Egész életemben azt kutattam, hogyan harmonizálhatja és fejlesztheti magát a 21. század embere, hogy utána boldogan és jólétben élhessen. Alapvető célkitűzésemnek tartom, hogy ne csak a saját világunk törvényeinek feleljünk meg, hanem olyan energiákat sugározzunk ki magunkból és olyan információkat árasszunk bele a Nagy Egészbe, amelyek minden élőlény boldogulását és előrejutását támogatják.
Filozófiai alapelvek lefektetésével már sokan próbálkoztak a Föld történetében. Azokat, akik ebben a legnagyobb gondolkodók voltak, bölcseknek, illetve filozófusoknak nevezzük. A bölcsek mindenkoron ott állnak az események zajlása mögött: legyen az egyetlen sikeres személy, vagy akár egy egész műveltség kibontakoztatása. Meggyőződésem, hogy addig tud csak egészség-élményt átélni az ember, addig képes fennmaradni a családi és társadalmi béke, addig beszélhetünk egy faj anyagi-lelki-szellemi fejlődéséről, amíg betartja a saját faja, pontosabban fogalmazva, a lelkülete fejlettségének megfelelő szabályokat.
Vizsgálva a kínai filozófiát – Konfucius tanait – egészen nyilvánvalóvá vált számomra, hogy alapjaiban megegyezik az egyiptomi erények tanaival. Természetesen önkéntelenül is összehasonlítottam azokat a merliniánus elveknek nevezett druida koncepciókkal, a zsidó-keresztény biblia parancsolataival, vagy épp az indiai Bhagavad-gíta passzusaival, az ősmagyar Napvallás elveiről nem is szólva. Mondanivalóját és rendeltetését tekintve kevés az eltérés, amelyek inkább hangsúlyeltolódások, semmint ellenmondások. Viszont, annál több a közös erény.
Mit is hívunk erényeknek?
Az erények az ókori bölcseletekben olyan elvek, amelyek a mindenkori ember erkölcsi kötelességeire hívják fel a figyelmet. Mivel a „kötelesség” szó manapság rosszul cseng és inkább ellenállást vált ki a legtöbb emberből, ezért fogalmazzuk meg lényegüket úgy, hogy az erény egy olyan készség és erő, amely jóvá teszi az emberek cselekedeteit. Tehát szó sincs arról, hogy kötelező lenne követni azokat, sokkal inkább arról szólnak az erények, hogy az értelmünkkel belátjuk, hogy az erények követésével tudunk harmóniát elérni és egyensúlyt fenntartani az élet egyes szintjei között. Akár gyermekek vagyunk, akár felnőttek, akár tudatlannak, akár okosnak, akár szegénynek, akár gazdagnak hiszi magát az ember, az erények univerzális elvek, melyek támaszok a lelki fejlődésben.
Az erény szó a görög areté, a latin virtus, a magyar erő szóból származtatható. Vagyis aki erényeket gyakorol, az mágiát űz. Az erények nem a hülyék tudománya, hanem a bölcseké, valamint azoké, akik a bölcsesség útját járják.
Az erényeket nem azért szoktuk betartani, mert valaki előírja nekünk, hanem azért, mert az élet örök törvényeivel való összhangból merítjük a saját életerőnket, megvalósító erőnket, s ez szavatolja vágyaink és szándékaink valóra váltását úgy, hogy közben az elért eredményeink se sérüljenek és ne csupán átmenetiek legyenek.
Az erények gyakorlása tehát a bátrak sportja, mivel kivezetnek a mindennapi torz hiedelemrendszerek lehúzó örvényléseiből, utat mutatnak a spirituális világ útvesztőiben és nem fognak megváltozni, mint oly sok emberi vélemény manapság. Így az erények stabilitást teremtenek az emberben, amely olyan belső alapot képez, amelyre lehet építeni.
Bár az erények belátáshoz értelemre van szükség, gyakorlásuknak még sincs semmilyen előfeltétele, nem jár semmilyen elkötelezettséggel, vagy ideológiai vonzattal. Bármikor elkezdhető és tetszés szerint bővíthető, nincs bennük kényszer, ellenben rengeteg hibát és tévedést elkerülhetünk általuk és megkímélhetjük magunkat számos nemkívánatos karmikus helyzettől.
Még egy utolsó megjegyzés az erények felsorolása előtt: régen minden gyermeknek megtanították az adott műveltség legfőbb erényeit, mondván, ha azok szerint élsz, akkor nem csak ezen a világon, hanem a túlvilágos is jó sors vár rád.
