A száraz forróság nemcsak az idősekre és a szívbetegekre, az allergiásokra is különösen veszélyes Kacsinecz Krisztián2025. 06. 25., sze – 15:42
A déli járásokban másodfokú hőségriasztás van érvényben, csütörtökön a hőmérséklet 37 fokig emelkedhet. A júniushoz képest rendkívüli hőség amellett, hogy tovább súlyosbítja az aszályt, igen megterhelő a szervezetre nézve is. Mutatjuk, hogy miben különbözik a száraz forróság a magas páratartalmú hőségtől, és mire kell ilyenkor fokozottan figyelnünk.
Azt, hogy a hőséget mennyire vagyunk képesek elviselni, nem csupán a hőmérséklet befolyásolja, ez sokkal inkább függ az ún. hőérzettől. Ez utóbbit a hőmérő által mutatott érték mellett egyéb meteorológiai és emberi tényezők is meghatározzák.
Miről van szó? Elsősorban a szélről és a páratartalomról, illetve arról, hogyan reagál ezekre a szervezetünk. Előbbiről könnyebb kikövetkeztetni, hogyan módosítja a hőérzetet: ha a levegő hőmérséklete 35-40°C, de közben kellemes szél fúj, azt lényegesen enyhébbnek érzékeljük.
A hőérzet szempontjából legalább ennyire fontos a páratartalom is – az ember számára a 40-60%-os tartomány az ideális. Az ennél alacsonyabb páratartalom a nyálkahártya kiszáradásához vezet, ez pedig irritációt, köhögőrohamokat okoz. A túlságosan magas páratartalom a nyári forróságban azonban még ennél is veszélyesebb: azt eredményezi, hogy a testünk nem képes úgy párologtatni, mint kellene, azaz nem tudjuk magunkat hatékonyan hűteni. Emiatt fullasztónak, nyomasztónak érezzük a meleget. A test hőleadása romlik, így nagyobb a hőguta, rosszullét veszélye.
A párás hőség tehát szubjektíven nehezebben viselhető, ugyanakkor a száraz melegnek is megvannak a hátulütői.
Alacsony páratartalom – a régiónkat most már rendszeresen sújtó, szélsőségesen aszályos időszakban inkább ez a jellemző – esetén az izzadság könnyebben elpárolog, így a test hatékonyabban hűti magát – tehát szubjektíven valóban „elviselhetőbbnek” tűnhet a forróság.
A pára hiánya ugyanakkor gyorsítja a kiszáradást, mivel a test folyamatosan veszít vizet a párologtatás során. Az aszályos időszakokban gyakran magas az UV-sugárzás is, ami szintén fokozza a hőterhelést.
Az allergiások jól teszik, ha maszkot húznak
A száraz forróság nem kedvez a légúti problémákkal küzdőknek, az allergiásoknak, asztmásoknak sem. Eső és magas páratartalom esetén a levegőben szálló pollenszemcsék megduzzadnak, nehezebbé válnak, így leülepednek a földre.
Száraz, szeles időben viszont a pollenek és a porszemcsék szabadon, sokáig lebegnek a levegőben, és könnyen belélegezzük őket. Eső, nedvesség híján ráadásul nincs, ami „átmossa“ a légkört, így az allergének tartósabban maradnak meg a levegőben.
Éppen ezért allergiásoknak javasolt pollenfilteres maszk viselése a szeles napokon. Érdemes arra is figyelni, hogy a pollenkoncentráció a reggeli órákban a legmagasabb, különösen 5 és 10 óra között, ezért a szénanáthás tünetekkel küzdők számára ajánlott a kültéri tevékenységeket a nap későbbi szakaszára időzíteni.
Így előzhetjük meg a hőgutát
De persze nem csak a légúti megbetegedésekkel küzdőknek kell jobban odafigyelniük az évről évre egyre korábban jelentkező, és egyre hosszabb hőhullámok idején. Ezzel kapcsolatban nemrég a ZaMED Mentőszolgálat is kiadott egy közleményt, amely arra figyelmezteti az embereket, hogy ne becsüljék alá a magas hőmérséklet kockázatait.
A veszélyeztetett csoportoknak, különösen az időseknek, a krónikus betegeknek és a gyermekeknek óvatosnak kell lenniük. Évről évre nő a hőség miatti rosszullétek száma, és egyre több esetben kell kivonulnunk szívinfarktusos vagy agyvérzést szenvedett betegekhez
– állapította meg Diana Mikešová vezető mentőtiszt.
Hozzátette: az extrém hőségnek való tartós kitettség hőgutát okoz, amelynek leggyakoribb tünetei a fejfájás, hányinger, zavartság.
Hőguta gyanúja esetén langyos vízzel hűthetjük az érintettet, de soha ne használjunk jeges vizet, mert az túl nagy sokkot okozhat a szervezetnek. Mivel a hőguta akár életveszélyes is lehet, eszméletvesztés esetén haladéktalanul szakemberhez kell fordulni
– magyarázta Patrik Brna, a ZaMED munkatársa.
A mentősök szerint a hőguta elkerülése érdekében ajánlott a fokozott, rendszeres folyadékbevitel, lehetőleg tiszta víz vagy ásványvíz formájában, kerülni kell az édesített üdítőket és az alkoholt. Emellett könnyű ételek fogyasztását javasolják, a zsíros vagy nehéz fogásokat hagyjuk meg hűvösebb időkre.
„A megelőzés szempontjából a legfontosabb, hogy ne tartózkodjunk a tűző napon hosszasan” – figyelmeztet a mentőszolgálat.
Az állatvédők arra kérnek mindenkit, hogy a szélsőséges forróság és aszály idején figyeljünk oda a társállatokra és a többi élőlényre is.
A legfontosabb, hogy ne hagyjunk semmilyen állatot a napon megfelelő árnyék és légmozgás nélkül! Se kennelben, se ketrecben vagy tűző napon lévő erkélyen, és semmiképpen se láncra verve (ez amúgy is tilos).
A kutyát vagy bármilyen más állatot még néhány percre sem szabad a parkoló autóban hagyni, amely forróság idején rövid idő alatt 50-60 fokra is felmelegedhet.
Az állatvédők felhívják a figyelmet, hogy ha életveszélyben lévő állatot látunk – akár egy autóban, vagy egy kerítés mögött – értesítsük a gazdáját, vagy ha ez nem megoldható, akkor a rendőrséget. Közvetlen életveszély esetén pedig jogunk van közbelépni, és segíteni az állaton, akár azzal is, hogy betörjük az autó ablakát. Ilyen esetben kártérítést sem kell fizetnünk. A kiszabadított állatot árnyékba kell vinni, és lehűteni vízzel, vagy nedves ruhával, szükség esetén állatorvoshoz szálitani.
Az állatvédők emlékeztetnek, hogy minden állatnak folyamatosan friss vizet kell biztosítani, kutyát sétáltatni pedig csak reggel vagy este ajánlott, lehetőleg ne aszfalton, ahol megégethetik a mancsaikat.
Egyben arra kérnek mindenkit, hogy sekély tálkákban tegyünk ki vizet az erkély alá, a kertbe vagy a parkba a sünöknek, madaraknak, rovaroknak. „Tegyél bele követ, hogy ne boruljon fel – ez egy kis „sziget” is, amire a rovarok kimászhatnak, így nem fulladnak bele“ – kérik az állatvédők.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
