Múlt hét csütörtök óta minden híradás az orosz–ukrán konfliktusról szól, a háború közelsége sokakat megrémiszt, de természetesen jócskán akadnak olyanok is, akik mások nyomorából üzletet akarnak csinálni.
Mégis mennyire lesz hatással a már így is nehéz helyzetben lévő szlovák gazdaságra a fokozódó bizonytalanság?
Az elmúlt héten újságírók szerettek volna választ kapni a kérdésre, vajon hogyan kezeli a pénzügyminisztérium az elszálló inflációt, de Igor Matovič ezúttal sem adott egyértelmű választ. Csupán annyit jegyzett meg a korábbi kormányfő, hogy a V4-ek közül mi állunk a legjobban, nálunk szálltak el legkevésbé az árak, s a szomszédos államok gazdasági válaszai ezen a területen nem működnek. Azért annyit még hozzátett, bízik benne, hamarosan lassul a pénzromlás üteme Szlovákiában is.
Talán az olvasóban felmerül a kérdés, hogy mi köze van ennek a háborús állapotok okozta nehézségekhez? Nagyon is sok.
Szlovákia jelenlegi kormánya ugyanis képtelen átfogó megoldásokat találni a kihívásokra, csak tolja maga előtt a problémákat, s azzal védekezik a szavak szintjén, ami éppen adódik. A koronavírus után most az orosz–ukrán konfliktus okozta kiszámíthatatlanság lesz a kommunikációs panelek fő alkotóeleme, miközben a belső problémák megoldásának keresése elmarad.
Alaphelyzet
Nézzük a háborús konfliktus résztvevőinek gazdasági helyzetét. Oroszország az egyik legjelentősebb politikai (katonai) hatalom. Bruttó nemzeti terméke alapján a világ 12. legnagyobb, vásárlóerő paritás alapján pedig a 6. legjelentősebb gazdasága, miközben az Európai Unió első számú energiaexportőre: kőolajimportjának 30, földgázgázimportjának 35 és szén behozatalának a 20 százalékát adja.
Azt is sejtjük, hogy a jelenlegi háború az ideológiai harcon túl éppen ezeknek az értékeknek a birtoklásáról is szól, miközben nyerni csak egy nagyon szűk réteg fog rajta, elszenvedője pedig ártatlan emberek sokasága lesz, nem csak Ukrajnában.
Drága energia
Azt már most is tapasztaljuk, hogy az energiaárak emelkedése óriási problémákat okoz Szlovákiában, s a háborús konfliktus tovább növelheti a gáz, de a kőolaj árát is. Ezzel együtt pedig nemcsak a fűtés vagy éppen a közlekedés ára emelkedik, hanem a szolgáltatásoké és a termékeké is. Főként a segítség nélkül maradt vállalkozói szektor számára lehet a további áremelés likvidáló hatású, mert ahogy eddig is, várhatóan a következőkben is rengeteget kell majd várni a szlovák kormányzati megoldásokra.
Élelmiszeripar
Keleti szomszédunk az egyik legnagyobb gabonatermelő a világon, így akár a kenyér amúgy is magas ára tovább emelkedhet. A gabona árának emelkedése egyébként a lisztek, tészták, félkész áruk árát növeli meg, de számos más termékét is, hiszen közvetlenül vagy közvetve érintettek az előállításukban.
Arról se feledkezzünk meg, hogy az üzemanyag árának további növekedése pedig minden élelmiszer árára nagyon kedvezőtlen hatással lenne, hiszen már ma is rekordszinten tankolunk, szinte másfélszer annyiért, mint két évvel ezelőtt.
Néhányan saját hasznukat látják
Azt, hogy bizonyos logisztikai kérdésekben milyen problémákat okozhat a konfliktus elhúzódása, egyelőre nehéz megjósolni, de az is nyilvánvaló, az oroszok ellen bevezetett szankciók és viszontválaszok egyik fél számára sem lesznek kedvezők. Sőt azt is látni kell, ezek egy része bizonyos piaci érdekeket is előtérbe helyezhet, ahogy a történelem során már annyiszor megtapasztalhattuk. Az ukrajnai harcokon gazdaságilag a legtöbbet talán éppen Kína nyerhet, amely az aggódó európai tekintetek mellett csak vár és figyel, hogy milyen módon tud majd profitálni a koronavírus után kialakult helyzetből.
Szomorú kimondani, de igaz: az emberek százainak, ezreinek életét követelő háború számtalan gazdasági szereplő számára óriási üzletet jelent majd a jövőben, de akár már napjainkban is. Kissé cinikusan azt is mondhatnánk, talán éppen ezért nem érdeke egyik nagyhatalomnak sem az igazán komoly háború, de Putyin esetében is azt hittük, nem lesz érdeke lerohanni Ukrajnát, és mégis így lett.
Megoldás a munkaerőhiányra?
Múlt csütörtök óta ukrajnai állampolgárok ezrei hagyták el otthonukat és próbáltak biztonságosabb helyet találni hosszabb vagy rövidebb időre, akár Szlovákiában is. A kérdés csak az, hogy a kormány által megerősített határokon vagy a segítségnyújtó kezdeményezések mellett hányan maradnak majd hosszabb ideig az országban. A nyelvi akadályok Lengyelország mellett nálunk a legkisebbek, tehát elméletileg még a lehetőségek is adottak, igaz, tőlünk nyugatabbra a kereseti lehetőségek vonzóbbak.
A menekülők között pedig a nők és a gyermekek vannak többségben a férfiakra vonatkozó hadkötelezettség miatt, így ez is jócskán befolyásolja majd a hazai munkaerőpiaci mozgásokat. Sok ukrán férfi munkavállaló ugyanis elhagyta Szlovákiát, hogy felvegye a harcot az oroszokkal.
Azt viszont már most látjuk, hogy a koronavírus okozta járvány még véget sem ért, máris újabb kihívás előtt állnak a nyugati társadalmak, és csak remélhetjük, hogy sikeresebben tudnak majd helytállni, legyen szó emberéletekről vagy éppen gazdasági hatásokról.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
