A nemek közötti bérszakadék még mindig vitatott téma nálunk is. Egyes országokban előfordulhat, hogy bizonyos iparágakban a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak ugyanabban a pozícióban, míg más országokban a különbség kisebb vagy egyáltalán nem létezik.
A férfiak és a nők fizetésében máig jelentős különbségek vannak, a nők átlagosan 17%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint Szlovákiában pozitív a bérszakadék-csökkentés tendenciája, bár a különbség viszonylag csak mérsékelt ütemben csökken, írja a sita.sk portál.
A közelmúltban közgazdasági Nobel-díjat kapott Claudia Goldin, aki díjnyertes munkájában többek között a női munkaerő kínálatának alakulására és az iránta való kereslet időbeli alakulására összpontosított, megmutatta, hogy a keresletet és a kínálatot több tényező is befolyásolja. A nem fizetett és fizetett munka, a házasság, a társadalom elvárásainak, a törvények vagy akár a gazdaság szerkezeti változásainak kombinációja.
Kevesebb idő jut a karrierfejlesztésre
Azt is bebizonyította például, hogy a bérdiszkrimináció különösen a 20. században nőtt, és összefügg a szolgáltatások fejlődésével. Kočiš szerint az is megemlíthető, hogy a modern javadalmazási módszerek azokat a munkavállalókat részesítik előnyben, akik hosszú és megszakítás nélküli karriert építenek. Vagyis nem mentek szülési vagy gyermekgondozási szabadságra, tehát elsősorban a férfiakról van szó.
Az adatok azt mutatják, hogy a karrierépítés kezdeti éveiben kicsi a különbség a férfiak és a nők bére között.
Az első gyermek születése után azonban ez a különbség jelentősen megnő. Ugyanakkor az ENSZ/EU szerint a nők átlagosan legalább 2,5-ször több kifizetetlen időt töltenek házimunkával, mint a férfiak. Az elemző szerint így kevesebb idejük marad a karrierfejlesztésre, bár több időt dolgoznak a fizetett és nem fizetett munka kombinációjában. A fejlett társadalmakban a végzettség szintje vagy a karrierelvárások csak korlátozottan és átmenetileg befolyásolják a nemek közötti bérszakadékot.
Kínálkoznak megoldások
Kočiš szerint a megoldás kulcsa a nők hatékony visszatérése a munkaerőpiacra, ami összefügg például a gyermek óvodai elhelyezésének lehetőségével, a rugalmasabb munkavégzési formákkal és nem utolsósorban a társadalom elvárásainak megváltozásával.
A nemek közötti bérszakadék nem csupán etikai probléma. Ennek számos következménye van, beleértve a humántőke elvesztését, az alacsonyabb fogyasztást és a gazdasági növekedést, a diszkriminációt és a hosszú távú jólétet fenyegető veszélyeket”
– véli az elemző.
A nőkben rejlő lehetőségek kihasználatlanságának egyik következménye a nők alacsonyabb aránya a kutatásban és fejlesztésben. A gazdasági növekedést az innováció és a megfelelő helyeken lévő jól képzett emberek mozgatják. A világon több mint 8 milliárd ember él, de az OECD szerint csak körülbelül 10 millió közülük a kutató, tudós. Kočiš szerint ez óriási kihasználatlan potenciált jelent.
A tehetségek tömeges beáramlása Kínából vagy Indiából, illetve a tudósok számának globális növekedése évente 0,2-0,4%-kal növelheti a világ GDP-jét. „A nők nagyobb részvétele nélkül azonban ez biztosan nem megy” – véli az elemző.
Elszalasztott lehetőségek
1976-ban az Egyesült Államokban a feltalálók mindössze 3%-át tették ki a nők. 2016-ban ez az arány még mindig kevesebb, mint 12%. Az Európai Bizottság 2019-es szlovákiai jelentése szerint a tudósok és mérnökök aránya az összes munkaerőn belül 2,8% volt a férfiak esetében és 1,7% a nőknél. Az EU-27-ben ez arány átlagosan 4,4% volt a férfiaknál és 3,1% a nőknél. Sőt, Norvégiában a férfiaknál 5,8%, a nőknél pedig 7,1%.
A kutatások egyébként azt is mutatják, hogy a nők vagy az alacsony jövedelmű csoportokhoz tartozó emberek innovatív karrierlehetőségei már gyerekkorban korlátozottak.
Ezeket az elszalasztott lehetőségeket „elveszett Einsteinnek” is nevezik. „Nekünk hatékony lépéseket kellene tennünk, hogy ezekből minél kevesebb legyen. Elkezdhetjük például az óvodák jobb elérhetőségével, amivel egyébként a helyreállítási terv is számol, de a férfiak és nők általában jobb pénzügyi műveltségével is” – tette hozzá Kočiš.
A szakadék mérséklésére irányuló erőfeszítések
A nemek közötti béregyenlőség megvalósításának folyamata hosszú távú erőfeszítést igényel és megköveteli a társadalmi attitűdök, a munkakultúrák és a politika megváltoztatását követeli meg.
A globális szervezetek, kormányok és számos vállalat világszerte tett már lépéseket a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében.
E lépések közé tartozik a nemi alapú diszkriminációt tiltó törvények és politikák bevezetése, a nők vezetői pozíciókban való nagyobb képviseletének támogatása, valamint a nemi sztereotípiák tudatosítására irányuló kezdeményezések.
A hosszú távú cél a teljes béregyenlőség elérése. Az egyenlőség elérésének időkerete azonban számos tényezőtől függ, mint például a társadalmi tudatosság előrehaladása, a politikai kezdeményezések, valamint az egyes országok és iparágak sajátos gazdasági és munkakörülményei, véli a szakember.
Fontos azonban, hogy folytassuk az erőfeszítéseket a nemek közötti bérszakadék megszüntetésére és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására az élet minden területén.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
