Film, színház, muzsika – minden egy helyen. Az InfoRádió összegyűjtötte az év legfontosabb kulturális eseményeit.
A Semmelweis című életrajzi dráma lett 2023 és az elmúlt öt év legnézettebb magyar filmje – derült ki 2024 elején. Magyarország Koltai Lajos alkotását jelölte nemzetközi film kategóriában Oscar-díjra is.
Mérleget vontak az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatában: több mint 3500 program valósult meg Veszprémben és a Bakony-Balaton térség 116 településén kétmillió látogatóval.
Meg kellett hosszabbítani a Renoir-kiállítást a Szépművészeti Múzeumban. A múzeum történetének egyik legnépszerűbb kiállításán a francia mester csaknem 70 alkotását több mint negyedmillióan látták – számolt be Baán László főigazgató.
Januárban búcsút kellett vennünk Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésztől, rendezőtől, a Nemzet Színészétől, helyére a grémium Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választotta, aki már több mint 40 éve játszik a debreceni Csokonai Színházban. Tordy Géza halála után Kulka János színművész, Csomós Mari halála után Pogány Judit kapta meg a Nemzet Színésze címet.
„Az, hogy őt kellett elveszteni ahhoz, hogy én megkapjam ezt az elismerést, az végtelen nagy fájdalom volt. Mindenre gyógyír az idő, ezt szokták mondani. Még nem gyógyult be ez a veszteség, ez a fájdalomérzet, de mindenképpen csitul, és akkor az ember örül annak, hogy a maradék 11 kolléga elfogadott. Ez feltétlenül óriási öröm és megtiszteltetés” – mondta Pogány Judit.
Februárban a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa bejelentette, hogy 2025-ben Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyílik a Városliget mellett. Ugyanebben a hónapban aláírták a Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervezési szerződését. A 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon pedig bemutatták Vermes Dorka első Arni című nagyjátékfilmjét. Eredményt hirdettek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pályázatán. Demeter Szilárd pályázata alapján pedig eldőlt, hogy létrehoznak egy hat intézményből álló kulturális holdingot.
Magyar sikert hozott a márciusi Oscar. Bár magyar film idén sem került be a jelöltek közé. Mihalek Zsuzsa a négy Oscarral díjazott Szegény párák című film berendezője a film két látványtervezőjével együtt Oscar-díjat kapott a legjobb produkciós tervezés kategóriában.
Sztrájkba léptek a Magyar Állami Operaház dolgozói, akik kollektív szerződés elfogadása mellett többek közt a bérek 30 százalékos emelését szerették volna elérni. Pár nap múlva felfüggesztették a tiltakozást, néhány héttel később pedig egyezség született.
Harmincéves jubileumát ünnepelte és országjárásra indult a Magyar Nemzeti Cirkusz. A Nemzet Színésze, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Bodrogi Gyula tortájára áprilisban 90 gyertya került.
„A közönség szeret engem megérteni, és én szeretem megérteni a közönséget. Fölmegy a függöny, én a partnerrel beszélgetek, és a közönség reagál. Amikor csöndben van a néző, akkor is érzem, hogy velem van, és szeretné tudni, hogy mit fogok mondani” – mondta a színművész.
Májusban Western dalok címmel Cseh Tamás kiadatlan dalait tartalmazó vinyl lemez jelent meg. Az Operaház pedig több mint 60 év után ismét műsorra tűzte Daniel Ober 19. századi vígoperáját, a Fra Diavolót, Szinetár Miklós rendezésében.
A Visegrád Reneszánsza Fejlesztési Program keretein belül szenzációs régészeti leletre, egy 15-16 századból származó, Benedetto de Maiano firenzei mester által készített faragott márványtöredékre bukkantak a feltárt ferences kolostorban.
A világ legjobb középületének választották a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult Néprajzi Múzeumot Szingapúrban. De májusban derült ki az is, hogy megmenekülhet Esterházy Péter egykori családi háza: az óbudai önkormányzat tulajdonába kerül és alkotóház lesz.
