A meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyében kinevezett ENSZ-jelentéstevő, Agnes Callamard a szaúdi koronaherceget, Mohammed bin Szalmánt tartja a bűncselekmény fő felelősének – mondta Yasin Aktay, a török kormánypárt elnökének tanácsadója Ankarában újságíróknak. A gyilkosság felelőseit ma is keresik, a bűncselekmény pedig a szaúdi politika teljes spektrumában hullámokat keltett.
Yasin Aktay azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy irodájában fogadta Agnes Callamard-t. Hétfőn, az ENSZ-delegáció törökországi látogatásának első napján Callamard megbeszélést folytatott Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszterrel és Hakan Fidannal, a török hírszerzés vezetőjével, később újságírókkal, civil szervezetek képviselőivel, illetve Hasogdzsi menyasszonyával, Hatice Cengizzel is találkozott, írta az MTI.
Az isztambuli főügyészség szerint Hasogdzsit október 2-án előre kitervelt módon megfojtották, mihelyst belépett a szaúdi külképviselet épületébe, holttestét pedig feldarabolták, majd megsemmisítették. A gyilkosság hátterében több ország Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörököst sejti.
Rijád azonban azt állítja, a nagy hatalmú herceg semmit se tudott a gyilkosságról, így nem is kerülhet a vádlottak közé. Elemzők rámutatnak, az ügyben érdekelt országok mindegyike valami módon politikai tőkét tud kovácsolni a tragikus esetből, ezért nem tekinthető pártatlannak se Törökország, se Szaúd-Arábia. A korábban kívülről viszonylag jól működő egységnek tűnő Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) 2017. június 5-én kapott súlyos sebet, amikor Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, valamint a mindig nagyon fontos Egyiptom megszakították a diplomáciai kapcsolataikat Katarral.
Az aprócska, de a nemzetközi porondon egyre aktívabb, rendkívül befolyásos emírséget terrorizmus támogatásával vádolták, így például Doha adott menedéket korábban a Hamász palesztin iszlamista mozgalom vezetőjének, a sokáig betiltott, majd engedélyezett, végül ismét betiltott egyiptomi Muzulmán Testvériségnek, s ott van irodája az afganisztáni táliboknak is. Katar segítségére Szaúd-Arábia régi riválisa, Irán, valamint Törökország sietett, hogy az Öböl-hatalmak blokádját meg tudják törni.
Rijádban eközben Mohammed bin Szalmán herceg megjelenése óta több évtizedes tabuk dőltek meg, ezek talán legfontosabbika az, hogy Szalmán király saját fiára bízta az irányítást, szembefordulva a szaúdi gyakorlattal. Az erős kezű vezetőnek rengeteg ellenlábasa van az országon belül, ezt mutatja az a korrupcióellenes folyamat, amely épp pénteken ért véget, s amelynek során befolyásos üzletemberek adták át a koronának kétes úton szerzett javaikat. A rendkívül aktív herceg így sok ember érdekét sérti, ahogy a jemeni háborúban is szerepet kap Szaúd-Arábia mellett az Egyesült Arab Emírségek, s vélhetően az ellenfél, a húszi lázadók oldalán Irán is.
Vannak azonban jelek arra, hogy enyhülés következhet, talán épp azért, mert a Hasogdzsi-gyilkosság belső folyamatokat indított el, amelyek a blokád feloldását eredményezhetik. Szalmán király tavaly decemberre meghívta Rijádba a katari emírt a GCC csúcstalálkozójára, Mohammed bin Szalmán pedig dicsérte a katari gazdaság teljesítményét. Kuvait is jelezte, vannak jelei az előrelépésnek, márpedig Kuvait jelenleg az az ország, amely közvetítőként kulcsszerephez jut a viszályban. Az Öböl-menti diplomáciai forgószínpadon mindig van egy játékos, akire ezt a szerepet osztják, ilyen volt korábban Omán, amely Iránnal és Szaúd-Arábiával is jó kapcsolatokat ápolt, vagy a szaúdi királyi házban a minden herceget összebékíteni képes Szalmán herceg, aki a jelenlegi uralkodó.
MTI
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
