A „szélsőjobboldali” mozgalmak szinte minden eddiginél jobban felbátorodtak – írja véleménycikkében a brüsszeli Politico.eu a washingtoni események kapcsán. A francia Le Monde felteszi a kérdést, hogy Angela Merkel pártja miért védi még mindig a Fideszt. A Neue Zürcher Zeitung úgy véli, van esélye a magyar ellenzéknek a jövő évi választásokon.
Donald Trump amerikai elnök távozása az őt egyfajta vezéralaknak tekintő európai populistáknak nem jelenti támogatottságuk elvesztését, továbbra is van mitől tartani, mert a „szélsőjobboldali” mozgalmak szinte minden eddiginél jobban felbátorodtak – írja az uniós ügyekkel foglalkozóliberális hírportálon megjelent véleménycikkében Peter Geoghegan oknyomozó újságíró. A Trump korábbi tanácsadójával, Steve Bannonnal a múlt év elején interjút készítő szerző hozzátette: Bannon külön is megemlítette Orbán Viktort mint azon európai vezetők egyikét, akikkel „viszonylag rendszeresen” beszél, illetve a „színfalak mögött” egyeztet. A szerző kiemelte: 2011-ben, amikor Donald Trump még csak valóságshow-sztár volt, Orbán Viktor mindössze kilenc nap alatt „átnyomta” az új magyar alkotmányt, miközben több, idősebb bírót nyugdíjba kényszerítettek, és fiatalabb, a kormányzó Fideszhez „barátiabban” viszonyuló utódokat ültettek a helyükre. A cikk írója emellett hozzátette, hogy a Donald Trumpot támogató amerikai keresztény, konzervatív körök korábban éveken át „öntötték a pénzt” az Orbán Viktorhoz vagy az olasz „szélsőjobboldali” vezető, Matteo Salvinihez hasonló európai populisták politikai projektjeibe.
A német liberális hírmagazin beszámolt róla, hogy Orbán Viktor nem akarja kommentálni a Donald Trump követői által elkövetett zavargásokat a washingtoni Capitoliumban. Orbán pénteki rádióinterjújában elmondta, nem akarnak más országokról véleményt mondani, mert ők sem akarják, hogy róluk mondjanak véleményt. Orbán, akit kritikusai a demokrácia leépítésével vádolnak, a múltban többször is kereste Trump közelségét.
A 2020-as elnökválasztás után Orbán egy ideig Trump vádját tette magáévá, miszerint annak eredménye csaláson alapul. A magyar miniszterelnök csak több nap után gratulált a győztes Joe Bidennek, de még akkor is kerülte, hogy a választási győzelméhez gratuláljon.
A Fehér Házból irányított felkeléskísérlet tanulság minden demokráciának – értékelte a Capitoliumnál történteket a balliberális francia napilap szerkesztőségi írása. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy bele lehet-e törődni a demokráciától való alattomos eltérésbe az EU egyes országaiban. A Washingtonban történtek fényében a kérdés új jelentőséget kap. Különösen a demokráciáért aggódó pártoktól kell ezt megkérdezni, mint Angela Merkel CDU-jától vagy a francia republikánusoktól, amelyek továbbra is biztosítják Orbán Viktor pártjának védelmét az Európai Néppárton belül, ahonnan nem zárták ki, csak felfüggesztették azt. Orbán Viktor a mai napig nem ítélte el a Washingtonban történteket.
A német bulvárlap honlapján interjú jelent meg Friedrich Merz (CDU) német politikussal annak kapcsán, hogy pár nap múlva a párt új vezetőt választ. A riporter szerint az új pártvezető egyik első európai döntése lehet Orbán Viktor pártjának marasztalása vagy kizárása az Európai Néppártból. Merz válaszul elmondta, hogy helyesnek tartja a felfüggesztést, azonban „ha nem változik valami alapjaiban, és a Fidesz nem mutatja egyértelmű jelét egy közeledésnek a többi konzervatív párt irányába, akkor a párt nem tud visszatérni a normális tagsághoz”. Merz azt szeretné, hogy a Fidesz maradjon az EPP tagja, de „ezt az utat Orbánnak kell végigjárnia”.
Magyarország ellenzéke megegyezett a „korszakváltás” érdekében, Orbán Viktor uralmának megdöntésére. A kormányfő régóta megosztott ellenfelei 2022-ben közösen indulnak a parlamenti választásokon.
A sikerük esélye nagyobb, mint valaha – ha a harmónia megmarad – írja a konzervatív svájci napilap. A szerző állítása szerint a felmérések azt mutatják, hogy a Fidesz az elmúlt hónapokban rengeteg támogatást veszített a választók körében. A koronavírus elleni küzdelem problémái, a Brüsszellel folytatott költségvetési vita és Szájer József szexbotránya ártottak Orbán Viktornak. Az ellenzéknek olyan jelölteket kell találnia, akik hitelesen testesítik meg azt a megújulást, amely mellett most kiállnak. A legismertebb alak, a fiatal budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely eddig nem érvényesült a pártkoalíció vezető alakjaként, bár nem világos, hogy azért, mert nem is akar, vagy mert hiányzik belőle a politikai erő.
Már negyvenezer regisztrált felhasználója van az új, magyar fejlesztésű közösségi médiaplatformnak, ami kifejezetten bátorítja a politikailag inkorrekt tartalmak terjesztését – adta hírül a jobboldali amerikai hírportál. A cikk szerint bár a szvasztika és az egyéb egyeduralmi jelképek a magyar törvényeknek megfelelően tiltva van az oldalon, az új felület egy dedikált gombbal támogatja az aggályos tartalmak feltöltését, ráadásul a platform ígérete szerint cenzúra nélkül. A lap szerint sokakban felmerült a gyanú, hogy Orbán Viktor áll az új kezdeményezés mögött, amit azonban Pál Csaba, a hálózat tulajdonosa cáfolt. A cikk felvetette, hogy az új platform azután jelent meg, miután a Fideszből többen is konfliktusba kerültek a Facebookkal.
A kínai Fudan Egyetem kerül Soros egyeteme helyére Budapesten – írta a balliberális francia lap. A Sanghaji Egyetem 2024-től nyitja meg első külföldi egyetemét, mégpedig Magyarországon, amely lépést az Orbán Viktor által vezetett Kína-barát politika szimbólumaként jellemzett, illetve a pekingi befolyás mérföldköveként értékelt az írás. A QS egyetemi rangsor 34. helyén szereplő intézmény veszélyeztetheti Magyarország akadémiai világát.
Másfél milliárd eurós költségvetése meghaladja az összes magyar egyetem éves költségvetését. Matura Tamás, a Corvinus professzora szerint a döntésben szerepet játszott a kedvező politikai környezet, a két ország régóta fennálló együttműködése és Budapest központi földrajzi helyzete. Az egyetem célja azonban kérdéseket vet fel, hiszen a Kínai Kommunista Párt szigorításokkal élt az intézménnyel szemben. 2019-ben az alapító okiratát módosították, hogy megszüntessék a gondolkodás szabadságát és az akadémiai függetlenséget. Matura Tamás azonban úgy véli, hogy még akkor is, ha a Fudan jelenléte Európában növeli a kínai puha hatalmat, az oktatás minősége nem szenvedhet károkat, és az első külföldi, kínai egyetemként érdeke is a tudományos objektivitás. Salát Gergely sinológus azonban elismerte, hogy a csereprogramok és az együttműködés egyéb formái Közép-Európában, akárcsak másutt, megsokszorozódtak. Nem látunk Tibetről szóló konferenciát vagy meghívást Hongkong aktivistáihoz olyan egyetemeken, amelyek partnerségben vannak a Konfuciusz Intézetekkel.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
