Ukrajna magára maradt a harcban – jelentette ki péntekre virradóra Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnök a Telegram-oldalán közzétett videóüzenetében.
Mindemellett köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát az orosz katonai művelet közepette.
Zelenszkij szerint az elmúlt 24 órában 137 ukrán katona, illetve civil vesztette életét 316-an pedig megsebesültek. Beszámolt arról is, hogy az ukrán katonák hősies küzdelme ellenére elvesztették az ellenőrzést a fekete-tengeri Kígyó-sziget felett.
Közölte: értesülései vannak arról, hogy "az ellenség őt első számú célpontként, a családját pedig második számú célpontként" jelölte meg. "Az államfőt megsemmisítve akarják, politikai értelemben megsemmisíteni Ukrajnát" – hangsúlyozta.
Kijelentette: Kijevben, a kormányzati negyedben marad a nélkülözhetetlen kormányszervek többi tagjával együtt. Mint mondta, családja is Ukrajnában marad.
Beszélt arról is, hogy nem fél megvitatni Oroszországgal Ukrajna semleges státuszának kérdését. "Ma azt hallottuk Moszkvából, hogy beszélni akarnak Ukrajna semleges státuszáról" – mondta. "Nem félünk Oroszországtól, nem félünk Oroszországgal beszélni, nem félünk beszélni államunk biztonsági garanciáiról, illetve semleges státuszáról sem" – hangoztatta az ukrán vezető.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett arra: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket.
"Mi jelenleg nem vagyunk NATO-tag, így milyen garanciáink lesznek? És a legfőbb kérdés: mely államok fogják ezeket nyújtani?" – kérdezte az elnök.
— через російське вторгнення загинули 137 громадян загинуло, з них 10 офіцерів, 316 поранено
— загинули 13 прикордонників о. Зміїного
— «за наявною інформацією ворог позначив мене як ціль номер 1, а мою родину як ціль номер 2» pic.twitter.com/qGMQ8a5Vcf
— Радіо Свобода (@radiosvoboda) February 24, 2022
Zelenszkij elrendelte az általános mozgósítást, ENSZ-békefenntartókat szeretne
Volodimir Zelenszkij csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli rendkívüli csúcsértekezletétől pedig ENSZ-békefenntartó misszió felállítását, illetve támogatását követelte hazájának.
Az ukrán elnök hivatalos honlapján megjelent dokumentum indoklása szerint az általános mozgósítást Oroszország agressziója miatt rendelték el "az ország védelmének szavatolása, az ukrán fegyveres erők és más katonai formációk harci és mozgósítási képességeinek fenntartása végett".
Telegram-oldalán az ukrán elnök ENSZ-békefenntartó misszió támogatását követelte az uniós tagállamok vezetőitől. Egyben megismételte korábbi felhívását, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból és vezessenek be embargót az orosz olaj- és gázszállításokra.
"Segítsenek a hadseregnek fegyverekkel és lőszerrel, támogassanak ENSZ-békefenntartó missziót!" – írta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajnának nemzetközi biztonsági garanciákra van szüksége, világos európai perspektívára, illetve gyors és határozott cselekvésre.
Kreml: Putyin telefonon egyeztetett Macronnal
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel – közölte csütörtökön este a Kreml. A tájékoztatás szerint Putyin a beszélgetés során "kimerítő" magyarázatot adott hivatali partnerének Oroszország cselekedeteinek okaira. Az orosz államfői hivatal arról számolt be, hogy "komoly és nyílt véleménycsere folyt az ukrajnai helyzetről".
A két politikus megállapodott abban, hogy kapcsolatban maradnak.
Az Elysée-palota szerint Macron követelte, hogy Putyin haladéktalanul állítsa le az orosz katonai műveletet Ukrajna ellen.
Macron az első nyugati politikus, aki Putyinnal felvette a kapcsolatot, miután az orosz elnök elrendelte az ukrajnai katonai műveletet. A telefonbeszélgetést Párizs kezdeményezte.
A francia államfő az EU-tagállamok vezetőinek csütörtök esti rendkívüli csúcsértekezlete előtt kijelentette, hogy Putyin "masszív szankcióknak" néz elébe.
Macron fokozott erőfeszítéseket tett az orosz-ukrán konfliktus békés megoldása érdekében, és ezért személyesen is találkozott Putyinnal Moszkvában. Az utóbbi időben a két vezető többször is egyeztetett telefonon.
A francia Air France légitársaság bejelentette, hogy az ukrajnai háborús helyzet miatt heti tizenkettőről hétre csökkenti Moszkvába induló járatait.
Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is nukleáris hatalom
Párizs arra figyelmeztette Moszkvát, hogy a NATO is "nukleáris szövetség", miután Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, hogy Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.
"Vlagyimir Putyinnak is meg kell értenie, hogy az észak-atlanti szövetség nukleáris szövetség" – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtök este a TF1 kereskedelmi televízió híradójában, "látványos" európai szankciókat helyezve kilátásba Oroszország ellen.
Az Ukrajna elleni orosz katonai fellépést Vlagyimir Putyin csütörtök reggel "önvédelemnek" nevezte az Oroszország elleni "fenyegetésekkel" és "a jelenleginél is nagyobb csapással" szemben. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved Moszkva ellenében.
"Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy egy, a hazánkkal szembeni közvetlen támadás összeomlást és elviselhetetlen következményeket von maga után minden potenciális agresszor számára" – fogalmazott a francia diplomácia vezetője. Jean-Yves Le Drian azzal vádolta meg az orosz elnököt, hogy megszegte az adott szavát, amikor elindította a katonai támadást. "Ez egy cinikus, ez egy diktátor" – fogalmazott Jean-Yves Le Drian az orosz elnökről. A francia külügyminiszter jelezte, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján "nagyon erős, nagyon látványos, nagyon súlyos" szankciókat" fognak elfogadni. "Az intézkedések célja lefojtani Oroszország gazdasági működését banki, pénzügyi intézkedésekkel a technológiai, ipari transzfereken, az exportban, és ugyanakkor az oligarchákat is megbüntetni, zárolva az érdekeltségeiket" – jelentette ki a miniszter.
Jean-Yves Le Drian megerősítette, hogy Ukrajna katonai kérésekkel fordult Franciaországhoz, s Párizs ezekre "a lehető legjobban és leggyorsabban megpróbál" válaszolni.
Közben Párizsban csütörtök este mintegy háromezren tüntettek az Ukrajna elleni orosz támadás ellen. "Szolidaritás Ukrajnával!", "Szankciókat Oroszország ellen!" "Felfegyverezni Ukrajnát!" – skandálták az ukrán zászlót lengető tiltakozók a République téren. Többen terroristának nevezték az orosz elnököt.
EU-csúcs: a tagállamok vezetői megállapodtak az Oroszország elleni második szankciós csomagról
Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.
Az EU – és párhuzamosan az Egyesült Államok – ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen. Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.
A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: "harapós" szankciókra van szükség Moszkva ellen, és "rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben". Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.
A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki. Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést. A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.
Orosz házelnök: "az ukrán népnek nem kell tartania az orosz béketeremtő művelettől"
Ukrajna lakosságának nem kell tartania az orosz "béketeremtő művelettől" – jelentette ki csütörtökön Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke Managuában.
A nicaraguai parlament rendkívüli ülésén felszólalva Vologyin hangsúlyozta, hogy az orosz katonai beavatkozás célja "elkerülni a humanitárius katasztrófát és egy nagyszabású háborút". "Az ukrán népnek nem kell félnie a béketeremtő művelettől, mert az egyedül a katonai leszerelést szolgálja" – emelte ki beszédében az orosz politikus. "Ukrajnának független, demokratikus és békés államnak kell lennie, és meg kell szabadulnia az ultranacionalista, népellenes ideológiától, hogy a lakosság érdekében tudjon fejlődni" – fogalmazott Vologyin.
Leszögezte, hogy az Egyesült Államok a szankcióival nem fog célt elérni. "Washington meg akarja akasztani államaink fejlődését" – húzta alá.
A Duma elnöke szerdán orosz delegációval Kubába látogatott, ahol Miguel Díaz-Canel államfő fogadta. A tervek szerint Vologyin Daniel Ortega nicaraguai elnökkel is találkozni fog. Nicaragua, Kuba és Venezuela Oroszország latin-amerikai szövetségese. Kormányzataikat az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta.
Robbanások zaját lehetett hallani Kijevben
Két robbanás zaját lehetett hallani Kijev belvárosában pénteken kora reggel – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség. Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt.
"Éppen most mértek csapást Kijevre manőverező robotrepülőgépekkel vagy ballisztikus rakétákkal. Két hatalmas robbanást hallottam" – írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán. Később azonban pontosította bejegyzését, mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet vagy drónt lőtt le. Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le.
Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy "az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat".
A törmelék eltalálhatott a Dnyipro partján egy kilencemeletes lakóházat, amely kigyulladt. Három ember megsérült.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a kora reggeli órákban már "szörnyű orosz rakétacsapásokról" írt mikroblogján. "Utoljára fővárosunk 1941-ben tapasztalt ilyet, amikor megtámadta a náci Németország. Ukrajna legyőzte azt a rosszat, és le fogja gyűrni ezt is" – fogalmazott.
Az ukrán külügyminiszter egyben még szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben: "Állítsátok meg Putyint! Szigeteljétek el Oroszországot. Szakítsatok meg minden összeköttetést! Hajítsátok ki mindenhonnan Oroszországot!"
Zelenszkij: Oroszország újrakezdte a rakétatámadást
Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították – jelentette ki péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij.
Az elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra, és kiemelte: a csapásoknak katonai objektumok mellett civil célpontjai is voltak.
Tilos a 18 és 60 év közötti férfiaknak elhagyni Ukrajnát
Az ukrán határőrszolgálat csütörtök este közleményben tudatta, hogy átmenetileg korlátozzák a kimenő határátlépést bizonyos kategóriájú ukrán állampolgárok számára. Ennek értelmében tilos a 18 és 60 év közötti férfiak számára elhagyni Ukrajnát.
A tiltás a hadiállapot idejéig érvényes.
(MTI – Index)
Csütörtöki hírösszefoglalóink:
– Már Kijev szélén folynak a harcok, Harkiv külvárosát több száz rakétával lövik
– Szárazföldi harcok Ukrajnában, Kijev megyébe és Csernobilba is benyomultak az oroszok
A korábbi fejlemények:
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
