Drégely vár környékéhez, a Börzsöny erdőihez több legenda, monda, valamint csodatévő hely is kapcsolódik. Alig pár száz méterre a Tsitári kápolnától és forrástól leljük a Szondi-alagutat. Legendák kötődnek a rejtélyes, emberi kéz alkotta alagúthoz.
A Drégely várától északra, a Tsitári kápolna és forrás szomszédságában az erdőben leljük az alagút bejáratát.
Az alagút Szondi nevét viseli, bár edáig sem derült ki, hogy kik, mikor és miért vájták ki a járatot.
A mintegy egy méter széles, embermagasságú járat ötven méteres egyenes szakasz után többfelé ágazik el. Az egyik leágazása Drégely várának irányában halad. Ehhez kapcsolódik az alagút rejtélyes legendája is.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A szerteágazó járatok 30-40 méter után összeszűkülnek, a beomlások következtében járhatatlanná váltak. Néhol csupán négykézláb járható be az alagút. Más szakaszok teljesen megközelíthetetlenek. A titokzatos járatrendszerről mindössze annyit tudunk, hogy több száz évvel ezelőtt emberi kéz alkotta. Az alagút ismeretlen korú és ismeretlen eredetű.
Egyes feltevés szerint az alagút egykoron összeköttetésben állt a várral. Bár a várrom mintegy három kilométerrel távolabb és 250 méterrel magasabban található az alagúttól.
A legenda szerint ezen az alagúton jártak a várvédők a közeli Tsitári kápolnához imádkozni.
Lelkes és amatőr kutatók évtizedekkel ezelőtt nekikezdtek az alagút feltárásának, azonban a pénz és az erő rendre elfogyott. S maradt tovább a rejtély – olvasható az alagút bejáratánál elhelyezett információs táblán.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint a továbbiakban írják, a járat belső szakaszain nem fedeztek fel kiszélesített termeket, így nem szolgálhattak raktározási célokat. Így kézenfekvő, hogy csupán a közlekedést szolgálták egykoron. Az alagút vélhetően egy bányászati kutatás terméke. Egy érckutató bányavájat lehetett egykoron – fogalmaz a szöveg.
A csodahelyként is tisztelt Tsitári források közelsége és a Drégely várának romjai szomszédsága hozzájárult a legendák szövéséhez. Ugyancsak legendák keringnek arról is, hogy az Ipoly túloldalán lévő Ipolyság is összeköttetésben állt a várral, a város kálváriájának tövében lévő alagút, hasadék lehetett a bejárata a „titkos alagútnak”.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Szondi-alagút bejárása balesetveszélyes. Az alagút bejáratát vasráccsal védik, ugyan nyitva van, át lehet rajta lépni, s a napfény által bevilágított pár tíz méter akár könnyedén bebarangolható. A belsőbb szakasz már nem látogatható!
Az alagút csodás természeti környezetben található. A magyar – szlovák államhatártól alig pár kilométerre lévő helyet sok felvidéki turista is felkeresi. Érdemes megállni a már említett Tsitári kápolnánál, kortyolhatunk annak gyógyvizéből, megpihenhetünk a lombok alatt. Az alagúttól túraösvény vezet a várromhoz is. Jó pár órás kikapcsolódást nyújt a környék bebarangolása. Megéri Szondi nyomába eredni a Börzsönyben!
Pásztor Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
