Új irányt vett Natália Milanová (OĽaNO) kulturális miniszter sajtótörvényreformja – a koalíciós pártok 2019-ben még bírálták a politikusokat illető válaszadási jogot, a hét folyamán jóváhagyott tervezet azonban még inkább nekik kedvez.
A kulturális tárca szándéka elsősorban a jogszabály korszerűsítése volt, a jelenlegi törvények ugyanis nem reagálnak kellőképp a kor kihívásaira – az online média, illetve az álhíreket terjesztő felületek szabályozása valóban fontos lépés lett volna a kormány részéről. Ehelyett azonban a fő hangsúlyt ezúttal is a sajtó és a politikusok közötti viszonyra fektették – a Sme rodina és az OĽaNO egy része a válaszadási jog visszaállítását és kiszélesítését követelték.
A válaszadási jogot 2008-ban a Smer tagjai foglalták törvénybe, ez a lépés azonban jelentős kritikát váltott ki a szakértők és a sajtó képviselőinek részéről. Iveta Radičová kormánya 2011-ben megvonta ezt a jogot a köztisztviselőktől, de 8 évvel később a Smer képviselői ismét visszaállították a politikusok válaszadási jogát. Az akkor még ellenzéki SaS, OĽa- NO és Sme rodina pártok egyaránt a javaslat ellen szavaztak, Milanová pedig károsnak nevezte a Smer törekvését. Ondrej Dostál parlamenti képviselő az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslatával enyhített a jogszabály feltételein – kizárólag abban az esetben válaszolhattak, ha nem igaz, vagy igazságot ferdítő információt közöltek róluk. Ha Dostál nem lép közbe, a sajtót eláraszthatták volna a különböző politikai nyilatkozatok. Milanová javaslata hónapokig készült, a parlamenti képviselőknek rengeteg idejük volt változtatást eszközölni, mégis a szavazás előtt egy nappal nyújtották be módosító javaslataikat. A tárcavezető a törvény kidolgozásánál hű maradt korábbi kijelentéseihez, és nem akarta visszahozni a köztisztviselők számára a válaszadás lehetőségét. A Sme rodina- és az OĽaNO-frakció egy része viszont szembement a miniszter akaratával és módosítást javasolt, amire végül rábólintott a parlament.
A válaszadási és helyreigazítási jogot felváltja a nyilatkozati jog intézménye. A honatyák azonban ennél is messzebbre mentek, nemcsak a valótlan vagy hiányos állításokra reagálhatnak, de a tényekből adódó értékelő következtetésekre is válaszolhatnak. Az OĽaNO tagjai azzal magyarázták a helyzetet, hogy a Sme rodina követeléseinek tettek eleget. Monika Kozelová (OĽaNO) parlamenti képviselő szerint ez volt az egyetlen módja a törvény elfogadásának. Peter Pčolinský (Sme rodina) állítja, a koalícióban rajtuk kívül többen támogatták a válaszadási jog bevezetését. Tomáš Kamenec jogász a Sme napilap megkeresésére elmondta, a politikusoknak megvannak a saját kommunikációs csatornáik, illetve a sajtótájékoztatókon is lehetőségük van megnyilvánulni. Úgy véli, nincs ok arra, hogy a köztisztviselők munkájuk során érvényesítsék a válaszadás jogát. Milanová beismerte, nem ért egyet a koalíciós kollégáival. „Nem értek egyet ezzel, filozófiai szempontból nem tartom helyesnek, mert azt gondolom, hogy egy politikusnak nagyobb mértékű kritikát kell elbírnia, és van elegendő tere ahhoz, hogy a nézeteit a közösségi oldalon és sajtótájékoztatón keresztül megfogalmazza” – mondta Milanová, majd megjegyezte, a koalíción belül kénytelenek közreműködni és olyan megoldásokat találni, melyek mindenki számára elfogadhatóak.
Radoslav Kutaš, a tárca államtitkára hangsúlyozta, az értékelő következtetések esetében is először a ténybeli állítást kell megtámadnia a politikusnak. A nyilatkozat közzétételét akkor kérheti a politikus, ha a médium becsületét, méltóságát, magánéletét vagy jó hírnevét sértő hamis vagy hiányos állítást hoz nyilvánosságra – cáfolhat, megmagyarázhat, kiegészíthet. A nyilatkozati jogot legkésőbb 30 napon belül kell kérvényezni, ha az adott médium elutasítja a reakció közlését, a politikus bírósághoz fordulhat. Kutaš állítja, a jelenlegi helyzethez képest nem bővül a politikusok jogköre, hiszen továbbra is csak a valótlan állításokra vonatkozik a nyilatkozati jog.
Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter a sajtótörvényre vonatkozóan is előállt saját javaslattal – májusban azt mondta, a televíziós műsorokba a választási eredmény alapján kellene meghívni az egyes pártok képviselőit. Ez elsősorban a fasiszta ĽSNS párt tagjainak kedvezett volna, de a Peter Pellegrini vezette Hlas például elesett volna a szerepléstől, hiszen tagjai a Smer listáján kerültek be a parlamentbe. A törvényjavaslatba egyelőre nem került bele Matovič ötlete.
(ba, SME)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
