A szakértők szerint uniós jogot is sérthet a Bejelentővédelmi Hivatal felszámolása Koleszár Linda2025. 11. 25., k – 14:05
Jogászok szakmai állásfoglalásukban, amely a pozsonyi Jogi Intézetben tartott szakmai vita eredményeként született, arra figyelmeztetnek, hogy „brutális beavatkozás” történik a jogállamiságba Szlovákiában. A Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) tervezett megszüntetése szerintük hatalommal való visszaélés, és ellentétes az uniós joggal.
A Denník N tájékoztatása alapján egy jogászcsoport – köztük az Alkotmánybíróság volt bírái, az ombudsman, valamint a szlovák jogi karok jelenlegi vezetői – súlyos jogi kockázatokra figyelmeztetnek a Bejelentővédelmi Hivatal (Úrad na ochranu oznamovateľov) megszüntetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán, amelyet a kormány a hétvégén hagyott jóvá, és jelenleg a parlament előtt van.
A jogi szakértők három alapvető problémát azonosítottak a törvénytervezet kapcsán. Szerintük a törvényjavaslat a jogállamiság elveinek súlyos megsértése, hatalommal való visszaélés, és ráadásul ellentétes az uniós joggal is.
A jogállamiság alapelveinek megsértése
A szakértők elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat sérti a jogállamiság alapelveit, ugyanis a hivatal megszüntetését nem tartják arányos intézkedésnek a törvényjavaslat céljával.
Mindemellett a javaslat megkerüli a hivatal elnökének visszahívására vonatkozó szabályokat, visszamenőlegesen pedig megfosztja a bejelentőket a védelemtől, és így sérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és a legitim elvárások elvét.
A hatalommal való visszaélés
A jogi szakértők további aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat a hatalommal való visszaélés jegyeit tartalmazhatja.
A belügyminisztérium, vagyis az a végrehajtó szerv, amelyet korábban ez a hivatal megbüntetett, most éppen ennek a szankcionáló hivatalnak a megszüntetését akarja elérni.
A tárca mellett annak vezetőjét is megbüntette a hivatal, ugyanis Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter Ján Čurilla és más, védett bejelentői státuszú rendőrök szolgálaton kívül helyezésekor nem kérte ki a hivatal jóváhagyását.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek bocsánatot kell kérnie hat rendőrtől, köztük Ján Čurillától, amiért korábban kijelentéseiben a maffiózó Mikuláš Černákhoz hasonlította őket.
A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.
A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.
A rendőrök még korábban pert indítottak a miniszter kijelentései miatt, ám Šutaj Eštok négy hónapon keresztül nem reagált a keresetre. A mulasztás következtében a rendőrök jogerős ítéletet értek el – hívta fel a figyelmet az őket képviselő ügyvéd, Peter Kubina. Mint mondta, az ítélet immár végrehajtható, és a végrehajtó már zárolta is a miniszter bankszámláját.
Kubina a bejegyzésében kiemeli, hogy ezt a pénzt Šutaj Eštoknak a saját vagyonából kell kifizetnie, nem pedig az államéból, mivel a kereset fizikai személyként, és nem a Belügyminisztérium ellen irányult.
“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” – írta az ügyvéd.
Kubina szerint a döntés végrehajtásának halogatása csak tovább növelné a költségeket. A miniszternek ugyanis a késedelem miatt kamatokat is kell fizetnie, emellett állnia kell az esetleges végrehajtási eljárás költségeit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint négy éve tart az eljárás a NAKA-nyomozók, Ján Čurilla és társai ellen, akik korábban a legnagyobb korrupciós ügyeket vizsgálták. Letartóztatásuk óta több vádemelési javaslat is született ellenük, de ezek többségét később alaptalannak nyilvánította az ügyészség. Legutóbb a Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni büntetőeljárást szüntette meg a kerületi ügyészség.
Čurilláék korábban olyan korrupciós ügyeket vizsgáltak, mint a Tisztítótűz, az Isten malmai vagy a Júdás. Ezekben az ügyekben olyan nevek merülnek fel, mint Norbert Bödör, Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke, Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész vagy Milan Lučanský, volt országos rendőrfőkapitány.
A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:
a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket
– tájékoztatott a SME.
Az utóbbi hetekben úgy tűnik, több olyan ügyben is kezd elakadni, amelyben Čurilláékat meggyanúsították. Peter Kubina ügyvéd szerint a Veritas nevű felügyeleti nyomozócsoport, amely Čurilláék ügyeivel foglalkozott, széthullott, és a vádemelések sorra összeomlanak. Úgy véli, az ellenük folyó eljárások politikailag motiváltak, és a hatalom bosszúját szolgálják.
Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.
Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.
Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.
Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek
Az ügyészség megszüntette a volt NAKA-nyomozók, Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni eljárást, akiket azzal vádoltak, hogy 2019-ben hamis információk alapján kértek lehallgatásokat, és ezzel félrevezették a bírót. A rendőröket igazságszolgáltatás akadályozásával és hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsították, de az ügyet ejtették. Ez már a Čurilla köréhez tartozó rendőrök elleni több megszüntetett ügy egyike. Dunčko és Magula azonban továbbra sem térhetnek vissza dolgozni, mert egy másik eljárás még folyamatban van ellenük.
Folyamatban lévő ügyek
Jelenleg két eljárás van még folyamatban a Čurilla-csoport tagjai ellen. Még 2024 júliusában gyanúsította meg a rendőrség belső ellenőrzése Ján Čurillát, Pavol Ďurkát, Ľubomír Daňkót (volt NAKA-főnök) és Michal Šúreket (volt különleges ügyész). A vád szerint a rendőrök ún. technikai dossziékat használtak a nagy ügyek vizsgálatakor, hogy előnyhöz jussanak az eljárásokban, és eltitkolják a tanúk vallomásait a védelem elől.
A vádlottak szerint azonban az ilyen dossziék bevett gyakorlatnak számítanak, ezekben gyűjtik a tanúk vallomásait, mielőtt azokat külön ügyekre bontják. A főügyész korábban ideiglenesen felfüggesztette Šúreket, de ő 2025 februárjában visszatérhetett a munkába.
Jelenleg a vádlottak a Főügyészség döntésére várnak. Abban bíznak, hogy a vádat a 363. paragrafus alapján megszüntessék.
A második folyamatban lévő eljárás Dunčko és Magula ellen folyik. A két nyomozót 2025 júniusában gyanúsították meg. A vád hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása. Maguláék ügyvédje, Kubina panaszt nyújtott be az ügy kapcsán. Jelenleg a panasz elbírálására várnak.
Kapcsolódó cikkünk
A Ján Čurilla körül csoportosuló rendőrök beperelték Robert Fico miniszterelnököt és Tibor Gašpart, a parlament alelnökét – számolt be róla az Aktuality portál. Čurillaék több tízezer eurós kártérítést követelnek. Szerintük a Smer politikusainak nyilatkozatai túllépték a tűréshatárt.
Tibor Gašpar parlamenti alelnök nyilvánosan azt állította, hogy Čurilláék felelősek emberek tucatjainak haláláért. Robert Fico kormányfő pedig egyenesen terroristához hasonlította Ján Čurilla rendőrt. A Čurilla-körhöz tartozó rendőrök szerint ez már túl van minden határon, ezért most személyiségvédelmi pert indítottak Fico és Gašpar ellen.
A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.
Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.
Ján Čurilla korábban az Aktuality.sk Na rovinu című műsorában is azt mondta, hogy a miniszterelnök támadásai túlmentek a józan ész és az illem határain, ezért bíróság elé viszi az ügyet. Most be is nyújtotta a keresetet személyiségi jogainak védelme érdekében, és bocsánatkérést, valamint 20 ezer euró nem vagyoni kártérítést követel tőle.
Tibor Gašpart is perbe fogják. Ő szintén áprilisban vádolta meg nyilvánosan Čurilláékat. Akkori sajtótájékoztatóján egy listát mutatott be olyan személyekről, akiket korábban eljárás alá vontak, és akik állítólag a szóban forgó rendőrök miatt vesztették életüket.
„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”
– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.
Hasonló pert indítottak korábban Boris Kollár ellen is. Ő volt az első, aki 2021 tavaszán a „Čurilla-féle maffia“ kifejezést használta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóira. Egy nem jogerős bírósági ítélet szerint a Sme rodina elnökének 50 ezer eurót kell fizetnie Čurillának, és nyilvánosan bocsánatot kell kérnie.
Matúš Šutaj Eštok ugyanakkor továbbra is kiáll a Čurilla-nyomozócsoport tagjairól tett korábbi kijelentései mellett. Azt mondta, munkaköri leterheltsége miatt a Slovensko.sk oldalon levő elektronikus postaládáját gyakorlatilag nem használja, és szerinte a bíróságnak más úton is értesítenie kellett volna őt. A miniszter a közösségi médiában reagált a nyomozók ügyvédjének bejelentésére.
„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.
Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.
Šutaj Eštok kijelentette, nem volt lehetősége elmondani a saját álláspontját a bírósági eljárás során, és ha erre sor kerülhetett volna, a bíróság másképp látná az ügyet. „Megismétlem, hogy kitartok a kijelentéseim mellett, és minden jogi eszközt kihasználok, hogy megváltoztassam ezt a kétes bírósági döntést. Megfélemlíthetnek, büntethetnek a véleményem miatt, de a meggyőződésemet nem vehetik el” – tette hozzá.
(dennikn, aktuality, tasr)
Ez ellentmond annak az elvnek, hogy a hatóságoknak pártatlanul és tisztességesen kell működniük. A szakértők úgy látják, hogy ez veszélyezteti az intézmények függetlenségét, és olyan próbálkozásnak tűnik, amely gyengíti a végrehajtó hatalom ellenőrzését.
Ellentét az uniós joggal
A szakértők végezetül azt is hangsúlyozták, hogy a javaslat sérti az Európai Unió bejelentők védelméről szóló irányelveit. Csökkenti a bejelentők számára biztosított védelmi szintet, és veszélyezteti az információk bizalmas kezelésének elvét.
A javaslat szerint a törvény tartalmilag is változna, ugyanis csak azok kapnának védett bejelentői státuszt, akik a saját munkahelyük szabálysértéseit jelentik. Akik azonban a munkájuk során más emberek által elkövetett, akár nagyon súlyos jogsértéseket jelentenek, nem kapnának védelmet. Ez azt jelenti, hogy sok fontos bejelentés védtelen maradhatna.
A jogi szakértők szerint Szlovákia a törvény elfogadásával kockáztatja, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít (infringement).
Kifogásolják a gyorsított eljárást is
A szakértők szerint a kormány olyan törvényjavaslatot fogadott el rendkívüli ülésen, amelyet társadalmi vita és szokásos véleményezés nélkül terjesztettek elő. A javaslat ezután indokolatlan sürgősségi eljárásban került a parlament elé, noha még a főügyészség is jelezte, hogy nincs valódi sürgősségi ok.
A jogászok úgy vélik, hogy ezek a lépések megkerülik az alkotmányos eljárási garanciákat, gyengítik a demokratikus jogállam alapelveit, és növelik az alkotmányellenesség gyanúját.
Emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a független hivatal megszüntetése miatt veszélybe kerülhetnek az EU helyreállítási alapjából kapott támogatások. Szlovákiának akár vissza is kellhet fizetnie ezeket az összegeket, sőt további uniós pénzbírságok is fenyegethetik egy esetleges kötelezettségszegési eljárás elvesztése esetén.
Kapcsolódó cikkünk
A vasárnapi vitaműsorok fő témái között a tegnapi kormányülés történései szerepeltek. Elsősorban arról vitatkoztak a koalíciós és ellenzéki politikusok, hogy a kormány egy új hivatalt hozna létre bűncselekmények áldozatainak kárpótlására.
Szombaton a kormány megszavazta egy új hivatal létrehozását, mely a Bejelentők Védelméért Felelős Hivataltól (ÚOO) átvenné szerepkörének jelentős részét. Az ÚOO még 2021-ben jött létre. A hivatal legfőbb feladatainak egyike az, hogy megvédje azokat az alkalmazottakat, akik a munkahelyükön törvénysértést vagy korrupciót észlelnek, és ezt jelentik.
A jelenlegi tervek szerint az új, központi intézmény neve A Bűncselekmények Áldozatainak és a Társadalomellenes Tevékenységet Bejelentőknek Védelmet Nyújtó Hivatal.
Nem meglepő módon a vasárnapi politikai műsorok mindegyikében szó volt a kormányülésen elfogadott javaslatról. A megkérdezett politikusok azonban elég eltérően viszonyultak a témához.
Erik Tomáš indoklást követelt a gyorsított eljárásra
Erik Tomáš (Hlas) szociális ügyi miniszter a Joj24 csatorna Politika24 című műsorában azt nyilatkozta, hogy meg kell indokolni, miért alkalmaztak gyorsított törvényalkotási eljárást az új hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat ügyében. Tomáš arra szólította fel a belügyminisztert és Boris Susko (Smer) igazságügyi minisztert, hogy mihamarabb indokolják meg ezt a döntést.
„A gyorsított törvényalkotási eljárást egyszerűen meg kell magyarázni” – hangsúlyozta, majd közölte, hogy az új hivatal továbbra is ellátja majd a korábbi feladatait. Szerinte azonban a hivatallal kapcsolatos szabályokat újra kellett definiálni, és úgy véli, hogy ezek a törvényalkotási folyamat során tisztázódni fognak.
Gašpar melette, Majerský ellene
Pavol Gašpar (Smer) a parlament alelnöke és Milan Majerský, a KDH vezetője a TA3 V politike című vitaműsor vendégei voltak.
Gašpar a műsorban visszautasította a ÚOO megszüntetéséről szóló kijelentéseket: „Ez a hivatal továbbra is működni fog, intézi a korábbi ügyeket, csak néhány módosítást szükséges felülvizsgálni.” A parlament alelnöke továbbá elutasította azt is, jelenlegi hivatallal kapcsolatos változtatás politikai beavatkozás lenne. Szerinte szükség van bizonyos korrekciókra, mert a védett bejelentőt foglalkoztató munkáltató jogai jelenleg nem megfelelőek. Elutasította azt az értelmezést is, hogy a változtatások a közigazgatási bíróság egyik friss döntésére adott közvetlen válaszok lennének, utalva ezzel a Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterre kiszabott bírságra.
Majerský épp ellenkezőleg, a javasolt változtatást kifejezetten politikai beavatkozásnak tartja. Szerinte a közigazgatási bíróság döntése – amely megsemmisítette a belügyminiszter egyik személyzeti parancsát – volt a kormány gyorsított eljárásának kiváltó oka. „Matúš Šutaj Eštok (Hlas-SD) belügyminiszter nem tartja be a törvényt. Ahelyett, hogy tiszteletben tartaná, inkább átírja” – közölte Majerský, majd hozátette, úgy véli, a kormánykoalícióra általánosságban is jellemző, hogy ha egy intézmény nem úgy működik, ahogy nekik megfelel, akkor megszüntetik vagy átszervezik.
Drucker kibújt, Hargaš vádolt
Az STVR O 5 minút 12 című politikai műsorában ezen a héten Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter és Ján Hargaš (PS) vitáztak.
„Elsősorban szeretném elmondani, hogy ezt a hivatalt még Peter Pellegrini kormányzása alatt hozták létre, és ilyen hivatalra szükség van, mert védenie kell az ilyen bejelentőket”
– mondta Drucker, majd kiemelte, hogy ő maga nem volt jelen a kormányülésen, ezért nem tud első kézből nyilatkozni a döntésről. Úgy véli azonban, hogy a gyorsított törvényalkotási eljárás indokainak tisztázása egyértelműen a belügyminiszter, illetve az igazságügyi miniszter feladata, hiszen ők terjesztették elő a javaslatot. Kiemelte továbbá, hogy „két hivatal egyesítéséről van szó egyetlen intézménnyé”, és hangsúlyozta:
„egy ilyen hivatalnak, amely védi a közérdekű bejelentőket, itt működnie kell”.
Hargaš ezzel szemben úgy látja, hogy a változtatás mögött Šutaj Eštok személyes bosszúja húzódik meg: szerinte a belügyminiszter azért kezdeményezheti a hivatal átalakítását, mert nem sikerült eltávolítania a számára kényelmetlen rendőröket a szolgálatból, és mert a hivatal korábban bírságokat szabott ki vele szemben.
„Szerintem ez elsősorban támadás a szlovákiai igazságosság ellen, és erre ennél a kormánynál már lassan kezdtünk is hozzászokni” – jelentette ki Hargaš, majd hozzátette: „Mi bosszútörvénynek nevezzük”.
Kapcsolódó cikkünk
Új hivatal veheti át a bűncselekmények áldozatainak kárpótlását. Az ezzel kapcsolatos ügyeket eddig a Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO) oldotta. Most a kormány ezt megszüntetné és egy új hivatallal váltatná fel.
A szlovák kormány jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint megszűnik a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO), és helyette létrejön egy új, központi intézmény: A bűncselekmények áldozatainak és a társadalomellenes tevékenységet bejelentőknek védelmet nyújtó hivatal. Az új hivatal a kormány szerint hatékonyabban fogja össze az eddig széttagolt feladatköröket.
Gyorsított eljárás lesz
A tervezet értelmében az új szerv átveszi a bűncselekmények áldozatainak kártalanításával kapcsolatos teendőket is, amely jelenleg az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A kormány a jogszabály gyorsított eljárásban történő parlamenti tárgyalását is támogatta, így a törvény pedig a kihirdetés napján hatályba lépne.
Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer „több állami szerv között oszlik meg”, ami rontja a hatékonyságot és gyengíti a bűncselekmények áldozatainak és a bejelentőknek nyújtott garanciákat. A széttagoltság miatt sok érintett nem jut megfelelő és egységes védelemhez, különösen akkor, ha másodlagos áldozathibáztatással vagy megtorlással kell szembenéznie.
Fico: Az új hivatal a hibák rendezésére jön létre
A kormányülés után Robert Fico (Smer) miniszterelnök közölte, hogy az új hivatalt annak okán szeretnék létrehozni, hogy „bonyolult eljárások vannak, amelyek hihetetlenül elhúzzák a 2020–2023 közötti időszak különböző hibáihoz kapcsolódó lépéseket”. Hangsúlyozta, nem büntetőügyekről beszél.
„De a belügyminisztérium kezében is vannak mechanizmusok a fegyelmi vétségek rendezésére, ezért szükséges volt döntést hozni az új hivatal létrehozásáról”
– mondta a kormányfő, majd hozzátette, hogy a javaslat garantálja, hogy Szlovákia teljesíteni fogja a helyreállítási tervből fakadó kötelezettségeit.
Jogvita Šutaj Eštokkal
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter jogi vitában áll a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatallal, mert 114 ezer eurós bírságot kapott. A büntetés oka, hogy Ján Čurilla és más, védett bejelentői státuszú rendőrök szolgálaton kívül helyezésekor nem kérte ki a hivatal jóváhagyását. A bírság jogszerűsége miatt a belügyminisztérium és a hivatal bíróságon pereskedik.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek bocsánatot kell kérnie hat rendőrtől, köztük Ján Čurillától, amiért korábban kijelentéseiben a maffiózó Mikuláš Černákhoz hasonlította őket.
A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.
A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.
A rendőrök még korábban pert indítottak a miniszter kijelentései miatt, ám Šutaj Eštok négy hónapon keresztül nem reagált a keresetre. A mulasztás következtében a rendőrök jogerős ítéletet értek el – hívta fel a figyelmet az őket képviselő ügyvéd, Peter Kubina. Mint mondta, az ítélet immár végrehajtható, és a végrehajtó már zárolta is a miniszter bankszámláját.
Kubina a bejegyzésében kiemeli, hogy ezt a pénzt Šutaj Eštoknak a saját vagyonából kell kifizetnie, nem pedig az államéból, mivel a kereset fizikai személyként, és nem a Belügyminisztérium ellen irányult.
“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” – írta az ügyvéd.
Kubina szerint a döntés végrehajtásának halogatása csak tovább növelné a költségeket. A miniszternek ugyanis a késedelem miatt kamatokat is kell fizetnie, emellett állnia kell az esetleges végrehajtási eljárás költségeit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint négy éve tart az eljárás a NAKA-nyomozók, Ján Čurilla és társai ellen, akik korábban a legnagyobb korrupciós ügyeket vizsgálták. Letartóztatásuk óta több vádemelési javaslat is született ellenük, de ezek többségét később alaptalannak nyilvánította az ügyészség. Legutóbb a Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni büntetőeljárást szüntette meg a kerületi ügyészség.
Čurilláék korábban olyan korrupciós ügyeket vizsgáltak, mint a Tisztítótűz, az Isten malmai vagy a Júdás. Ezekben az ügyekben olyan nevek merülnek fel, mint Norbert Bödör, Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke, Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész vagy Milan Lučanský, volt országos rendőrfőkapitány.
A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:
a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket
– tájékoztatott a SME.
Az utóbbi hetekben úgy tűnik, több olyan ügyben is kezd elakadni, amelyben Čurilláékat meggyanúsították. Peter Kubina ügyvéd szerint a Veritas nevű felügyeleti nyomozócsoport, amely Čurilláék ügyeivel foglalkozott, széthullott, és a vádemelések sorra összeomlanak. Úgy véli, az ellenük folyó eljárások politikailag motiváltak, és a hatalom bosszúját szolgálják.
Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.
Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.
Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.
Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek
Az ügyészség megszüntette a volt NAKA-nyomozók, Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni eljárást, akiket azzal vádoltak, hogy 2019-ben hamis információk alapján kértek lehallgatásokat, és ezzel félrevezették a bírót. A rendőröket igazságszolgáltatás akadályozásával és hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsították, de az ügyet ejtették. Ez már a Čurilla köréhez tartozó rendőrök elleni több megszüntetett ügy egyike. Dunčko és Magula azonban továbbra sem térhetnek vissza dolgozni, mert egy másik eljárás még folyamatban van ellenük.
Folyamatban lévő ügyek
Jelenleg két eljárás van még folyamatban a Čurilla-csoport tagjai ellen. Még 2024 júliusában gyanúsította meg a rendőrség belső ellenőrzése Ján Čurillát, Pavol Ďurkát, Ľubomír Daňkót (volt NAKA-főnök) és Michal Šúreket (volt különleges ügyész). A vád szerint a rendőrök ún. technikai dossziékat használtak a nagy ügyek vizsgálatakor, hogy előnyhöz jussanak az eljárásokban, és eltitkolják a tanúk vallomásait a védelem elől.
A vádlottak szerint azonban az ilyen dossziék bevett gyakorlatnak számítanak, ezekben gyűjtik a tanúk vallomásait, mielőtt azokat külön ügyekre bontják. A főügyész korábban ideiglenesen felfüggesztette Šúreket, de ő 2025 februárjában visszatérhetett a munkába.
Jelenleg a vádlottak a Főügyészség döntésére várnak. Abban bíznak, hogy a vádat a 363. paragrafus alapján megszüntessék.
A második folyamatban lévő eljárás Dunčko és Magula ellen folyik. A két nyomozót 2025 júniusában gyanúsították meg. A vád hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása. Maguláék ügyvédje, Kubina panaszt nyújtott be az ügy kapcsán. Jelenleg a panasz elbírálására várnak.
Kapcsolódó cikkünk
A Ján Čurilla körül csoportosuló rendőrök beperelték Robert Fico miniszterelnököt és Tibor Gašpart, a parlament alelnökét – számolt be róla az Aktuality portál. Čurillaék több tízezer eurós kártérítést követelnek. Szerintük a Smer politikusainak nyilatkozatai túllépték a tűréshatárt.
Tibor Gašpar parlamenti alelnök nyilvánosan azt állította, hogy Čurilláék felelősek emberek tucatjainak haláláért. Robert Fico kormányfő pedig egyenesen terroristához hasonlította Ján Čurilla rendőrt. A Čurilla-körhöz tartozó rendőrök szerint ez már túl van minden határon, ezért most személyiségvédelmi pert indítottak Fico és Gašpar ellen.
A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.
Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.
Ján Čurilla korábban az Aktuality.sk Na rovinu című műsorában is azt mondta, hogy a miniszterelnök támadásai túlmentek a józan ész és az illem határain, ezért bíróság elé viszi az ügyet. Most be is nyújtotta a keresetet személyiségi jogainak védelme érdekében, és bocsánatkérést, valamint 20 ezer euró nem vagyoni kártérítést követel tőle.
Tibor Gašpart is perbe fogják. Ő szintén áprilisban vádolta meg nyilvánosan Čurilláékat. Akkori sajtótájékoztatóján egy listát mutatott be olyan személyekről, akiket korábban eljárás alá vontak, és akik állítólag a szóban forgó rendőrök miatt vesztették életüket.
„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”
– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.
Hasonló pert indítottak korábban Boris Kollár ellen is. Ő volt az első, aki 2021 tavaszán a „Čurilla-féle maffia“ kifejezést használta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóira. Egy nem jogerős bírósági ítélet szerint a Sme rodina elnökének 50 ezer eurót kell fizetnie Čurillának, és nyilvánosan bocsánatot kell kérnie.
Matúš Šutaj Eštok ugyanakkor továbbra is kiáll a Čurilla-nyomozócsoport tagjairól tett korábbi kijelentései mellett. Azt mondta, munkaköri leterheltsége miatt a Slovensko.sk oldalon levő elektronikus postaládáját gyakorlatilag nem használja, és szerinte a bíróságnak más úton is értesítenie kellett volna őt. A miniszter a közösségi médiában reagált a nyomozók ügyvédjének bejelentésére.
„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.
Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.
Šutaj Eštok kijelentette, nem volt lehetősége elmondani a saját álláspontját a bírósági eljárás során, és ha erre sor kerülhetett volna, a bíróság másképp látná az ügyet. „Megismétlem, hogy kitartok a kijelentéseim mellett, és minden jogi eszközt kihasználok, hogy megváltoztassam ezt a kétes bírósági döntést. Megfélemlíthetnek, büntethetnek a véleményem miatt, de a meggyőződésemet nem vehetik el” – tette hozzá.
(dennikn, aktuality, tasr)
A belügyminiszter az új hivatal kapcsán a kormányülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a létrehozás ötlete közös kezdeményezésként született meg a belügyminisztérium, a kormányhivatal és az igazságügyi minisztérium részéről. Az új hivatal vezetőjét a szlovák parlament fogja megválasztani. „A törvényjavaslatot a parlament következő ülésére terjesztjük be, és tárgyalunk arról, hogy a napirend elejére kerüljön” – közölte a miniszter.
Az ÚOO elutasítja a politikai beavatkozást
A Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal közleménye szerint a kormány jogi és érdemi indok nélkül, célzott intézkedésekkel próbálja eltávolítani a hivatal vezetését.
