A palócság a magyar kultúra értékes oldalhajtása – kezdetét vette a VII. Palóc Világtalálkozó

A palócság a magyar kultúra értékes oldalhajtása – kezdetét vette a VII. Palóc Világtalálkozó

Ipolynyéken emlékfaültetéssel, Ipolyszécsénykén pedig emlékoszlop leleplezésével vette kezdetét az első Felvidéken megtartott Palóc Világtalálkozó. A pénteki program homlokterébe szavalóverseny és szakmai konferencia került.

Pénteken reggel a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya ipolynyéki központjában emlékfát ültettek. Ezt követően adták át az ipolyszécsénykei Lipthay-kastély parkjában álló emlékoszlopot.

Mint az átadón Balogh Gábor, a világtalálkozó főszervezője, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke köszöntőjében kifejtette: az emlékoszlop örökké emlékeztetni fog arra, hogy Ipolyszécsénykén rendezték meg első alkalommal a világtalálkozót.

Az emlékoszlopot Balogh Gábor, Hrubík Béla, az emlékoszlop alkotója, valamint Deák József, Ipolyszécsényke polgármestere közösen avatták fel a kastély előtti parkban.

Az átadó után Hrubík Béla felvázolta az oszlop alkotásának menetét és jelképeit.

„A Trianon óta eltelt időszak korszakait elevenítik fel az egyes elemek, az első és második világháborút, az 56-os eseményeket és a rendszerváltást szimbolizálják” – szögezte le Hrubík Béla.

Hozzátette, ezek jelképezik közösségünk létét, életét. Alkotó emberként a pozitív dolgokat keressük a műveinkben is – jegyezte meg. Az egyik motívum a palócságot, a másik, az életfa a magyar kultúrát jelképezi, a teljes magyarság életfája. A palócság jelképei is jelen vannak a kopjafán.

A kopjafa felső csillaga a vezérlő csillag, ez vezérelte a magyarságot a Kárpát-hazába. A tetején lévő forgó pedig az emberi lét körforgását jelképezi.

A péntek délutáni programok sora egy szakmai konferenciával vette kezdetét a Lipthay-kastélyban.

Hírdetés

Limbacher Gábor Mit tud a tudomány a palócságról? című előadásában a palócság történelméről szólt. Mint jelezte: a palócok soha nem rendelkeztek kiváltságokkal. Az urbanizációval együtt előtérbe került a regionális identitás, megerősödött a palóc identitástudat.

A palócságról a 17. századból való az első írott forrás. A reformkor idején kezdik a palócságot kutatni. Szeder Fábián az első kutatója a népi kultúra terén. Mint jelezte: a népnyelv és a vallásossággal átszőtt kultúra a palóc kultúra. A palócság kutatása inspiráló erő napjainkban is – jegyezte meg Limbacher Gábor.

B. Kovács István, gömörológus a palócok eredetéről értekezett. Dr. Lengyel Ágnes gasztronómiai szempontból vizsgálta a palócságot. Előadásában végigvezette a hallgatóságot az évszakokhoz kapcsolódó étkezési szokásokon. Az ünnepi étkek mellett bemutatta a palócság alapétkeit is. Mindamellett a főzéshez szükséges eszközöket, ma már néphagyományi tárgyakat is bemutatta prezentációjában.

Harangozó Imre néprajzkutató Paradicsomkertbe csöndítenek címmel a palócok archaikus  imádságairól és identitásáról szólt. Mint elmondta: a palócok mélyen hívő katolikusok. Ennek köszönhető, hogy nagyon színes a szakrális néphagyományuk.

Lencsés Zsolt festőművész a palóc kultúrában fellelhető kortárs művészetet ismertette a konferencia közössége előtt.

Felelevenítették Pál István (Pál Pista bácsi), az utolsó dudás életművét is. A palóc öntudatról, mint kiútról beszélt Szabó Zoltán életmód-tanácsadó. Dr. Pomozi Péter nyelvész nyelvi szempontból vizsgálta a palócságot.

A kultúrház nagyterme adott otthont a Kék pántlika népi ének-, népmesemondó és népzenei versenynek. A hagyományosan a világtalálkozó részeként megszervezett versenyre idén több mint ötvenen jelentkeztek. Egyéni fellépők mellett csoportos formációk is bemutatkoztak. Felvidéki, magyarországi és délvidéki versenyzői is voltak a Kék pántlikának.

A Mikszáth-színpad tövében már pénteken várták az érdeklődőket a kézműves vásár vásározói, számos értékes portékát kínálva a látogatóknak. Szombaton szintúgy jelen lesznek a kézművesek.

Kora este Molnár Levente Keresztút című fotográfiai kiállítását nyitották meg a helyi templomban. Majd a Magyar keresztút állomásait járhatták végig a látogatók a templom körül.  A  kastély és a kultúrház termeiben a világtalálkozó alatt további tárlatok tekinthetők meg. Számos felvidéki és anyaországi képzőművész mutatkozik be az említett helyszíneken.

A pénteki programsorozat tábortűz meggyújtásával, valamint palóc tüzes-ostoros bemutatóval zárult a templomkertben.

A Palóc Világtalálkozó főeseményei szombaton várják a látogatókat Ipolyszécsénykén. Vasárnap Ipolybalogon folytatódik a programsorozat a Szent Korona Ünnep keretei között.

(Pásztor Péter/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »