Az aradi vértanúk életüket adták népükért, Magyarországért, sőt, a ma élő magyarokért is, kicsorduló vérükből pedig a magyar identitás megerősödésének új ága sarjadt – jelentette ki Hankó Balázs, a magyar kultúráért és innovációért felelős miniszter a nemzeti gyásznapon, hétfőn este Aradon. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a történelem paradox igazságszolgáltatásának nevezte, hogy a félelemre épített elrettentésből egy nemzet máig ható bátorsága született.
A megemlékezők az aradi vértanúk kivégzésének 176. évfordulóján először koszorút helyeztek el a Vesztőhelyen, és részt vettek a Páduai Szent Antal-katedrálisban tartott ünnepi szentmisén. Innen a megemlékező aradiak tömege körmenetben vonult a Román–Magyar Megbékélés Parkjába, a Szabadság-szobor elé, ahol a huszárok bevonulása, valamint a román és magyar himnusz után ünnepi beszédek hangzottak el.
A haza mindenekelőtt
„A nemzet él, a nemzet büszke. Mi, magyarok pedig megtanultuk, éppen történelmi hőseink véráldozata árán, hogy a haza mindenekelőtt. Tiszteljük, óvjuk, védjük nemzetünket, jelképeinket” – fogalmazott beszédében Hankó Balázs. A miniszter rámutatott, hogy bár Aradot az idegen hatalmasságok a magyar önrendelkezés vesztőhelyének szánták, mára a magyarság, a magyar szabadság egyik szimbóluma lett. „Őket magukat elnémíthatták ugyan, életpéldájuk és áldozatvállalásuk azonban hangosabbá vált minden emberi szónál. Így vált, így válik minden korban és napjainkban is a magyar önrendelkezés Európa és a világ példájává” – jelentette ki. Aláhúzta: a nemzeti gyásznap önvizsgálatra is hívja a mai magyarokat, hogy ők készen állnak-e megtenni nemzetükért a rájuk váró feladatokat. Közölte: bár vannak olyan történelmi pillanatok, amikor a harcmezőt kell választani, ma ahhoz kell bátorság, hogy kimondjuk: békét akarunk, békét a szívekben, békét a családjainkban, békét a nemzetben és Európában. „Magyar hivatásunk betöltéséhez merítsünk erőt mártírjaink példájából, és induljunk, mert nagy feladatok állnak előttünk” – fogalmazott.
Elrettentésből bátorság
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közölte: október 6. a magyar történelem egyik legfájdalmasabb napja, de egyben a legnagyobb hősiesség és önfeláldozás örök tanúsága is. A történelem paradox igazságszolgáltatásának nevezte, hogy a félelemre épített elrettentésből egy nemzet máig ható bátorsága született, a megfélemlítésből közös tartás, a hallgatásra ítélt szájról pedig a szabadság szava csendül fel minden október 6-án.
„A vértanúk története számunkra több mint másfél évszázad múltán is annak üzenete, hogy a szabadság sohasem ajándék, és a szabadság nem végállapot” – húzta alá. Közölte: ez mindig, minden időben újrakezdődő, generációkon átívelő vállalás, fája csak addig él, amíg gondozzák, az emberi méltóság pedig az utolsó pillanatban is megőrizhető. Arra is emlékeztetett, hogy a szabadság nem a bronzban és kőben lakik, hanem az emberek szívében és a közös emlékezetben, így bár a vértanúk emlékét megidéző szobrot elvették egy időre a közösségtől, az eszmét nem törölhették el.
„Mi, erdélyi, partiumi, bánsági, székelyföldi magyarok sok mindenben különbözünk, különbözőképpen gondolkodunk számos kérdésről, mégis elemi reflexünk, hogy védjük egymást. Egy közösség vagyunk, intézményeket működtetünk, gyerekeket tanítunk, munkát adunk és munkát végzünk, hogy megőrizzük a szabadság mindennapos formáit: nyelvünk szabad használatát, szimbólumaink szabad használatát, a kultúránk nyitott tereit, a családok létbiztonságát. Van egy mondás, ami bennünket jellemez, ami tartást adott mindig és ad ma is minden kihíváshoz: egységben az erőnk, közösségben a jövőnk. Én az idei megemlékezésen leginkább ezt kívánom mindannyiunknak: a következő években is tartsuk meg az egységet, tartsuk meg a közösséget, mert erőnk és a jövőnk ebből az egységből, ebből az összetartásból származik” – mondta a megemlékezésen Kelemen Hunor.
Felelősség és alkalom a közeledésre
Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, a román kormány kormányfőtitkár-helyettese arról beszélt: az aradi vértanúk hite és elszántsága tette lehetővé, hogy ma szabad emberekként élhessünk, de ez felelősséget is jelent. „Nekünk arra kell vigyáznunk, hogy jól éljünk a szabadság adta lehetőségekkel. Arra kell törekednünk, hogy mindennapjainkban felelős, jó döntéseket hozzunk a családunk, közösségünk és a jövő magyar nemzedékei érdekében” – mondta.
Lazăr Faur aradi alpolgármester rámutatott, hogy a vértanúk áldozatukkal beírták a város nevét a világtörténelembe, a rájuk való emlékezés pedig jó alkalom az aradi román és magyar közösség közötti közeledésre. Az aradi vértanúk lelki üdvéért Fábry Kornél címzetes guardialfierai püspök, esztergom-budapesti segédpüspök mondott rövid imát. A megemlékezés a fáklyásmenet bevonulásával és koszorúzással ért véget.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