„Az ilyen beavatkozás közvetlen veszélyt jelent a rendszer függetlenségére, stabilitására és működőképességére. A hivatal feladata ugyanis, hogy védelmet biztosítson azok számára, akik a munkavégzés során jogsértéseket jelentenek. E lépés egyúttal aláássa a nyilvánosság bizalmát abban, hogy az állam képes biztonságos és igazságos környezetet teremteni a bejelentők számára”
– áll a hivatal nyilatkozatában.
Az ÚOO felhívta a figyelmet, hogy Zuzana Dlugošovát, a hivatal elnökét azóta próbálják meneszteni, mióta a hivatal három bírságot szabott ki, és a negyedik szankcióról dönt a Šutaj Eštok vezette belügyminisztérium ellen. A hivatal több alkalommal jelezte a tervezett törvénymódosítások negatív hatásait is.
„Úgy érzékelem, hogy a politikusok a változtatások révén a hivatal és döntéseinek függetlenségét kívánják gyengíteni” – mondta Dlugošová, majd hozzátette, hogy „a kormány lépése egyenesen ellentétes a jogállamiság elveivel”.
(tasr, dennikn)
A szakmai állásfoglalást több mint 50 elismert jogász és közéleti szakember támogatta Szlovákia igazságszolgáltatásából, akadémiai szférájából és az ügyvédi karból.
A szakmai állásfoglalás itt írható alá jogi és magánszemélyként egyaránt.
Az állásfoglást többek között Daniel Šváby, az Európai Unió Bíróságának korábbi bírája és Ján Mazák, az Alkotmánybíróság volt elnöke és az EU Bíróságának egykori főtanácsnoka is aláírta.
Ma dőlhet el az ÚOO sorsa
Ma délután elkezdődött a parlament 43. ülése, amelyen az előzetes információk alapján prioritást fog élvezni az ÚOO működését érintő törvényjavaslat. A javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalják, így még ma eldőlhet a hivatal sorsa.
Egy parlamenti képviselő, Ján Ferenčák (Hlas) már előre jelezte, hogy nem hajlandó támogatni a Bejelentővédelmi Hivatal megszüntetését. Azzal indokolta döntését, hogy ez nem szerepelt a kormány programnyilatkozatában, és szerinte a gyorsított törvényalkotási eljárás sem indokolt.
A hivatal megszüntetése ellen tiltakozva a Demokraták tüntetést hirdettek ma délután 5 órára a parlament elé. Az akcióhoz már több ellenzéki párt – a Progresszív Szlovákia, az SaS és a KDH – is csatlakozott.
Kapcsolódó cikkünk
Új hivatal veheti át a bűncselekmények áldozatainak kárpótlását. Az ezzel kapcsolatos ügyeket eddig a Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO) oldotta. Most a kormány ezt megszüntetné és egy új hivatallal váltatná fel.
A szlovák kormány jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint megszűnik a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal (ÚOO), és helyette létrejön egy új, központi intézmény: A bűncselekmények áldozatainak és a társadalomellenes tevékenységet bejelentőknek védelmet nyújtó hivatal. Az új hivatal a kormány szerint hatékonyabban fogja össze az eddig széttagolt feladatköröket.
Gyorsított eljárás lesz
A tervezet értelmében az új szerv átveszi a bűncselekmények áldozatainak kártalanításával kapcsolatos teendőket is, amely jelenleg az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A kormány a jogszabály gyorsított eljárásban történő parlamenti tárgyalását is támogatta, így a törvény pedig a kihirdetés napján hatályba lépne.
Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer „több állami szerv között oszlik meg”, ami rontja a hatékonyságot és gyengíti a bűncselekmények áldozatainak és a bejelentőknek nyújtott garanciákat. A széttagoltság miatt sok érintett nem jut megfelelő és egységes védelemhez, különösen akkor, ha másodlagos áldozathibáztatással vagy megtorlással kell szembenéznie.
Fico: Az új hivatal a hibák rendezésére jön létre
A kormányülés után Robert Fico (Smer) miniszterelnök közölte, hogy az új hivatalt annak okán szeretnék létrehozni, hogy „bonyolult eljárások vannak, amelyek hihetetlenül elhúzzák a 2020–2023 közötti időszak különböző hibáihoz kapcsolódó lépéseket”. Hangsúlyozta, nem büntetőügyekről beszél.
„De a belügyminisztérium kezében is vannak mechanizmusok a fegyelmi vétségek rendezésére, ezért szükséges volt döntést hozni az új hivatal létrehozásáról”
– mondta a kormányfő, majd hozzátette, hogy a javaslat garantálja, hogy Szlovákia teljesíteni fogja a helyreállítási tervből fakadó kötelezettségeit.
Jogvita Šutaj Eštokkal
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter jogi vitában áll a jelenlegi Bejelentők Védelméért Felelős Hivatallal, mert 114 ezer eurós bírságot kapott. A büntetés oka, hogy Ján Čurilla és más, védett bejelentői státuszú rendőrök szolgálaton kívül helyezésekor nem kérte ki a hivatal jóváhagyását. A bírság jogszerűsége miatt a belügyminisztérium és a hivatal bíróságon pereskedik.
Kapcsolódó cikkünk
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszternek bocsánatot kell kérnie hat rendőrtől, köztük Ján Čurillától, amiért korábban kijelentéseiben a maffiózó Mikuláš Černákhoz hasonlította őket.
A bíróság döntése értelmében mindegyiküknek 15 ezer euró kártérítés jár, vagyis a miniszternek összesen mintegy 90 ezer eurót kell kifizetnie, plusz a kamatokat.
A belügyminiszter nemcsak Čurilla, hanem Pavol Ďurka, Štefan Mašin, Milan Sabota, Róbert Magula és Branislav Dunčko felé is bocsánatkéréssel tartozik.
