Első hallásra talán kissé meredeknek és vakmerőnek tűnő kijelentés, de korántsem csupán hóbortos magyar kutatók vetették fel először a sumer-magyar rokonság kérdését. A kutatási anyagok és a vélemények szerteágazók, és megfontolásra érdemesek.
Jules Oppert (1825-1905) francia filológus, orientalista és archeológus, írta 1855-ben, hogy az írásfeltaláló népek a nagy uráli nyelvcsoporthoz tartozik, s itt uráli nyelvcsoporton szkítát, tatárt vagy turánit ért.
Pár évvel később a szkíta nyelvet rokonítja a magyar, a mongol és a török nyelvekkel.
Újabb egy évtizednyi kutatás fényben az írásfeltaláló népet „su-me-er” névvel illeti, míg a sumérok nyelvét a finn és a török nyelv mellett a magyarral rokonítja. Ezt bizonyítandó nyelvtani és szótani példákat sorol fel.
Egy másik kutatót is érdemes név szerint megemlíteni: ő Francois Lenormant (1837-1883), francia asszírilógust és régészt. Ő többek között az akkád nyelvű agyagtáblák elolvasásával szerzett magának vitathatatlan érdemeket. Lenormant akkádnak nevezte a sumért. Teljes nyelvtant állított össze, amely 548 ékjelet tartalmazott fonetikus és ideografikus olvasattal. Ezt a bizonyos nyelvet pedig a magyarral és a baszkkal rokonította.
Henry Creswicke Rawlinson (1810-1895) sumerológus mellett sem mehetünk el szó nélkül, aki az angol nyelven kívül a görög, a latin, a perzsa és az arab nyelvekkel is jóban volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az ékírás megfejtésében. Ő a sumer nyelvet szkíta nyelvnek nevezte, továbbá azt a következtetést vonta le, hogy a legrégebbi ékiratok szkíta nyelvűek.
Szándékosan nem mai nyelvészeket hoztam fel példaként, hanem nemzetközi szaktekintélyeket, akiknek a munkássága aligha vonható kétségbe. Akit a téma jobban érdekel és szeretne elmélyedni a sumér-magyar nyelvrokonság rejtelmeiben, bátran nézzen utána. Több témába vágó anyagot is fog találni.
Hangsúlyozom, hogy a nyelvi hasonlóságok csupán egyik ágát jelentik/jelenthetik a sumér-magyar rokonságnak. Ezen kívül ajánlatos más irányból is megközelíteni a jelenséget!
Korábbi cikkemben már utaltam arra, hogy az özönvíz korszakában élő Nimród ősatyánktól származtatja több királyi krónikásunk is az Árpád-házi királyokat. Mint tudjuk, a Biblia szerint Nimród „Sineár földjén” uralkodott. Mit ért a Biblia „Sineár földjén”? – Sumért, vagyis Mezopotámiát. (Miként a Tarih-i Üngürüsz Adzsem földje alatt szintén Sumért érti.)
Merő véletlen volna, hogy találunk ezen a vidéken (ma Irak területe) egy Nimrud nevű várost, ami Asszíria második legnagyobb városa volt. Az arabok a mitikus király, Nimród után Nimrudra keresztelték át. A Bibliában Kalah, Xenophónnál Larissza néven találjuk. Ma Kalhu a neve.
A történelemből megtudhatjuk, hogy akkortájt egy istenség uralkodott arrafelé, akit Ninurtának hívtak. A település Tel-Nimrud. Hogy-hogy nem, az ő nevéből ered a vadászkirály, Nimród neve. (Egyébként Ninurta nevét négy uralkodó a nevébe is felvette.)
Ninurta olyan hatalmas vadász volt a maga korában, hogy 365 harcossal járt. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a 365-ös szám megfeleltethető az év egy-egy napjának, így Ninurta/Nimród az idő ura volt, pontosabban a Napisten egyik megnyilvánulási formája, hiszen a Nap teszi meg 365 nap alatt a sugárzó útján az égbolton.
További összevetést igényel Nimrud-Dag vagy Nemrud-Dag (Nimrud-hegy) és a mi Nimródunk. Az említett Délkelet-Anatóliai hegyen az uralkodó I. Antiokhosz istenszobrokat állíttatott, melyek közé a sajátját is iktatta, ezzel bizonyítván saját isteni eredetét. Elgondolkodtató, hogy a szobrok Heraklész, Zeusz-Ahuramazdát, Tükhét (sorsitennő) és Apollón-Mithrászt ábrázolták I. Antiokhosz társaságában. Vajon véletlen volna az égistennek, sorsistennővel és a napistennel való kapcsolata?
Ha már a Napistennél tartunk, akkor megfontolandó a sumér-magyar mitológia néhány alábbi párhuzama.
A sumer Imdugud madár megfeleltethető a magyar Turulnak.
A sumérokat az Imdugud madár nemzette, míg Álmost a napisten madara, a Turul.
A sumer mitológiában találunk Emes ősanyát, ugyanakkor a magyar mitológiában ott van Emese, aki Álmost hozza a világra.
Istenanya-kultusszal találkozunk Mezopotámiában és a Kárpát-medencében egyaránt.
Istár a termékenység istennő akkád-babiloni neve (a sumérben Inanna vagy Innin), míg Ister a Duna neve. Vannak, akik a kettő szó között látnak összefüggést. Ugyanakkor úgy is értékelhetjük, hogy Istár a Vénusz istennője és megszemélyesítője, ami pedig Esthajnalcsillaként a magyar napvallás kiemelt jelentőségű princípiuma.
Istár istennő templomát pedig többek között megtaláljuk Mári-ban, az egyik ókori mezopotámiai városban. Mári ezen kívül a sumer királylista szerint a vízözön utáni 10. dinasztia névadója: Mári dinasztia.
Ezen felül a sumer anyaistennő Baba (Ningirszu felesége) és Mari, míg a csángóknál (Csíksomlyó) találkozunk Babba Máriával. Babba Mária a Napbaöltözött Asszony, aki a magyarság ősi hitének istenanya-alakja, valószínűleg napistennő. Ez lehetett az ősidőkbe visszanyúló Boldogasszony-tiszteletünk egyik forrása.
Sok apró puzzle-darab ez, amit mindenki kedve, beállítódása és intelligenciája szerint próbálhat egymáshoz illeszteni. Aki elmélyed az effajta kirakós játékokban, sokszor tévedhet, de az igazság előbb-utóbb lelepleződik előtte.
További jó igazságkeresést kívánok mindenkinek!
Ha azonosulni tudsz ezzel a gondolkodásmóddal, ha egyetértesz ezzel az életszemlélettel, ha hasonló gondolkodású emberekkel szeretnél tanulni, akkor figyelmedbe ajánlom programjainkat.
Részt vehetsz programjainkon:
Önfejlesztő Műhelyeinken (beszélgetős előadásainkon)Aurafejlesztő és Meditációs KlubjainkonHétvégi töltődéseinken (és Istentiszteleteinken)Bel- és Külföldi zarándoklatainkona Naptemplomunkban és a Pálos kolostorokban tartott IstentiszteleteinkenSzer-napjainkon (szent ünnepnapjainkon)Főnix programunkonÉbresztő Táborunkban
Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül! Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához.
Bővebb információ:
Száraz György
Boldog napot!
The post A sumer-magyar rokonság appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
