoly veszteségeket, hanem a Délkelet-Ázsiának, különösen Kínának, aki pedig sok tekintetben Irán szövetségesének számít.
A mostani dróntámadás azonban nyílt katonai akció volt egy ország kulcsfontosságú stratégiai infrastruktúrájára. Hogy meddig tart a támadásban megsérült telephelyek helyreállítása, még erősen kérdéses, és ez a bizonytalanság hatással van az olajárral.
Pompeo blames Iran for drone attack on Saudi oil facilities, Senator Graham urges to strike ithttps://t.co/uTat3HeLXD VIDEO: Drone attacks trigger huge fires at Saudi Aramco oil facilities pic.twitter.com/iYEIQbkAni — RT (@RT_com) September 14, 2019
Gyakorlatilag nincs jó megoldás: ha nem tudják az illetékesek megmondani, meddig esik Szaúd-Arábia olajtermelésének több mint fele a globális ellátásból, akkor a piac a lehetős legrosszabb forgatókönyvet árazza be. A Dutsche Welle közlése szerint a szakértők már most az olajár meredek emelkedésére számítanak.
A CNBC amerikai hírtelevízió szerint a szakértők 5-10 dolláros azonnali olajáremelkedéssel számolnak, ami nagyjából 65-70 dolláros hordónkénti árat jelent.
A dolog hátterében ismét Irán áll. A támadást ugyanis az Irán által támogatott, jemeni kormányzat ellen háborút viselő húszi lázadók hajtották végre, akiknek sem erőforrásaik sem lehetőségük nem lehetett külső segítség nélkül egy ilyen csapás lebonyolítására.
Ha a szaúdi kitermelés jelentős része hetekre kiesik – mint ahogy most néz ki a dolog – akkor az ázsiai, olajra szomjazó finomítóknak már megéri majd dacolni az amerikai szankciókkal és Iránból pótolni a kieső olajmennyiséget. Az elképzelés nem annyira elrugaszkodott, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az a két telephely, amelyet támadás ért, nem Jemen, sokkal inkább a Perzsa-öböl partjához van közel.
Kérdés, a világ hány országában jelentkezik majd olajhiány. A Nemzetközi Energietikai ügynökség (EIA) jelentése szerint egyelőre sehol nem alakult ki akut olajhiány, és a tartalékok kitartanak.
Annyi biztos, hogy Szaúd-Arábiában arányos választ kell adnia, és valószínűleg nem áll meg a húszi lázadóknak, akik ellen a jemeni kormányerők oldalán harcol. Ebből egyenesen következik, hogy a Közel-Keleten tovább nő a feszültség, elsősorban a két szembenálló középhatalom, Irán és Szaúd-Arábia között.
Bloomberg.com, Reuters.com, Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
