A Rongyos Gárda hét pontja – 101 éve éledt fel Magyarország immunrendszere

A Rongyos Gárda hét pontja – 101 éve éledt fel Magyarország immunrendszere

101 év telt el azóta, hogy a híres Héjjas-nyárfa alatt egy megalázott és kisemmizett, az első világháború vesztes oldalán harcoló, kivéreztetett ország napszámosai, öreg gazdái, munkásai, diákjai összegyűltek. Összegyűltek, mert érezték, ha minden ebben a mederben folyik tovább, Magyarország megszűnik létezni. Kitekintés gyanánt jegyezném meg, hogy az országban ekkor már javában tombolt a Tanácsköztársaság, féktelen terrort rászabadítva az amúgy is gyengélkedő országra (a vörösök aljasságairól ebben a friss könyvajánlóban tájékozódhatunk bővebben).

1919-ben még javában volt az európai nemzetekben annyi immunitás, hogyha kórokozók támadták meg őket, akkor bizony az "immunsejtek" is működésbe léptek. Úgy vélem, Prónay Pál, Héjjas Iván és a megannyi rongyos gárdista küzdelmeit, harcait ki jobban, ki kevésbé, de legtöbben ismerjük. Nem egy, nem kettő harcos később magas politikai vagy katonai karriert futott be (például Endre László, Kémeri Nagy Imre, Taby Árpád), s többek között azt is a Rongyosoknak köszönhetjük, hogy Sopron és közvetlen környéke megmaradt magyarnak. Most mi mégis visszanyúlunk a kezdetekhez, 1919. április 18-hoz.

Ha a Rongyos Gárda megalakulását és első misszióit egyetlen ember nevével kellene fémjelezni, akkor ő Héjjas Iván. Kevesebben tudják azonban, de a Rongyos Gárda nem kizárólag fegyverrel, jórészt különböző gerillaakciókkal harcolt a nemzet megmaradásért, de bizony egy meglehetősen rövidre szabott, ám annál velősebb és lényegre törőbb politikai programmal is előálltak, amelyet az "Egy Rongyos" által 1939-ben írt, A Rongyos Gárda harcai című remek könyv egy személyben Héjjas Ivánnak tulajdonít. S, hogy mi a nagyszerű és egyben talán egy kicsit elkeserítő ebben a szűkszavú 7 pontban? Az, hogy 101 év elteltével az égvilágon semmit sem vesztett jelentőségéből és aktualitásából. Nézzük hát őket!

1. Magyarország a magyaroké. Magyarország határai nem a maiak, hanem a háború előttiek. Ezekért és magyar fajunkért készek vagyunk bármelyik pillanatban életünket adni.
2. Harcolunk a nemzetközi, országvesztő vörös uralom ellen. Harcolunk az istentelen és hazátlan rombolók ellen, de a feudális születési előjogok ellen is egyaránt.
3. A pacifizmus csak álmodozás – amennyi a fegyvered – annyi az országod és a kenyered.
4. A földbirtokegység legnagyobb határát a mezőgazdasági termelési eszközök fejlettsége határozza meg. Az ezen felüli birtokra földreformot követelünk, a négy évig becsülettel vérét áldozó nincstelen parasztságunk javára, – az egyetemes magyar népszaporulat és népjólét érdekében.
5. A bank és ipartőke kérdéseiben a döntő szó az államé legyen a nép érdekében – és ne fordítva.
6. A munkaadó és munkás harcában álljon az államhatalom igazságos védőként a munkás mellé.
7. A magyar élet minden síkján magyarok legyenek a vezetők.

Nos, az első pont első mondata máris ismerős lehet, csupán 10-11 évet kell visszaugranunk az időben, amikor a szebb napokat látott Jobbik Magyarországért Mozgalom zászlójára tűzte a gondolatot. A határok persze az elmúlt 101 év alatt számtalanszor változtak már, viszont 1919. április 18-hoz képest még pár faluval kevesebb településünk is van, mint akkor. A trianoni békeparancsba és az elmúlt száz év revíziós törekvéseibe értelemszerűen most nem megyünk bele, csupán azt kívántam szemléltetni, hogy a területi helyzet mit sem változott egy évszázad távlatából sem.