Júniusban 95. alkalommal rendezték meg az Ünnepi Könyvhetet, könyvbemutatókkal, pódiumbeszélgetésekkel, 170 kiállítóval, 150 standdal és több mint 1000 dedikálással.
Egyedül pályázott, így Baán László maradt a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Nagyszabású Gauguin-kiállítást tervez, de elindul majd az új Nemzeti Galéria építése is.
Júniusban letette az esküt az új kulturális és innovációs miniszter, aki Csák Jánost váltotta a tárca élén. Hankó Balázs egy későbbi interjúban úgy fogalmazott Magyarország az értékvállalás szigete. „Magyarország több mint 1100 éve nemzetünk által itt van Európa szívében, Európa közepén, és fontos, hogy kultúránkban megerősödve, hagyományainkban megerősödve az értékvállalás szigete legyünk. A célunk nem lehet más, mint hogy szigetből szigetcsoport, ebből pedig kontinens legyen” – mondta a miniszter.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző, Demainik Tamásné baba fénymegadó és Piros Ildikó színésznő vehette át a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíját.
Fischer Ivánt nevezték ki az Európai Unió ifjúsági zenekarának zeneigazgatójává.
Átadták a Libri irodalmi díjakat, 40. alkalommal rendezte meg a Filharmónia Magyarország a Régizenei Napokat, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központja pedig a világ egyik legnagyobb kutyatörténeti gyűjteményével gazdagodott.
Júliusban érkezett a hír, hogy először nyerte el magyar táncművész a balettvilág egyik legrangosabb elismerésének számító Benois de La Danse-díjat. A moszkvai Bolsoj vezető táncosával megosztva Balázsi Gergő Ármin kapta a legjobb férfi táncos díját.
Szeptemberben ezúttal is odaítélték a Kaszás Attila-díjat. Balla Esztert váratlanul érte az elismerés, amit nagy megtiszteltetésként élt meg.
Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt választották maguk közé a Nemzet Színészei a júliusban elhunyt Király Levente helyére. A színész-rendező több mint 50 éve a Vígszínház társulatának tagja.
Huszadik alkalommal rendezték meg a Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált. A Pesti Vigadóban átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait.
Októberben jött a hír, hogy 13 epizóddal folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat. Az új részek várhatóan 2025-re készülnek el a kecskeméti rajzfilmstúdióban.
Újabb nagyszabású kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban. Az Istenek és démonok királysága című tárlat az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be, és több mint 150 kölcsönzött műtárgyat tár az érdeklődők elé.
A cannes-i fesztiválpalotában tartották a tízrészes Hunyadi tévésorozat világpremierjét. Nagy László örökösei a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajánlották fel a költő, író, műfordító és képzőművész irodalmi hagyatékát.
Megnyílt a Néprajzi Múzeum állandó kiállítása is, 3000 négyzetméteren több mint 3600 mű tárgyal. A tárlat az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik.
Novemberben ünnepelte fennállásának 35. évfordulóját a Táncpedagógusok Országos Szövetsége, és ebben a hónapban nyitották meg a Szépművészeti Múzeum nagyszabású Munkácsy-kiállítását is, ahol még sosem látott festményeket is bemutattak.
Decemberben ünnepelte 75 éves jubileumát a Honvéd Együttes, amely 1949-es alapításával Magyarország legrégebbi művészegyüttese. Örökségét napjainkban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes viszi tovább.
Szintén az év utolsó hónapjában került a mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled című film, amely Demjén-dalokkal varázsolja a nézőket a 90-es évek egyik nyarába.
Megnyílt a Mézes-hegy, a Beliczay mézeskalácsos és viaszgyertyaöntő műhely története című kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A Beliczay mézeskalács egykor fogalom volt. Pesten ők voltak a legkedveltebb mézesek, akik rendre újításokkal lepték meg vásárlóikat.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
