Ipolynyéken emlékfaültetéssel, Ipolyszécsénykén pedig emlékoszlop leleplezésével vette kezdetét az első Felvidéken megtartott Palóc Világtalálkozó. A pénteki program homlokterébe szavalóverseny és szakmai konferencia került.
Pénteken reggel a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya ipolynyéki központjában emlékfát ültettek. Ezt követően adták át az ipolyszécsénykei Lipthay-kastély parkjában álló emlékoszlopot.
Mint az átadón Balogh Gábor, a világtalálkozó főszervezője, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke köszöntőjében kifejtette: az emlékoszlop örökké emlékeztetni fog arra, hogy Ipolyszécsénykén rendezték meg első alkalommal a világtalálkozót.
Az emlékoszlopot Balogh Gábor, Hrubík Béla, az emlékoszlop alkotója, valamint Deák József, Ipolyszécsényke polgármestere közösen avatták fel a kastély előtti parkban.
Az átadó után Hrubík Béla felvázolta az oszlop alkotásának menetét és jelképeit.
Mind elmondta: a négyosztatú kopjafa minden eleme a palócságot és magyar közösség történelmét szimbolizálja.
„A Trianon óta eltelt időszak korszakait elevenítik fel az egyes elemek, az első és második világháborút, az 56-os eseményeket és a rendszerváltást szimbolizálják” – szögezte le Hrubík Béla.
Hozzátette, ezek jelképezik közösségünk létét, életét. Alkotó emberként a pozitív dolgokat keressük a műveinkben is – jegyezte meg. Az egyik motívum a palócságot, a másik, az életfa a magyar kultúrát jelképezi, a teljes magyarság életfája. A palócság jelképei is jelen vannak a kopjafán.
„Kicsit különbözőek vagyunk, oldalágai vagyunk a magyar kultúrának, értékes oldalhajtásai, s ha kell, a teljes nemzeti kultúrát a vállunkon hordjuk” – szögezte le az átadón.
A kopjafa felső csillaga a vezérlő csillag, ez vezérelte a magyarságot a Kárpát-hazába. A tetején lévő forgó pedig az emberi lét körforgását jelképezi.
A péntek délutáni programok sora egy szakmai konferenciával vette kezdetét a Lipthay-kastélyban.
Limbacher Gábor Mit tud a tudomány a palócságról? című előadásában a palócság történelméről szólt. Mint jelezte: a palócok soha nem rendelkeztek kiváltságokkal. Az urbanizációval együtt előtérbe került a regionális identitás, megerősödött a palóc identitástudat.
A palócságról a 17. századból való az első írott forrás. A reformkor idején kezdik a palócságot kutatni. Szeder Fábián az első kutatója a népi kultúra terén. Mint jelezte: a népnyelv és a vallásossággal átszőtt kultúra a palóc kultúra. A palócság kutatása inspiráló erő napjainkban is – jegyezte meg Limbacher Gábor.
B. Kovács István, gömörológus a palócok eredetéről értekezett. Dr. Lengyel Ágnes gasztronómiai szempontból vizsgálta a palócságot. Előadásában végigvezette a hallgatóságot az évszakokhoz kapcsolódó étkezési szokásokon. Az ünnepi étkek mellett bemutatta a palócság alapétkeit is. Mindamellett a főzéshez szükséges eszközöket, ma már néphagyományi tárgyakat is bemutatta prezentációjában.
Harangozó Imre néprajzkutató Paradicsomkertbe csöndítenek címmel a palócok archaikus imádságairól és identitásáról szólt. Mint elmondta: a palócok mélyen hívő katolikusok. Ennek köszönhető, hogy nagyon színes a szakrális néphagyományuk.
Lencsés Zsolt festőművész a palóc kultúrában fellelhető kortárs művészetet ismertette a konferencia közössége előtt.
Felelevenítették Pál István (Pál Pista bácsi), az utolsó dudás életművét is. A palóc öntudatról, mint kiútról beszélt Szabó Zoltán életmód-tanácsadó.
A kultúrház nagyterme adott otthont a Kék pántlika népi ének-, népmesemondó és népzenei versenynek. A hagyományosan a világtalálkozó részeként megszervezett versenyre idén több mint ötvenen jelentkeztek. Egyéni fellépők mellett csoportos formációk is bemutatkoztak. Felvidéki, magyarországi és délvidéki versenyzői is voltak a Kék pántlikának.
A Mikszáth-színpad tövében már pénteken várták az érdeklődőket a kézműves vásár vásározói, számos értékes portékát kínálva a látogatóknak. Szombaton szintúgy jelen lesznek a kézművesek.
Kora este Molnár Levente Keresztút című fotográfiai kiállítását nyitották meg a helyi templomban. Majd a Magyar keresztút állomásait járhatták végig a látogatók a templom körül. A kastély és a kultúrház termeiben a világtalálkozó alatt további tárlatok tekinthetők meg. Számos felvidéki és anyaországi képzőművész mutatkozik be az említett helyszíneken.
A pénteki programsorozat tábortűz meggyújtásával, valamint palóc tüzes-ostoros bemutatóval zárult a templomkertben.
A Palóc Világtalálkozó főeseményei szombaton várják a látogatókat Ipolyszécsénykén. Vasárnap Ipolybalogon folytatódik a programsorozat a Szent Korona Ünnep keretei között.
A szombati program ITT olvasható, a vasárnapi program pedig ITT tekinthető meg. A pénteki nap képes összefoglalója ITT tekinthető meg.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