Konfucius nyolc erénye:
Gyermeki jámborság (Szülők iránti tisztelet)Testvériség (Testvérek tisztelete)HűségBizalom (Ígéretek megtartása)UdvariasságIgazságosságBecsületesség (Megvesztegethetetlenség)Szégyen hiánya
A kínaiak kissé sarkosan viselkedtek, amikor úgy tekintették az erényeket mellőző személyekre, mint akik nem is emberek. Ezzel ők azt kívánták érzékeltetni, hogy addig nem vagy embernek tekinthető, amíg nem gyakorlod azokat az erényeket, amelyek mindenkinek megadják az emberi méltóságot.
Félreértés ne essék, a nyolc erénnyel korántsem merítettük ki a szükséges jó cselekedetek listáját, csupán a legfontosabb életelvekre hívtuk fel a figyelmet. Azért is adtam meg zárójelben másféle fordításokat, mert azok talán más oldalról világítják meg ugyanazt az erényt!
A jámborság szót fontosnak tartom tisztázni. A jámborság talán a gyermeki alázat, szelídség és elfogadás szóval adható vissza a legjobban, amely a élet/sors/Isten által adott dolgok tökéletes elfogadását takarja.
A testvériség elsősorban családon belül értelmezendő, de akár ki is terjeszthető. Lényege az együvé tartozás, a szoros kapcsolat, a kölcsönös függés és egymásrautaltság, s az ezekből fakadó segítségnyújtás.
A hűség főleg a saját isteni lelkünk elveihez való hűség, bár ez nem kínai megközelítés. A hűség a világtörvénnyel való összhangot takarja, amikor az igazsághoz vagyunk hűek és a hamisságot utasítjuk el magunkban.
A bizalom alapja az, hogy megtartjuk, amit ígértünk és összhangban vannak a kimondott szavaink a cselekedeteinkkel. Így válunk mások számára a bizalom és a tisztelet megtestesítőivé.
Az udvariasság a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapul, ami a durvaság helyett a finomságot, a szerénységet, a tisztességes bánásmódot részesíti előnyben. A mai világban kiveszőfélben van az udvariasság is. Szerintem csak egyénileg indítható el ez a változás is.
Az igazságosság és az igazság képviselete ingoványos talajnak tűnhet, mivel a szubjektivitás és a relativizálás teljesen kiforgathatja az igazságot önmagából, annak valódi mivoltából. Ha visszanyúlunk ősi magyar gyökereinkhez, azt találjuk, hogy a magyarság papi rendje – a táltosok – mindig az isteni igazság jegyében jártak el, az isteni akaratot képviselték. Igazságosságról nem beszélhetünk az alacsonyabb tudatszinteken. Úgy is mondhatnám, hogy intelligencia, belátás és alázat nélkül érvényét veszíti az igazság és az igazságosság fogalma.
A becsületesség a tisztuló tudat egyik markáns ismérve. A hazugság, a csalás, a lopás, a félrevezetés elvetése és alapvetően az őszinteség lelkiállapotából születő döntéseink tesznek becsületessé a felfogásom szerint.
A szégyen hiánya az önromboló bűntudatot és bűntudatkeltést egyaránt magában foglalja. Amikor tisztában vagyunk gyarlóságainkkal és tökéletlenségünkkel, de ez a felismerés nem megy az önbecsülésünk rovására, akkor egészen más színben fogjuk látni önmagunkat, a környezetünkben élőket és az életet. A lelkiismeretesség egészséges határait átlépő szégyen nem más, mint az egó önpusztító válaszreakciója egy kellemetlennek tűnő helyzetre. A szégyen ritkán vezet jó döntésekhez, legfeljebb elindíthat a vezeklés útján.
Meggyőződésem, hogy ezeknek az erényeknek az újból és újból megismételt, alapos végiggondolása sokat lendíthet a tudatosságunkon.
Sokan sajnos a múltba révednek, csodálják a boszniai, az egyiptomi vagy épp a maja piramisokat, imádják a megalitikus kultúrák kőköreit és nem vetik el a paleoasztronautikai teóriákat sem. Van, aki keleten és van, aki nyugaton, van, aki a föld alatt, van, aki a világűrben keresi a megoldást a világ titkaira. De vajon feltesszük-e magunknak a legégetőbb kérdést: Mire akartak megtanítani bennünket – az utánuk következő civilizáció sarjait – a földre érkező félistenek, idegen civilizációk küldöttjei és az előttünk járt/járó kultúrák bölcsei?
Tudomásom szerint arra, hogyan éljünk boldog, kiteljesedett és harmonikus életet. Ehhez pedig az erények gyakorlásán és megvalósításán keresztül vezet az út!
Száraz György
Boldog napot!
The post A nyolc erény, ami felemeli az emberi tudatosság szintjét – Vedd kezedbe a sorsodat! appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