A második pont annyira aktuális, hogy lényegében mi is ugyanezt csináljuk folyamatosan (kiegészítve az akkor még ismeretlen LMBTQ-lobbival, habár az "istentelen és hazátlan rombolók" kategóriába könnyűszerrel beletartoznak), úgy gondolom, ez nem is igényel több magyarázatot. A második ponthoz hasonlóan, a harmadikat is gyakorta hangoztatjuk ilyen-olyan téma kapcsán, tehát lassan az ember kezdheti azt hinni, hogy a hét pont valamikor most hétvégén íródhatott.

Hírdetés

Kiemelném még az ötödik és hetedik pontokat. "Meglepő módon" a bankokkal már 1919-ben is probléma volt (azóta persze már százszor jobban elszemtelenedtek), az utolsó pontot pedig nyilván nem vetették volna papírra, ha ne lett volna már akkor is aktuális. Ne feledjük, hogy 1919 áprilisában vagyunk, tombolnak a vörösök, akik felső vezetői között csak egy-egy gój volt, azok is inkább mutatóban.

A Rongyos Gárda harcai című könyv írója a pontokkal kapcsolatban elég vakmerő és merész kijelentést tesz. Héjjas programját ugyanis annak a jobboldali világszemléletnek a kiindulópontjának nevezi, "amelyre azóta két világhatalom épült fel". Itt természetesen Németországra és Olaszországra gondol a szerző. Tekintve, hogy ekkoriban az olasz fasizmus már ébredezik, s valószerűtlen, hogy a német nemzetiszocializmus ebből született volna meg, a kijelentés természetesen nem állja meg a helyét ebben a formában. Viszont ha úgy értelmezzük a szerző szavait, hogy a Héjjas-féle program lényegében egyidős Európa két nagyhatalmának "ébredésével", akkor az állítás tökéletesen megállja a helyét.

A fentebb említett immunsejtek ekkor még erősen dolgoztak kontinensünkön (Olaszországban és Németországban is kaotikus, tarthatatlan állapotok uralkodtak) és képesek voltak egymástól függetlenül, s mégis hatást gyakorolva egymásra egy olyan eszmerendszert, egy olyan – kultúránkból és tradícióinkból táplálkozó – ideológiai családot alapítani, amely 1945-ig meghatározó volt Európa számára.

Miért választottam a Rongyos Gárda hét pontjának ismertetését ahelyett, hogy "elmeséltem" volna egyik fegyveres hőstettüket? Két okból. Egyrészt biztos vagyok benne, hogy a hét pontot jóval kevesebben ismerik, mint a honvédő harcokat, másrészt pedig ezek a pontok ma is kivétel nélkül aktuálisak és beleilleszthetőek a jelen politikai légkörébe, amíg a fegyveres gerillaharcokra ez nyilvánvalóan nem igaz. Dióhéjban természetesen már emlékeztem korábbról a Rongyosok pontjaira, de amikor az évforduló alkalmából ma újra felcsaptam A Rongyos Gárda harcait, még én is ledöbbentem, mennyire "élő pontokról" van szó, mintha csak tegnap jegyzetelte volna le valaki egy füzetbe.

A Rongyos Gárda megalakulása nem csak hadtörténeti jelentőséggel bír. Egy társadalmi "igény", egy nemzeti ébredés jelképe és lenyomata, amely ilyen formán megfeleltethető az azt követő bő 20 év ideológiai fejlődésének. Itt természetesen nem arra gondolok, hogy a Bács-Kiskun pusztaságaiból kiindult mozgalom jelentette a kizárólagos origót, de a magyar nemzetiszocializmus egyik korai hajtása kapott életre Héjjas Iván híres nyárfája alatt.

Reméljük, egyszer eljutunk oda is, hogy a hét pont ne egy ábránd, hanem megvalósított program legyen! Dicsőség a hősöknek!

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »