Alábbiakban a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményét adjuk közre.
Lourdes és Fatima is azok közé a zarándokhelyek közé tartoznak, ahol megtalálhatóak a Marko Ivan Rupnik volt jezsuita szerzeteshez köthető mozaikok. A művésszel szemben a közelmúltban több egyházi eljárást is lefolytattak, felnőtteket érintő határátlépések vádjában.
Az elmúlt napokban Lourdes-ban letakarták ezeket alkotásokat, Fatimában pedig a továbbiakban nem használják fel őket a promóciós anyagaikban.
A mátraverebély-szentkúti zarándokhely szabadtéri oltáránál 2014-ben készült el az a mozaik, amely a Rupnik vezette Centro Aletti művészeti stúdió alkotása. A mű születésekor a felmerült erkölcsi áthágások nem voltak ismertek.
Ezért is helyez nagy hangsúlyt az emberi méltóság védelmére a renden belül, más szerzetesi közösségekkel együtt, illetve a felsőoktatásban is. Úgy gondoljuk, hogy az áldozatokkal való szolidaritásnak mindezek lényeges megnyilvánulásai.
A nagy méretű szentkúti mozaik Szűz Mária életének legfontosabb eseményeit ábrázolja, ahol az apszisban a mennyekbe fölvett Istenszülőt első szent királyaink, valamint Boldog Meszlényi Zoltán vértanú esztergomi segédpüspök, Boldog Salkaházi Sára vértanú szociális testvér, Assisi Szent Ferenc és a magyar ferences vértanúk övezik. Meszlényi Zoltánt 1950-ben a kistarcsai gyűjtőtáborban verték agyon, Salkaházi Sárát a nyilasok lőtték a Dunába az ostrom idején, mert mentette a zsidókat, ferences vértanú rendtársaink közül pedig többen szintén megszenvedték mindkét rendszert. Az ábrázolás azt fejezi ki, hogy ugyanaz a katolikus hit, amelyet szent királyainktól kaptunk, tette képessé ezeket a vértanúkat arra, hogy a XX. század diktatúráiban életüket adják Istenért és embertársaikért.
Amikor ez utóbbi körülmény kerül megfontolásra a mozaikkal kapcsolatban, számunkra jelentőséggel bír az a tény, hogy az alkotás nem egyedül Rupnik műve, hanem a Centro Aletti alkotói közösség tagjainak munkája, akik – primer vagy szekunder módon – maguk is áldozatai (voltak) a visszaéléseknek.
A kegyhely épp a bűnöktől való megszabadulás helye, ahol megerősödhetünk abban, hogy a bűn nem erősebb a keresztény reménynél, és hogy az evangélium örömhírét nem semmisíti meg a gonoszság. Itt éppen Isten jóságának örök és megmásíthatatlan üdvözítő szándékáról akarunk tanúságot tenni, amelyre a mozaikon ábrázolt evangélium, valamint a szentek és a vértanúk példája is tanít.
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