A rendőrök még korábban pert indítottak a miniszter kijelentései miatt, ám Šutaj Eštok négy hónapon keresztül nem reagált a keresetre. A mulasztás következtében a rendőrök jogerős ítéletet értek el – hívta fel a figyelmet az őket képviselő ügyvéd, Peter Kubina. Mint mondta, az ítélet immár végrehajtható, és a végrehajtó már zárolta is a miniszter bankszámláját.
Kubina a bejegyzésében kiemeli, hogy ezt a pénzt Šutaj Eštoknak a saját vagyonából kell kifizetnie, nem pedig az államéból, mivel a kereset fizikai személyként, és nem a Belügyminisztérium ellen irányult.
“Ez nagy erkölcsi elégtétel, amely segít ezeknek a becsületes, törvénytelenül félreállított rendőröknek átvészelni a szolgálaton kívüli időszakot” – írta az ügyvéd.
Kubina szerint a döntés végrehajtásának halogatása csak tovább növelné a költségeket. A miniszternek ugyanis a késedelem miatt kamatokat is kell fizetnie, emellett állnia kell az esetleges végrehajtási eljárás költségeit is.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Több mint négy éve tart az eljárás a NAKA-nyomozók, Ján Čurilla és társai ellen, akik korábban a legnagyobb korrupciós ügyeket vizsgálták. Letartóztatásuk óta több vádemelési javaslat is született ellenük, de ezek többségét később alaptalannak nyilvánította az ügyészség. Legutóbb a Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni büntetőeljárást szüntette meg a kerületi ügyészség.
Čurilláék korábban olyan korrupciós ügyeket vizsgáltak, mint a Tisztítótűz, az Isten malmai vagy a Júdás. Ezekben az ügyekben olyan nevek merülnek fel, mint Norbert Bödör, Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke, Dušan Kováčik korábbi speciális ügyész vagy Milan Lučanský, volt országos rendőrfőkapitány.
A letartóztatás óta a rendőrök neve újra és újra előkerül a rendőrségi felügyeleti szervek akciói során, illetve politikai sajtótájékoztatókon:
a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) például „cowboyoknak” és „gazemberek bandájának” nevezte őket
– tájékoztatott a SME.
Az utóbbi hetekben úgy tűnik, több olyan ügyben is kezd elakadni, amelyben Čurilláékat meggyanúsították. Peter Kubina ügyvéd szerint a Veritas nevű felügyeleti nyomozócsoport, amely Čurilláék ügyeivel foglalkozott, széthullott, és a vádemelések sorra összeomlanak. Úgy véli, az ellenük folyó eljárások politikailag motiváltak, és a hatalom bosszúját szolgálják.
Az érintett rendőrök jelenleg felfüggesztés alatt állnak, munkaidejükben otthon kell tartózkodniuk, minimálbért kapnak.
Kubina szerint újabb vádemelések várhatók, hogy leplezzék a korábbi kudarcokat és eltereljék a figyelmet a kormány népszerűtlen intézkedéseiről.
Úgy látja, a rendőrség belső ellenőrzési osztályán dolgozók lelkesedése is csökken, ami akadályozhatja az eljárások folytatását.
Dunčko és Magula ellen újabb vádakat ejtettek
Az ügyészség megszüntette a volt NAKA-nyomozók, Branislav Dunčko és Róbert Magula elleni eljárást, akiket azzal vádoltak, hogy 2019-ben hamis információk alapján kértek lehallgatásokat, és ezzel félrevezették a bírót. A rendőröket igazságszolgáltatás akadályozásával és hatáskörrel való visszaéléssel gyanúsították, de az ügyet ejtették. Ez már a Čurilla köréhez tartozó rendőrök elleni több megszüntetett ügy egyike. Dunčko és Magula azonban továbbra sem térhetnek vissza dolgozni, mert egy másik eljárás még folyamatban van ellenük.
Folyamatban lévő ügyek
Jelenleg két eljárás van még folyamatban a Čurilla-csoport tagjai ellen. Még 2024 júliusában gyanúsította meg a rendőrség belső ellenőrzése Ján Čurillát, Pavol Ďurkát, Ľubomír Daňkót (volt NAKA-főnök) és Michal Šúreket (volt különleges ügyész). A vád szerint a rendőrök ún. technikai dossziékat használtak a nagy ügyek vizsgálatakor, hogy előnyhöz jussanak az eljárásokban, és eltitkolják a tanúk vallomásait a védelem elől.
A vádlottak szerint azonban az ilyen dossziék bevett gyakorlatnak számítanak, ezekben gyűjtik a tanúk vallomásait, mielőtt azokat külön ügyekre bontják. A főügyész korábban ideiglenesen felfüggesztette Šúreket, de ő 2025 februárjában visszatérhetett a munkába.
Jelenleg a vádlottak a Főügyészség döntésére várnak. Abban bíznak, hogy a vádat a 363. paragrafus alapján megszüntessék.
A második folyamatban lévő eljárás Dunčko és Magula ellen folyik. A két nyomozót 2025 júniusában gyanúsították meg. A vád hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása. Maguláék ügyvédje, Kubina panaszt nyújtott be az ügy kapcsán. Jelenleg a panasz elbírálására várnak.
Kapcsolódó cikkünk
A Ján Čurilla körül csoportosuló rendőrök beperelték Robert Fico miniszterelnököt és Tibor Gašpart, a parlament alelnökét – számolt be róla az Aktuality portál. Čurillaék több tízezer eurós kártérítést követelnek. Szerintük a Smer politikusainak nyilatkozatai túllépték a tűréshatárt.
Tibor Gašpar parlamenti alelnök nyilvánosan azt állította, hogy Čurilláék felelősek emberek tucatjainak haláláért. Robert Fico kormányfő pedig egyenesen terroristához hasonlította Ján Čurilla rendőrt. A Čurilla-körhöz tartozó rendőrök szerint ez már túl van minden határon, ezért most személyiségvédelmi pert indítottak Fico és Gašpar ellen.
A miniszterelnök idén áprilisban a parlamentben esett neki látványosan a volt rendőrtisztnek, az SaS képviselője, Ondrej Dostál kérdésére reagálva.
Fico egyenesen őrültnek nevezte ekkor Čurillát, végül pedig ahhoz a merénylőhöz hasonlította, aki tavaly rálőtt.
Ján Čurilla korábban az Aktuality.sk Na rovinu című műsorában is azt mondta, hogy a miniszterelnök támadásai túlmentek a józan ész és az illem határain, ezért bíróság elé viszi az ügyet. Most be is nyújtotta a keresetet személyiségi jogainak védelme érdekében, és bocsánatkérést, valamint 20 ezer euró nem vagyoni kártérítést követel tőle.
Tibor Gašpart is perbe fogják. Ő szintén áprilisban vádolta meg nyilvánosan Čurilláékat. Akkori sajtótájékoztatóján egy listát mutatott be olyan személyekről, akiket korábban eljárás alá vontak, és akik állítólag a szóban forgó rendőrök miatt vesztették életüket.
„Ők a Čurilla-csoport működésének áldozatai”
– jelentette ki Gašpar, egyúttal azt hangoztatta, hogy nyomást gyakoroltak a gyanúsítottakra, ami öngyilkosságba hajszolta őket.
Hasonló pert indítottak korábban Boris Kollár ellen is. Ő volt az első, aki 2021 tavaszán a „Čurilla-féle maffia“ kifejezést használta a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) nyomozóira. Egy nem jogerős bírósági ítélet szerint a Sme rodina elnökének 50 ezer eurót kell fizetnie Čurillának, és nyilvánosan bocsánatot kell kérnie.
Matúš Šutaj Eštok ugyanakkor továbbra is kiáll a Čurilla-nyomozócsoport tagjairól tett korábbi kijelentései mellett. Azt mondta, munkaköri leterheltsége miatt a Slovensko.sk oldalon levő elektronikus postaládáját gyakorlatilag nem használja, és szerinte a bíróságnak más úton is értesítenie kellett volna őt. A miniszter a közösségi médiában reagált a nyomozók ügyvédjének bejelentésére.
„Mindennek a teteje, hogy nem is igyekeztek más módon megállapítani, van-e tudomásom a bírósági eljárásról. És egyáltalán nem érdekelték az én érveim. Mindenki tudja, hogy belügyminiszterként hol tartózkodom, azt is, hogy pártelnökként hol, és hogy hol lakom” – jelentette ki Šutaj Eštok.
Azt is leszögezte, nem kérdőjelezi meg a jogállam működését és a bíróságok függetlenségét.
Šutaj Eštok kijelentette, nem volt lehetősége elmondani a saját álláspontját a bírósági eljárás során, és ha erre sor kerülhetett volna, a bíróság másképp látná az ügyet. „Megismétlem, hogy kitartok a kijelentéseim mellett, és minden jogi eszközt kihasználok, hogy megváltoztassam ezt a kétes bírósági döntést. Megfélemlíthetnek, büntethetnek a véleményem miatt, de a meggyőződésemet nem vehetik el” – tette hozzá.
(dennikn, aktuality, tasr)
A belügyminiszter az új hivatal kapcsán a kormányülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a létrehozás ötlete közös kezdeményezésként született meg a belügyminisztérium, a kormányhivatal és az igazságügyi minisztérium részéről. Az új hivatal vezetőjét a szlovák parlament fogja megválasztani. „A törvényjavaslatot a parlament következő ülésére terjesztjük be, és tárgyalunk arról, hogy a napirend elejére kerüljön” – közölte a miniszter.
Az ÚOO elutasítja a politikai beavatkozást
A Bejelentők Védelméért Felelős Hivatal közleménye szerint a kormány jogi és érdemi indok nélkül, célzott intézkedésekkel próbálja eltávolítani a hivatal vezetését.
„Az ilyen beavatkozás közvetlen veszélyt jelent a rendszer függetlenségére, stabilitására és működőképességére. A hivatal feladata ugyanis, hogy védelmet biztosítson azok számára, akik a munkavégzés során jogsértéseket jelentenek. E lépés egyúttal aláássa a nyilvánosság bizalmát abban, hogy az állam képes biztonságos és igazságos környezetet teremteni a bejelentők számára”
– áll a hivatal nyilatkozatában.
Az ÚOO felhívta a figyelmet, hogy Zuzana Dlugošovát, a hivatal elnökét azóta próbálják meneszteni, mióta a hivatal három bírságot szabott ki, és a negyedik szankcióról dönt a Šutaj Eštok vezette belügyminisztérium ellen. A hivatal több alkalommal jelezte a tervezett törvénymódosítások negatív hatásait is.
„Úgy érzékelem, hogy a politikusok a változtatások révén a hivatal és döntéseinek függetlenségét kívánják gyengíteni” – mondta Dlugošová, majd hozzátette, hogy „a kormány lépése egyenesen ellentétes a jogállamiság elveivel”.
(tasr, dennikn)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
