Felújították az egykori váradi szabadkőműves páholyt címmel jelent meg írás a minap az Erdon.ro portálon. A tudósításból csak a lényeg maradt ki, vagyis az, hogy hazánk szétverésében szerepet játszó radikális László király szabadkőműves páholy épületéről van szó. Ezt a rosszemlékű, „tájidegen” épületet újította fel a nagyváradi önkormányzat, minden érdemi tiltakozás nélkül – már ami a város magyar lakosságát érinti.
Korábban egyedül Balázs D. Attila, az Elrabolt Hungária, illetve a Szent László és Nagyvárad régi képeslapokon című történelmi albumok írója hívta fel a figyelmet a beruházás hátterére, amire 380 millió forintnyi EU-s pénzt kapott a város. Az újságíró több cikkben rámutatott: az akkor még Ilie Bolojan vezette soviniszta városvezetés álma „nyilvánvaló tisztelgés azok előtt, akik aknamunkájukkal hozzájárultak a trianoni tragédiához is. Egy helyi történész szerint a hirtelen jött felújítási ötlet mögött a romániai szabadkőműves páholyok nagy száma és aktivitása is közrejátszhatott.”
Nagyváradról indult ki a felforgató eszme
A szabadkőműveseknek az ország szétesésében játszott szerepük puszta említése is összeesküvés-elméletnek számított egészen addig, amíg Raffay Ernő 2010 óta meg nem jelentette ez irányú könyveit.
A történész több ezer szabadkőműves-jegyzőkönyv alapján bizonyította be, hogy a jótékonykodásáról nevezetes szervezet csak álcaként használta a jó cselekedeteket, a háttérben titokban államellenes összeesküvést szervezett, amelynek fő célja a hatalom törvénytelen megszerzése volt. Éppen Nagyváradon, a László király páholyban született meg az a dokumentum, amely ezt a célt fogalmazta meg 1899-ben. 
A Harcoló szabadkőművesség és a Politizáló szabadkőművesség című kötetben Raffay Ernő részletesen ismerteti a Magyar Országos Levéltárban található szabadkőműves-jegyzőkönyveket. Pontosan dokumentálja a Károlyi Mihály-féle első szabadkőműves kormány létrejöttének előzményeit és azt is, hogy a magyar polgárokat gyilkoló bolsevizmus eszméje és a Tanácsköztársaság rémuralmának ideológiai háttere a Martinovics szabadkőműves páholyban alakult ki.
Szabadkőművesek a turisztikai körforgásban?
A friss városvezető, Florin Birta folytatta az elődje által megkezdett munkát, az Erdon tudósítása alapján ő is az épület „turisztikai ” kihasználhatóságában látja a jövőt. Az új honfoglalók szokásos hagymázas, átlátszó bikkfanyelvén megfogalmazott közleménye alapján: „A műemléképületek hasznosítása évek óta a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal fontos célkitűzéseinek egyike, ezek felújításának és restaurálásának eredményeként sok turista jön Nagyváradra éppen azért, hogy örömét lelje a helyi építészet történetében és szépségében, amelyeket ilyen munkálatokkal emelünk ki. Csakúgy, mint a Darvas-házat, a Szabadkőművesség Múzeumát is be szeretnénk kapcsolni a turisztikai körforgásba. Az épület közel fél évszázadon át adott helyet a László király szabadkőműves páholynak, és egyedivé teszi az, hogy az egyetlen olyan épület a városban, amelyet szigorúan a szabadkőműves stílusjegyek alapján építettek” – fogalmazott.
Mint a portál írja, a munkálat során nemcsak a főépület újult meg, hanem a telken lévő két melléképület is. Jelenleg a bútorzat és a tárlók beszerzése zajlik, miután a bútorzat a helyére kerül, digitalizálják az épület belső tereit.
Szóval örvendjünk, miközben magyar vonatkozású szobor az egykori Országzászló ledöntése óta nem állt Nagyvárad főterén (most Unirii, egykor Szent László tér) – pedig aláírások ezreit gyűjtötték ezért a lakosok –, illetve a város sorra építi az ormótlan mély- és magasgarázsokat műemléki környezetben, sokszor a törvényes kereteket is kijátszva, megújul egy olyan épület, amihez a jobbérzésű váradi magyaroknak semmi, de semmi kötődésük nincs.
Főszerepben a Román Országos Nagypáholy
De, hogy korábban Balázs D. Attila nem tévedett, azt mi sem mutatja jobban, minthogy a létesítmény kiállítási anyagának összeállításában nem más fog segédkezni, mint a Román Országos Nagypáholy. Vagy tán meglepődtek ezen?
Azt is írja az Erdon, hogy a múzeumban bemutatják majd az „itt folyó” tevékenységeket. Hogy ez a kissé zavaros idősíkon mozgó mondat mit jelent, azt nem tudni pontosan, minden esetre, ha a páholyház múltját is figyelembe veszik, úgy újabb román soviniszta zarándokhely születik hamarosan Szent László városában a városvezetés áldozatos és következetes munkája gyümölcseként. Tudják arra a csapatra gondolunk, amelyik jóváhagyta azt a gyalázatot is, hogy szobrot állítsanak Nagyváradon a trianoni határt megrajzoló térképésznek, Emmanuel de Martonnenak is.
Íme, hová juthat erős magyar érdekképviselet híján egy néhány évtizede még többségében magyarok lakta város. Minden ellenségünknek szobrot állítanak, ott aláznak meg nemzetiségi mivoltunkban, ahol nem is sejtenénk, és csak a román emlékezetpolitikának áll a zászló – írta Balázs D. Attila tavaly nyáron a Magyar Nemzetben megjelent cikkében.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
