A vízzel elárasztott székelyföldi falu – azóta leomlott – templomtornya egyfajta erdélyi sorsszimbólummá vált. A mesterséges tó vizét nemrég leeresztették. A helyszínen járt a Főtér, és megörökítették, mi maradt Bözödújfalu helyén.
A különböző felekezetek (katolikus, unitárius, szombatos, görögkatolikus) békés együttéléséről is nevezetes Bözödújfalut 1988-ban egy új víztározó építésekor elárasztották, 1994-re a falu teljesen eltűnt a víz alatt.
A hivatalos álláspont szerint a tavat árvízvédelmi célból hozták létre Bözödújfalu helyén, a vízből kiemelkedő templomtorony azonban a romániai falurombolás szimbólumává vált.
1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése. 1992-ben még 126 lakosa volt, melyből 99 magyar, 23 cigány és 4 román, de a tervek szerint minden lakót ki kellett volna telepíteni. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került, lakosai elköltöztek. Mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől.
A templomtorony 2014 június végén omlott le.
Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő áll:
„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”
(Főtér nyomán)
– Leomlott az oláh falurombolás bözödújfalusi jelképe
– Kádár Gyula: Az erdélyi magyarság (1918–2011)
– Bözödújfalu temploma a végét járja
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »