A szaúdi koronaherceg testőrei gyilkolhatták meg az ellenzéki újságírót – nehéz helyzetben az amerikai cimborák

A szaúdi koronaherceg testőrei gyilkolhatták meg az ellenzéki újságírót – nehéz helyzetben az amerikai cimborák

A török hatóságok által Dzsamál Hasogdzsi újságíró eltűnése ügyében gyanúsított 15 szaúdi közül négyen Mohamed bin Szalmán koronaherceg közvetlen környezetéhez tartoznak – írta kedd este a New York Times, amely fotókat is mellékelt az egyik gyanúsítottról.

A tekintélyes amerikai lap szerint az egyik gyanúsított, Maher Abdulaziz Mutreb gyakran volt látható a koronaherceg kíséretében, fényképekkel dokumentálható, hogy ott volt Mohamed bin Szalmán amerikai, spanyolországi és franciaországi látogatásain, méghozzá a herceg testőrségének tagjaként. Tanúk és más felvételek szerint három további férfi szintén Szalmán herceg biztonsági kíséretéhez tartozhat. Az ötödik beazonosított gyanúsított pedig egy olyan igazságügyi orvosszakértő, aki a szaúdi belügyminisztériumban olyan magas pozíciót tölt be, hogy csak a szaúdi vezetés felső szintjéről kaphatott utasítást.

A New York Times legalább kilenc gyanúsítottról tudta egyértelműen megállapítani, hogy a szaúdi biztonsági szolgálatok, a hadsereg vagy valamelyik minisztérium munkatársai.

A török hatóságok összesen 15 szaúdi férfit gyanúsítanak azzal, hogy részt vettek Hasogdzsi meggyilkolásában. Ők október 2-án érkeztek két – a koronaherceggel és a belügyi tárcával szoros kapcsolatot ápoló cég által bérelt – szaúdi magángéppel, és még aznap visszarepültek.

A török nyomozók hétfőn átvizsgálták a főkonzulátus isztambuli épületét, melyet belülről sebtiben lemázoltak – a gyanú szerint azért, hogy így fedjék el a lehetséges nyomokat. Ennek ellenére szerdán újabb vizsgálat készül az épületen belül.

Készülget a beismerés

Szaúd-Arábia eddig minden érintettségét kategorikusan tagadta, a főkonzulátus váltig állította, hogy Hasogdzsi szabadon kisétált az épületből, Mohamed bin Szalmán pedig Donald Trumpnak telefonban is azt mondta, hogy semmit nem tud az esetről.

De miután egyre több bizonyíték mutat a szaúdi dinasztia felelősségére, küszöbön áll a beismerés, melynek már csak a formáján dilemmázik a rijádi diplomácia (igaz, azon már napok óta). A hivatalos változat arról szólna, hogy a szaúdi újságíró egy "rosszul sikerült" vallatás során vesztette életét.

A New York Times arra is rámutat: az igazságügyi orvosszakértő jelenléte arra utal, hogy a szaúdiaknak eleve Dzsamál Hasogdzsi megölése volt a céljuk, nem pedig a kivallatása. A CNN egyik magas rangú szaúdi forrása szerint viszont a csapat azért indult el Hasogdzsi elfogására, mert azt gyanították, hogy jó kapcsolatokat ápol a királyság regionális riválisával, Katarral. A hírtelevízió egyébként már korábban megszellőztetett egy olyan 2017-es szaúdi tervet, miszerint egy zsíros elemzői állással kéne hazacsalogatni az újságírót.

Trump elhiszi, mert telefonban mondták neki

A lap megállapításainak tükrében meglehetősen hamisan csengenek Donald Trump elnök szintén kedden megjelent nyilatkozatának szavai. Az elnök az AP hírügynökségnek adott interjújában igyekezett tompítani az ügy élét, mondván, hogy Szaúd-Arábiát megilleti az ártatlanság vélelme, és azok, akik előre Rijádot kiáltják ki bűnösnek, ugyanolyan helytelenül járnak el, mint azok, akik bizonyítékok nélkül ítélkeztek a nemi erőszakkal vádolt Brett Kavanaugh főbíró-jelölt felett. Trump elismételte korábbi "megérzését", miszerint elképzelhető, Hasogdzsit magukat önállósító gyilkosok ölték meg.

Trump mentségére legyen mondva, az Egyesült Államok nincs könnyű helyzetben. Elvégre, ha már az emberi jogok védelmezőinek hazudják magukat, el kell(ene) ítélniük egy ilyen cinikus és brutális gyilkosságot – különösen, hogy áldozata több szállal kötődött Amerikához, például a Washington Post állandó publicistája volt. De közben Szaúd-Arábia az USA közel-keleti politikájának az egyik legfontosabb pillére, az állítólagos iráni expanzió megfékezésére irányuló washingtoni törekvés kulcsfigurája. Amellett a két ország vezetését is komoly üzleti kapcsolatok kötik össze. Másfelől viszont Törökország is fontos amerikai szövetséges, Recep Tayyip Erdogan elnök ráadásul presztízsszempontból nem engedheti meg az ügy szőnyeg alá söprését, viszont nem áll érdekében a Rijáddal való kapcsolat romlása sem. A Fehér Ház mindenesetre megelőző lépésként szaúdi, majd törökországi látogatásra küldte Mike Pompeo amerikai külügyminisztert.

Az amerikai törvényhozók, az ENSZ és számos állam felháborodása ellenére nem valószínű, hogy Szaúd-Arábia ellen állami szintű szankciókat hoznak, de ez nem jelenti azt, hogy a királyságot apja helyett kormányzó Mohamed bin Szalmán herceg megússza az ügyet. Máris több nyugati cég és szervezet bojkottált emiatt szaúdiakkal közös projekteket, a királyságban rendezett eseményeket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szóvivője például bejelentette, hogy Christine Lagarde, az IMF főigazgatója elhalasztja tervezett közel-keleti körútját, amely során a többi közt Rijádban is tárgyalásokat folytatott volna. (Bár ez az országnak inkább előnyére válik – a szerk.) Példáját több külföldi befektető követte.

(Index nyomán)

A EuroNews összeállításai:


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »