A liberális agitátorok állandóan azt harsogják, hogy a migránsok fogják eltartani az elöregedő Európát. Most viszont kiderült az, amit a racionális emberek már kezdettől fogva mondtak: nemhogy nem így lesz, nemhogy még csak nullszaldósak sem lesznek, hanem az európaiaknak kell majd többet dolgozniuk az új élősködők eltartására is. Alább olvasható az erről szóló Breitbart-cikk fordítása.
Svédország arra kényszerül, hogy felemelje a nyugdíjkorhatárt a tömeges bevándorlás politikája kifizetésére
A Svédország-beli lakosságnövekedés emelkedő költségei, melyeket majdnem teljességgel a tömeges migráció hajt, arra kényszerítették a kormányzatot, hogy komolyan fontolja meg a nemzeti nyugdíjkorhatár felemelését a hozzáadódó költségek kifizetésére.
A Svéd Szocialista Párthoz tartozó pénzügyminiszter, Magdalena Andersson bejelentette, hogy a nyugdíjkorhatárt a közeljövőben valószínűleg emelni fogják azért, hogy ellensúlyozzák a megnövekedett jóléti költségeket, tudósított a svéd Expressen újság.
„Azok számára, akik 30 évesen kezdenek dolgozni, lehetőségnek kell lenni arra, hogy 65 évnél tovább dolgozzanak”, mondta Andersson.
A miniszter a megjegyzéseit azt követően tette, hogy a helyhatósági és megyei ügyek tanácsa (SKL) e hét [2017. december 11-17.] elején egy gazdasági jelentést bocsátott ki. A jelentés azt állította, hogy Svédország lakosságának drámai növekedése miatt a jóléti állam gyorsabban fog nőni, mint az adózás révén megszerzett bevétel.
A migránsok betódulása, valamint Svédország növekvő születésszáma miatt az ország lakossága gyorsabban terebélyesedett, mint majdnem bármely más európai országé.
Néhány svéd város, mint a déli Malmö városa, lakosságnövekedését majdnem egészében a túlnyomórészt közel-keleti országokból való tömeges migrációnak köszönheti.
Az SKL tanulmánya azt állítja, hogy 47 milliárd svéd koronányi rés van a jelenlegi bevétel és a jóléti állam költségei között, amit vagy adóemeléssel, vagy a nyugdíjkorhatár emelésével kell majd pótolni.
Miközben a migránsok növelik a svéd jóléti állam költségét a szolgáltatásokra rárakódott infrastruktúra és költségek vonatkozásában, sokan munkanélküliek, és közvetlenül segélyen élnek. Egy nemrégen kelt jelentés azt mutatta, hogy miközben az őshonos svédek munkanélküliségi aránya körülbelül 3,9 százalék, ez a külföldi hátterű svéd lakosoknál 21,8 százaléknál áll.
Egy 2016-os jelentés azt állította, hogy az egy évnyi migránsválságnak a svéd adófizetőre eső költsége akár 600 milliárd svéd koronára is rúghat, ami elegendő, hogy a nemzeti fegyveres erőket a következő 14 évre kifizesse. Jan Tullberg, a Stockholmi Egyetem docense a számításokat a jóléti és lakhatási költségekre, oktatási költségekre és egyéb tényezőkre alapozva végezte.
(Hidra – Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
