Horvátzsidány és Tömörd között ritka kincset rejt az erdő: a Peruska Máriát, egy Mária-képet egy tölgyfán. A tölgy a Piroska erdőrészben található, innen ered a horvát név: Peruška Mária. A kép azért került erre a fára, mert az egyik grófnő álmában alatta látta a Boldogságos Szűz Máriát. Attól kezdve a ma már 300 éves kocsánytalan tölgy szent fa lett, és a növendék fák közül ez maradt hagyásfának.
Bors Imre írását a Peruska-kegyhelyről és a Peruska Mária-képről szerkesztve közöljük.
Dumovits István atya – aki a zarándokkápolna építését kezdeményezte, és mindmáig ápolja az idekötődő hagyományokat – osztotta meg a nagy tölgyfa (Veliki Hrast) legendáját, mely egy három és fél éves grófúrfi csodálatos megtalálásáról szól.
1866-ban ez az erdő a Berchtold-grófok birtokában volt, akik nagy tisztelői voltak Szent Hubertusznak, és november 3-ától (Szent Hubertusz napja) nagy vadászatokat rendeztek itt. Egy alkalommal gróf Berchtold Zsigmond úgy határozott, hogy kisfiát, Lipótot is magukkal viszik a vadászatra, de amikor hátrahagyták, a kisfiú elcsatangolt. Harmadnapra találták meg a dermedten alvó kisfiút ennél a tölgyfánál. A kisfiúból később az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyminisztere lett. Ő írta alá a Szerbiának szóló hadüzenetet 1914-ben a peresznyei kastélyban.
A történet A Répce mente meséi és mondái című mesegyűjteményben is olvasható. A nagy tölgyfát ebben a képeskönyvben is illusztrálták.
A jelenetet, amint a vadászok megtalálják a tölgynél a kisfiút, Molnár Róbert sopronhorpácsi festő is megfestette.
A tölgyfa a kommunizmus idején maga is megmentésre szorult, ugyanis a népi áhítat övezte hagyásfa a Mária-képpel nagyon bántotta a diktatúra szemét, és ki akarták vágni. Ecker István állami erdész állását kockáztatva mégis meg tudta győzni a Csepregi Erdőgondnokság vezetőjét, hogy a fa maradhasson. 1950-től az állam megtiltotta a búcsújárást a Peruska Máriához, a hívek kitartása miatt 1983-ban mégis engedni kényszerült, s még az év augusztusában vadászmisét tartottak itt.
A kocsánytalan tölgyfának (Querqus petraea) a természettel is dacolnia kellett. 2003-ban vihar tépte le róla a Mária-képet (Lourdes-i jelenet), és annyira megrongálta, hogy el kellett égetni. A most látható Mária-kép a horvátzsidányi Kumánovich Jakab festménye. 2008 környékén villám sújtotta a fát, de azt is túlélte – a villámcsapás sebhelyét egy fából faragott szív takarja rajta. A szív közepén imára emelt kezek, köré írva: „Marija nasa pomoc”, vagyis Mária megsegít.
2021-ben Csenár Márton favizsgáló és faápoló szakmérnök szakdolgozatának témája volt a Peruska Mária tölgye. Ekkor a tölgyfa már elérte a 25 méteres magasságot és az 510 centis törzskerületet. A húzó vizsgálatok kimutatták, hogy a fa sérülései ellenére meglepően stabil; a vizsgálat biztonsági faktora 417 százalékot mutatott ki. Dőlése csak 1 fokos volt a 112, 5 négyzetméteres lombfelületű fának, amely 2010-ben részt vett az Ökotárs Alapítvány Év Fája pályázatán, és a 6. helyet érte el a 129 benevezett fából.
A Peruska Mária-kápolna környéki vadvilág is színes. Tóth Sándor hivatásos vadász összeírta a kegyhely környékén mozgó vadakat fajuk szerint: találkozhatunk itt gímszarvassal, vaddisznóval, dámvaddal, őzzel, borzzal, vörös rókával, mezei nyúllal és fácánnal is. Akit pedig a növények érdekelnek a kocsánytalan tölgy mellett, láthat erdei fenyőt, csertölgyet, fehér akácot, vörös fenyőt, gyertyánt, szelíd gesztenyét is.
A Peruska Mária-zarándokkápolnáját 1993. szeptember 20-án kezdték építeni. 1994-ben szentelte fel Németh László székesegyházi nagyprépost.
A kápolnának egyedülálló védőszent-szoborparkja van, olyan szentekkel és boldogokkal, mint Szent Márton, Szent Kamill, Szent György, Szent Peregrin, Szent Flórián, Boldog Gizella királyné, Szent Izidor, Szent I. Orbán pápa, Boldog Apor Vilmos, Szent Kerény, Páduai Szent Antal, Szent I. László király, Keresztelő Szent János, Szent Tamás apostol, Szent Kristóf, az idősebb Szent Jakab, Szent Donát, Szent Lőrinc, Vianney-i Szent János, Szent I. István király, Szent Máté apostol, Szent Lukács evangélista, Szent Hubertusz, Árpádházi Szent Erzsébet, Szent Cecília, Szent Borbála, Szent Miklós, Szent Dávid király, Szent József és a legnagyobb szentünk, a Szűzanya. Szép szobra van itt a Szentháromságnak is.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: vasmegyeiertektar.hu; kapolnak.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
