Szent Antalra emlékeztek Mohácson, a ferences templomként is ismert Szent István király-templomban június 16-án. A mohácsi horvátok Antunovo, azaz Szent Antal emléknapján a régi hagyomány szerint arra emlékeznek, hogy őseiket, akik Boszniából vándoroltak erre a vidékre, ferences rendi szerzetesek kísérték, óvták, lelki erőt nyújtva az új haza felé vezető úton.
A pécsi, kökényi, kátolyi, versendi és nagykozári hívek a szentmise kezdete előtt elimádkozták az örvendetes rózsafüzért, és együtt énekeltek Szent Antalról, akit a népénekek szerzői
A zarándokokhoz a mohácsi hívek is csatlakoztak Szent Antalt dicsőítő énekekkel, Jankovics Beáta és Nagy-Kövesi István kántor vezetésével.
A szentmise elején Bacsmai László plébános köszöntötte a híveket, majd Berecz Tibor káplán a napi olvasmányokat és evangéliumot magyarázta a szentmise homíliájában.
„Jézus példabeszédei a vetés növekedéséről és a mustármagról arra hívják fel a figyelmet, hogy az ember az életet nem tudja megteremteni, az élet Isten ajándéka. A mi kezünkben »csak« az élet feltételeinek, körülményeinek alakítása van, ez azonban egyáltalán nem kevés. Jézus alázatos, szemlélődő és segítő hozzáállásra hív az élettel kapcsolatban:
A növekedést nem mi adjuk, azonban a fejlődés egyes pillanataiban, soron levő lépéseinél nagyon fontos lehet a segítségünk.”
A misszióról, növekedésről és a magvetésről a következőket mondta a szentmise szónoka: „A misszió nem a másik ember megváltoztatására tett kísérlet, mert a másik helyett növekedni nem tudunk, hanem mindannak a tapasztalatnak a felkínálása, megosztása és felmutatása, amit mi a saját hitünk növekedésünk útján elérhettünk, A másik azt kezd vele, amit éppen tud. Nem felelősségünk tehát a másik helyett növekedni (hinni), mivel az nem lehetséges, azonban komoly felelősségünk a szüntelen magvetés: elsősorban a példánkkal, másodsorban szavainkkal.”
A zarándokok megköszönték a papoknak és a vendéglátó mohácsiaknak a szép, lelkiekben gazdag napot – kifejezve, hogy Szent Antalhoz ezután még lelkesebben fognak fohászkodni.
Idén az ünneplő mohácsiakhoz zarándokok csatlakoztak a Pécsi Egyházmegye különböző plébániáiról. A horvát referatúra szervezte az utat, a Pécsi Egyházmegye, Szolga József parlamenti szószóló és a helyi horvát önkormányzat támogatásával.
A zarándokok a szentmise végén Bacsmai László plébános vezetésével meglátogatták a Fogadalmi templomot, amelyet nemrég újítottak fel a mohácsi csata 500. évfordulójára készülve. Elimádkozták a keresztutat és megcsodálták a templom freskóit, illetve a magyar szenteknek állított oltárokat.
*
A Magyar katolikus lexikon adatai szerint Nagy Lajos király (1342–1382) kedvelte a kis igényű boszniai ferenceseket; építtetett, illetve átadott nekik kolostorokat. Sokcsevics Dénes történész kutatásai alapján az első horvátokat IV. Béla telepítette Budára a tatárjárás után, de igazán nagy tömegben a török hódoltság idején érkeztek Magyarországra. Bosznia városait Savoyai Jenő 1697-es hadjárata után hagyta el tömegesen a katolikus vallású népesség. A kézműves–kerekedő réteg magyarországi városokban telepedett le, többek között Mohácson.
Kutatások szerint a ferencesek már az 1526-os csata előtt megjelentek a településen. A török hódoltság után a boszniai szerzetesek pedig kiépítették iskolarendszerüket, Mohácson alsófokú középiskolát létesítettek (a polgári iskola felelt meg ennek a 20. században).
Szöveg: Taragyia Györgyné
Fotó: Kollár Ákos
Forrás: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
