A Roby sajt huszonöt éve (Magánvállalkozás)

A Roby sajt huszonöt éve (Magánvállalkozás)

Mi szükséges egy kézműves sajtokat gyártó kisüzem sikeréhez? Elsősorban jó minőségű tej, ezt pedig csakis egészséges, megfelelő takarmányozás mellett tartott tehenek adhatják. Aztán kell egy jó recept, a munkamenet ismerete, megfelelő felszerelés a gyártáshoz és sok-sok munka, kitartás, elhatározás, nem utolsósorban fogékonyság az új iránt. Mindez egyben volt az étfalvi Csutka családnál, mikor 25 évvel ezelőtt elindították a ma már jól ismert Roby sajtot gyártó üzemüket. A hagyományos recept alapján kézműves sajtokat előállító tejfeldolgozó múltjáról, jelenéről és jövőjéről Csutka Attila tulajdonossal és fiával, Róberttel beszélgettünk – a fiatalember a Roby sajt névadója, és feleségével együtt lassan átveszik a sajtgyár működtetését.

A Roby sajt történetében 1996 volt a kezdet éve. „Gondoltunk egy merészet. Megvoltak a teheneink, a szükséges tej, de a tejár ugyanolyan csapnivaló volt, mint ma. Úgy döntöttünk, megpróbálkozunk a sajtkészítéssel” – kezdte a történetet Csutka Attila. Egyszerű felszereléssel indultak, facseberben oltottak, az udvaron lévő fészerben füstölték a sajtot. Az akkori élelmiszer-biztonsági előírások ezt megengedték, akkor az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal nem szólt bele a dolgokba, a közegészségügy hatáskörébe tartozott az ellen­őrzés. Családi vállalkozás volt az első jogi formájuk, csak a családtagok dolgoztak a sajtkészítésben – nyers sajtot, olvasztott sajtot állítottak elő –, 14–15 évesen már Robi is bedolgozott. Annyit tudtak az elején, amit az esztenán is a juhászok: a tejet be kell oltani, az összeállt masszát ki kell szedni, lecsepegtetni, és kész a sajt – elevenítette fel a kezdeteket Csutka Attila.  

Saját fejlesztésű fonott sajt

Gidófalván korábban már volt egy tejfeldolgozó, de az időközben bezárt. Az ott dolgozó egyik alkalmazott adta a szakmai felvilágosítást, hogyan is zajlik az olvasztott sajt előállítása – ráadásként volt egy régi receptjük is. Attila felesége zabolai származású, ott került elő egy régi recept, amit még a dédmama írt le. A csángó múzeumban megkapták azt a fából készült formát is, amelybe egykor a sajtokat belepréselték. Elkezdték a kísérletezést, mindent jegyeztek egy füzetbe: hány liter tej, milyen hőfokra melegítve, mennyi oltóval, mikor oltották, mennyi lett a friss sajt. Ezt újraolvasztották, újra méricskéltek – aztán lassan összeállt a recept, melynek alapján ma is készítik a Roby sajtokat. Ma már a recept levédett, a sajtokat hegyvidéki és hagyományos termékként is minősítették.

– A Roby sajt fonott változatban is kapható. Honnan a sajtfonás ötlete? – Az első úgy készült, hogy miután begyúrtuk a formákba az olvasztott sajtot, megmaradt egy darab. A feleségem szórakozásból megfonta. Megkóstoltuk, ízlett, aztán másoknak is. Kezdtük vinni az üzletekbe, hamarosan a fonott jobban fogyott, mint a hagyományos kerek sajt, főként a fiatalok körében volt népszerű. A kamionsofőrök például azt mondták, ezt vezetés közben is lehet eszegetni, ha fonatra szedik.  

Több termék, több ellenőrzés

Így törtek be a piacra az étfalvi sajtgyár termékei, és jelentős népszerűségre is szert tettek. De a bajok, követelmények is sűrűsödtek. Egyre több lett az ellenőrzés, az élelmiszer-biztonságiak, a mezőgazdasági igazgatóság – akkoriban még ez a hivatal adta az engedélyt élelmiszergyártáshoz. Jóváhagyásokat kellett beszerezni, sajtmintákat kellett benyújtani, ehhez folyamatos fejlesztésre volt szükség. Módosítani kellett az épületet, toldották-foldották, hogy a gyártási folyamat megfelelően működhessen. Új füstölőt kellett építeni, krómacélból készült eszközöket, polcokat beszerezni. Ettől függetlenül minden jól ment, egészen 2007-ig.

Az Európai Unióba való belépéssel újra kellett minősíteni az egységeket. Sok tej- és húsfeldolgozót bezártak akkor, épp csak egy hajszálon múlott, hogy nem került lakat az étfalvi egységre is.

Hírdetés

 

Családi vállalkozás — Csutka Attila fiával, Robival és menyével, Katával

 

Egy törvény hazai „értelmezésével” az lett a szabály, hogy termékeiket csak helyben adhatják el. „Nem vihetjük a termékeinket üzletekbe, piacra, viszonteladókhoz, csak itthon forgalmazhatunk. Ez bizony nagy érvágás volt” – magyarázta Csutka. Időszakosan megszakadt a kapcsolatuk a legnagyobb forgalmazóval, a Bertis üzletlánccal. De megjelentek a kétes eredetű, importból származó termékek is, olyan alacsony áron, amivel nem lehetett versenyezni, a nagyáruházak pedig nem vették át a termékeket.

Az időszakos megoldást, amivel valahogy fennmaradtak, a hagyományos termék minősítés megszerzése jelentette. „A legnagyobb előnyünk az volt, hogy lényegében a saját farmon előállított nyersanyagot dolgoztuk fel. Ennek köszönhetően maradhattunk meg az uniós piacrendszerben. De a hűséges fogyasztóknak is köszönhető, folyamatosan vásárolták az ugyanabból az alapanyagból három formában, fonottan, kereken és szív alakban készült Roby sajtot” –  vonta le a következtetést a tulajdonos.  

Tartani akarják a szintet

A fentiekben sok szó esett a saját farmon megtermelt tejről. Ma már a negyven fejős több tejet ad, mint amennyit fel tudnak dolgozni, így egy nagy tejfeldolgozónak is adnak el nyers tejet. A jelentős szarvasmarha-állományról Róbert számolt be.

– Rengeteget kellett befektetni a szabad tartású istálló modernizálásába. Tizenkét állásos fejőstanddal rendelkezünk, takarmánykeverő, -kiosztó kocsit állítottunk be. Mindehhez jelentősen hozzájárultak a mezőgazdasági támogatások. Nagyobb pályázatba nem vágtunk bele, túl bonyolultak, hosszú a megvalósítási idejük. És legtöbb esetben az emberi munkaerő pótlására volt szükség. Az utóbbi időben tapasztalt jelentős energiaár-növekedés azonban oda vezettet, hogy egyes munkafolyamatokat újra kézi erővel kell végeznünk, például az etetést. Próbálkoztunk a belterjes tenyésztéssel is, de most egyre inkább visszatérünk a legelőkhöz – mondta a fiatalember.

– Lassan átveszik a Roby sajtgyárat. Terveznek újításokat? – A gyártási folyamat egyelőre így marad. Ragaszkodunk ahhoz, hogy továbbra is kézi erővel állítsuk elő termékeinket, maradjanak meg kézműves jellegűnek. A mennyiséget sem növelnénk nagyon, hiszen ez a minőség rovására mehet. Próbáljuk tartani a jelenlegi szintet –  számolt be Csutka Róbert.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »